About Kordik Tímea

Devizahiteles adósként néhány évvel ezelőtt Makkos Albert közgazdász munkáját kezdte aktívan támogatni. Ennek okán megszervezte a devizahitel@googlegroups.com levelezőlistát, később Makkos Alberttel és dr Várhelyi Tamás ügyvéddel együtt webinárium előadásokat vezetett. 2011 októberében szervezte meg az első szakmai találkozót ügyvédek számára, akik devizahiteles ügyekkel aktívan foglalkoznak.

Az elszámolás és a forintosítás szabályairól


Kedves Olvasóink!

Mivel az elszámolás és a forintosítás kérdése mostanában egyre aktuálisabbá válik, a részletek kifejtésére létrehoztunk egy külön oldalt honlapunkon, melyet a főoldali menüsorból nyithatnak meg.

A kifejtett témákat igyekszünk folyamatosan bővíteni.

Bízunk benne, hogy sokan megtalálják itt a keresett válaszokat!

 

Merkantil: az árfolyamkülönbözet visszajár az adósnak!

A történet folytatódik:)

Bár az utóbbi időben sajnos nem volt módunk igazán jelentős sikerekről hírt adni, de ma végre megtört a jég: dr Némethi Gábor ügyvéd úr elsőfokon pert nyert a Merkantil Bankkal szemben, nem is akárhogyan!

A perben először csak a kockázatfeltárás hiányosságára hivatkozott az adóst képviselő ügyvéd, ám kiderült, hogy egyáltalán nem is volt kockázatfeltáró nyilatkozat, így ezután már annak hiányával érvelt.

A Fővárosi Törvényszék 35.G tanácsának ítélete alapján a szerződést a határozathozatalig hatályossá nyilvánítják, az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatást pedig a Ptk. 293. § és 301. § (1) bekezdés szerinti kamatszámítással elszámolják.  Ez tehát azt jelenti, hogy az adós visszakapja az árfolyamkülönbözet miatt befizetett összegeket a törvény szeriti jegybanki alapkamattal növelten! A pereskedés kezdetén a banki követelés még 1,7 millió forint volt, ám ha jogerős lesz az ítélet, akkor az adósnak fog visszajárni 460.000 Ft.
A bíróság a 3 tárgyalásra, számolgatásra stb. 30ezer Ft-ot ítélt meg ügyvédi munkadíjként, illetve természetesen 36ezer Ft illetéket.
Ezzel az ítélettel végre megnyílt a lehetőség a forint alapú (felvételkori árfolyamon történő) elszámolásra az eredeti kamat és futamidő mellett. Bízunk benne, hogy sok-sok további ilyen (jogerős) ítélet fog születni!
Gratulálunk!:)

Karácsonyi megpihenés…

Kedves Olvasóink!

Lassan ismét véget ér egy év, melynek során sokminden történt. Bár rengeteget dolgoztunk mindannyian – kicsiben és nagyban, közösségekért és önmagunkért is -, a megoldás úgy tűnik még mindig nem érkezett el. Sebaj, ha nem küzdenénk folyamatosan, még itt sem tartanánk. Nézzük tehát a pozitívumokat!

Idén is sok jogerős ítélet született, rengeteg tapasztalattal lettünk gazdagabbak mindannyian. Egyre többen ébredünk rá arra, hogy tenni kell a saját boldogulásunkért, és hogy érdemes felkelni a karosszékből. Ez egy igazi küzdelem – sok erőt, kitartást, leleményességet kíván, miközben sok-sok új dolgot is megtanulhatunk, sőt akár új barátokra is szert tehetünk.

Most pihenjünk egy kicsit, néhány napra felejtsük el a gondokat, és töltekezzünk fel az otthon melegével, a család szeretetével. Hívjuk fel, látogassuk meg barátainkat, nevessünk sokat! A harc nem áll meg, sok erőre, és főleg sok-sok pozitív energiára lesz hozzá szükségünk!

 

Ezúton kívánunk minden olvasónknak – adósoknak, ügyvédeknek, érdekvédőknek, bíróknak, politikusoknak és banki dolgozóknak – békés, áldott Karácsonyt!

 

Szeretettel,

Kordik Tímea & Pint Anikó, a HitelSikerek oldal szerkesztői

Hibáztassuk a Kúriát?

„Nem a Kormányt kell okolni, hiszen a Kúria kimondta azt, hogy az árfolyamkockázat az adósokat terheli” – mondta egy neves professzor néhány napja. Tegnap este Rogán Antaltól hangzott el az az állítás, miszerint ők ugyan az árfolyamkockázatot szerették volna megosztani az adósok és a bankok között, ám a Kúria kimondta, hogy „ez nem lehetséges, csak a piaci árfolyam lehetséges. De a Kúria hozzátette, hogy el lehet számoltatni a bankokat.”

