1/2018. számú gazdasági elvi határozat

Kedves Olvasóink!

A Kúria a szapora joggyakorlat egységesítő tevékenységében arra a következtetésre jutott, hogy ismét egy elvi határozatot kell hoznia, mert még mindig vannak adósok, akik megnyerik a pert a bank ellen, ami pedig a hatalmi elit számára elfogadhatatlan állapot.

Az elmúlt években a devizaadósok tökéletes jogfosztottsága mellett az adósokat képviselő jogászok még mindig találtak olyan jogi érveket, melyek mentén még az erős irányítottság alatt lévő bíróságok is kénytelenek voltak az adós javára ítélni az adott ügyben.  A megnyert perekben az adósi oldalon azzal érveltek, hogy a bank által közölt tartozás annak egyoldalúsága okán tisztességtelen, így a közjegyző sem foglalhatja közokiratba eme ténytanúsítványt, továbbá a végrehajtói záradék kiállítása sem lehetséges. Az ilyen perek megnyerésével az adós időt (és életet) nyert, hiszen a fenyegető végrehajtás egy távolabbi időpontra tolódik, mely idő alatt akár még segítség is érkezhet, például Nyugat-Európából. A segítség alatt az előzetes döntéshozatali eljárásokat értjük, hiszen azokból akár csak egynek is a pozitív elbírálása komoly hatással lesz az egész magyar ítélkezésre devizás ügyekben. (Erről bővebben itt: Európai Bíróságok)

A Kúria kijelentése, miszerint nem tisztességtelen az a szerződéses kikötés, mely alapján bankok saját nyilvántartása alapján közölt összeg a mérvadó, azt a helyzetet idézi elő, hogy az adósoknak csak minimális esélyük (értsd vakszerencse) marad arra, hogy megtartsák az ingatlanukat, amíg az igazukért harcolnak. Ugyanis a 1/2018 elvi határozat szerint a ténytanúsítvány kiállítása nem tisztességtelen, ezért a végrehajtás gépezete beindul, és bár az adósnak van lehetősége pert indítani a végrehajtás megszüntetése ellen, a 2018. január 1-től életbe lépett új Polgári Perrendtartás szabályai miatt csak igen korlátozottan. A megszorítás lényege, hogy a végrehajtás felfüggesztésére vagy megszüntetésére csak a bíróság által méltányolható körülmény esetén van lehetőség. A kör bezárul, hiszen a bírók számára már rég nem számít, hogy a jogrendszer megcsúfoltan fekszik a saját bűzében a bíróságok szigorú falai között, a lényeges kérdésekben nem kell felelősséget vállalniuk, elegendő lehajtott fejjel hivatkozniuk a “megalkotott szabályokra”.

Az adós tehát perben áll a bankjával és tételezzük fel, hogy bizonyítja is majd az igazát abban a perben, de mire az megtörténhetne a végrehajtás miatt végül mégis elveszíti azt, amiért perben van!

A Kúria annak ellenére hozta meg a határozatát, hogyaz Európi Bíróság előtt már folyamatban van egy előzetes döntéshozatali kérdés az ügyben; (Itt: EDE X. C-34/18). Mégis mi fog történni akkor, ha európa bírái úgy döntenek, hogy ez a dolog mégiscsak tisztességtelen. A Kúria vajon hogyan fogja kárpótolni azokat az adósokat, akik időközben elvesztették az otthonaikat?

És még egy hír a témában. A Hiteles Mozgalom oldalán megjelent információk alapján pedig a ténytanúsítványok tisztességtelensége okán a Pest Megyei Főügyészség is kezdeményezett egy pert, melynek az első tárgyalása a 2018.03.06-án lesz. (Bővebben itt: Ügyészség – Bank per 1. tárgyalás – 2018.03.06.) Kirakatper lenne? Döntsék el Önök.

Itt olvasható a határozat: 1/2018. számú gazdasági elvi határozat