Áttörés várható?

Kedves Olvasóink!

Tegnap megjelent az Európai Bíróság C-51/17 eljárásában adott Főtanácsnoki indítvány.

Előzmények. Az eredeti kölcsönszerződés AXA volt, de a későbbi jogutódlás miatt a perben már az OTP Bank áll. Az ügyben az adós a felperes, akinek a jogi képviselője azzal támadta a szerződést – több más egyéb mellett – hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás nem volt elégséges, emiatt nem lehetséges az ebből eredő összes kockázatot (korlátlanul) az adósra terhelni, így ez a rendelkezés tisztességtelen. A Fővárosi Törvényszék ítéletében ezt helyben hagyta, vagyis az ügyet első fokon megnyerték. A bank fellebbezett, azonban a másodfokú tanács előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságon.* Az Európai Bíróság 2018.02.22-én tartott tárgyalásról a képviseletet ellátó ügyvédi iroda tájékoztatót tett közzé (letölthető: C-51/17 tájékoztató), melyben a teljes tárgyalási eseményekről valamint az általuk előadott további bizonyításról számolnak be. Az európai bírósági eljárásban a Főtanácsnoknak is indítványt kell tennie arról, hogy milyen döntést javasol a bíróságnak majd az ítéletéhez. Ez a főtanácsnoki indítvány a tegnapi napon került közzétételre, melyet megismerve határozottan az a benyomásunk, hogy az őszre várható ítéletben foglaltak az adósok számára kedvező döntést fognak tartalmazni.

A Főtanácsnok által tett megállapítások szerint

  1. Az árfolyamkockázat visszamenőleges hatállyal az adós terhére helyezni nem tekinthető egyedileg megtárgyaltnak a hivatkozott eu-s irányelv (93/13) tekintetében.
  2. Az a feltétel, mely a későbbi DH törvények miatt került a szerződésbe és visszamenőleges hatállyal tartja érvényben az árfolyamkockázatból eredő terheket az adós oldalán, szintén az irányelv (93/13) helyes értelmezése szerint nem tekentinthető kötelező erejű rendelkezésnek vagyis a bíróságok számára tárgyalható kérdéskör.
  3. Az adott ügyet tárgyaló nemzeti bíróságnak (jelen esetben Fővárosi Ítélőtábla) kell feltárnia, hogy a bank által nyújtott szerződési feltételek valóban „világos és érthető”  tájékoztatás szerint történtek illetve, hogy az összes olyan körülményt megismertették az adóssal, mely hatással lehet az árfolyam változására ezáltal az általa vállaltatott fizetési terhek változására.
  4. A tisztességtelen kikötést, – melyet nem rendeztek utólag törvényekkel – a szerződéskötés időpontjától kell vizsgálni.
  5. “…a nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni az irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét…”

A teljes indítvány itt olvasható: EVGENI TANCHEV FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA

Ebben az ügyben megjelent korábbi írásaink: Tájékoztató a C-51/17 sz. ügyrőlAz Európai Bíróság vizsgálja a devizahiteles törvényeket – C-51/17. sz. (Ilyés)

Az ismert előzetes döntéshozatali eljárások összefoglaló oldala elérhető itt: Európai Bíróságok

*Az előzetes döntéshozatali eljárásokban (EDE) a bírók olyan kérdéseket fogalmazhatnak meg az Európai Unió Bírósága (EUB) felé, mely az ítélkezésben való döntésüket segíti elő úgy, hogy az jogállami és európai közösségi normáknak is megfelel.