Lássuk mit „mondott” a Kúria a 2/2014-es, június 16-ai jogegységi határozatában:

„1. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.

E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető.

Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.”

Döntéshozó politikusaink igen érdekesen értelmezik a fentieket. Vajon miért engedik el ilyen elegánsan a fülük mellett a második bejezdést, ami éppen arról szól, hogy a gyakorlati tájékoztatást kell vizsgálni? Vajon hányan vannak az országban olyan „devizahiteles” adósok, akik tisztában voltak azzal, hogy a kockázatuk korlátlan, ráadásul semmi sem védi őket?

Tény, hogy a fennálló tartozások és a törlesztőrészletek valamennyivel csökkenni fognak. Az is tény, hogy az árfolyamkockázat a jövőre nézve a forintosítással megszűnik. De ezzel az előnyök felsorolását illene is befejezni. A kormányoldali kommunikációt hallva azt kellene éreznünk, hogy fellélegezhetünk… A saját szerződésem kezdeti 8 millió forint tartozása így már nem 13,5 millió lesz, hanem „csak” 12,5 millió. Miért nem érzek mégsem megkönnyebbülést?

Ne felejtsük el, hogy jelenleg csak arról van szó, hogy a bankok visszaadják azt, amiről már sok-sok bírósági ítéletben is bebizonyosodott, hogy tisztességtelen volt. Ez ugye azért még nem ajándék?? Arról nem is beszélve, hogy az árfolyamrés kapcsán csak a jegybanki árfolyammal kell számolni, ami adott esetben akár magasabb is lehet, mint az adott bank saját kereskedelmi árfolyama. A tisztességtelen kamatemelés tekintetében pedig egyszerűen csak fixálták a kamatot, a csökkenés lehetőségétől gyakorlatilag megfosztottak minket! Mit is ír a Kúria? „… az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli…” – a kedvezőbb kamatmérték ellenében! Autós kölcsönök esetében, ahol ráadásul eleve kizárt a devizafinanszírozás (hiszen a refinanszírozó pénzügyi vállalkozásoknak engedélyük sincs devizaműveletek végzésére), a 15-25%-os kamat kedvező??? Tovább megyek: a svájci jegybank csökkentette saját alapkamatát. Ezt a csökkenést mi miért nem érezhettük sosem, sőt még az elszámolással együtt sem?

Három évvel ezelőtt született egy törvény: néhány szerencsés adósnak lehetősége volt arra, hogy a devizakockázatát megszüntethette egy nagyon kedvező árfolyamon. Akkoriban is azt kérdezgettem folyamatosan, hogy miért nem fordították át automatikusan az összes szerződést a kedvezményes árfolyamon? Ha akkor lehetett kedvezményes árfolyamon forintosítani, ma miért nem lehet? A Kúria sem azt mondta, hogy tilos! Hanem csak azt, hogy a fogyasztó előzetes tájékoztatását kell vizsgálni ahhoz, hogy eldönthető legyen az árfolyamkockázat áthárításának a tisztességtelensége. Márpedig tudjuk, hogy a tájékoztatás legfeljebb 10-15%-os – időszakos – veszteségről szólt. Szerintem ennyit mindenki mosolyogva aláírna ma is, hiszen ez volt az, amivel eredetileg is számoltunk. Ehhez képest mit kapunk? Csak az árfolyamból eredően bő 60%-os a veszteség, a kamat csökkenésétől való elesés miatt is akár további 25-30%…. De hála az elszámolásoknak, nem nagyon vérzünk el, hanem csak egy kicsit…de hogy elvérzünk, az sajnos biztos:(

A magyar inflációnak mi köze a svájci frankhoz??

Nagy meglepetéssel és főleg megdöbbenéssel olvastuk az elmúlt napok híreit, miszerint két esetben is részben tisztességesnek találta a bíróság egyes bankok kamatemelési feltételeit.

A Cetelem Bank perében született ítélet sajtóanyagában a fogyasztói árindexre, az UCB-bank ítéletének sajtóanyagában az inflációra történő kamatemelést tartja elfogadhatónak dr Kis Tamás törvényszéki bíró. A bíró úr kifejtette azt is, hogy ezeket a fogalmakat az átlagos fogyasztó ismeri, tisztában van azzal, hogy ennek mértékében emelkedhetnek a fizetési kötelezettségei. Csakhogy!

Adódik a kérdés, hogy ez a feltétel hogyan felelhet meg a törvény által előírt összes feltételnek.

A 2014. évi XXXVIII. törvény 4. § (1) d) pontja szerint nem felel meg a ténylegesség és arányosság elvének a szerződési feltétel, ha “az ok-listában  meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra”.

Az inflációt a magyarországi fogyasztói árak változása alapján számítja ki a KSH. Az infláció (illetve a fogyasztói árindex) mértékéhez a hazánkban elérhető termékek és szolgáltatások árváltozásai járulnak hozzá, így például a magyar élelmiszerek, ruházati cikkek, vagy akár a háztartási energia árai. Vajon mi köze lehet egy banki kölcsön kamatának például a magyar ruházati cikkek árváltozásához? Sőt, a fő kérdés inkább az, hogy egy külföldi devizában nyilvántartott kölcsön kamata egyáltalán hogyan függhet a magyar inflációtól?? Mi történik tehát? Egyrészt az ügyfél nyakába varrják az árfolyamkockázatot, miközben a svájci kamat nyereségéből nem részesülhet, másrészt ő fizeti meg a magyar inflációs kockázatot is! Hogy is van ez??

Véleményünk szerint tehát ez a körülmény (azaz a magyar infláció) sem ténylegesen, sem változásának mértékében nem hathat a kamatra, tehát nem felel meg sem a ténylegesség, sem az arányosság elvének.

Bízunk benne, hogy az államot képviselő ügyvédi irodák számára sem elfogladhatók a felvetett körülmények, és a további perekben, illetve fellebbezéseikben ennek hangot is adnak majd.

A bíróság is hiányolta a módosítás mértékét!:)

Kijött a Törvényszék sajtóközleménye az első nagy bank, az Axa elleni ítéletről. Dr Kis Tamás bíró hiányolta (az állam elleni perekben) elsőként az általunk is sokat emlegetett döntő kérdést, a kamatemelés mértékére vonatkozó szerződéses rendelkezéseket.

“A törvényszék szerint az adott ügyben vizsgált általános szerződési feltételből nem állapítható meg, hogy a többletteher a fogyasztó számára pontosan milyen mértékű, ezért az az átláthatóság elvébe ütközött.

Utalt arra is, hogy az általános szerződési feltétel kikötésében voltak ugyan olyan rendelkezések, amelyek csak a fogyasztó javára történő szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazták, azonban ezek a bármikor történő szerződésmódosítás lehetőségét foglalták magukban, a módosításra okot adó körülmények nem voltak tételesen meghatározva, ezért ez a törvény szimmetria elvébe ütközött.”

A mai Magyar Nemzetben és az mno.hu hasábjain további visszásságokról olvashatunk az Axa háza tájáról! Többek között például azt is megtudhatjuk, hogy a bank működési engedélye is kérdéses

 

Hogy lehet átlátható az, ami a fogyasztó számára titok??

Reggel óta zajlik a Fővárosi Törvényszéken az Axa Bank Magyar Állam ellen indított perének maratoni tárgyalása. A Bank jogi képviselői nem járultak hozzá kép- és hangfelvétel készítéséhez, továbbá kérték a nyilvánosság kizárását is. Ez utóbbit a Bíróság elutasította, ám most (du. fél 5 után) mégiscsak kiküldték a teljes hallgatóságot a tárgyalóteremből, ugyanis a bank forrásköltségeiről és árazási elveiről fog szó esni.

Miután a tisztességes szerződési feltételek egyik alapvető tulajdonsága az, hogy átláthatóak és objektívek legyenek, értetlenül állunk a helyzet előtt. Csak nekünk, a “hallgatóságnak” tűnik fel az, hogy ami a laikus fogyasztó számára egyszerűen titok, az már önmagában sem lehet átlátható feltétel? Dr Kis Tamás bíró és az államot képviselő ügyvédek számára ez miért nem kézenfekvő?

Nyertünk is meg nem is? Inkább veszítettünk:(

Hogyan nyerjünk meg egy pert úgy, hogy eközben mégiscsak az ellenfél malmára hajtsuk a vizet? A kérdésre ma a Germus Ügyvédi Iroda adta meg a választ, ennek az irodának a 4 munkatársa képviselte ugyanis a Magyar Államot a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezettel szemben.

A Felperes Takarékszövetkezet “keresete” lényegében az volt, hogy neki magának nincs is kereshetőségi joga ebben a perben, ugyanis a törvény nem vonatkozik rá. Dr Komáromi József felperesi ügyvéd hosszan és többször ecsetelte, hogy ők egyedileg megtárgyalták ezeket a feltételeket, annak ellenére, hogy ezek az Általános Szerződési Feltételek című okiratban szerepeltek. Több szerződést bemutatott a bíróságnak, amelyben demonstrálta, hogy ezek szerinte egyedileg megtárgyaltak voltak, ugyanis mindegyik dokumentumon szerepelt a szerződés egyedi azonosítója, és azokat az ügyfél egytől egyig alá is írta.
Az Alperes Magyar Államot képviselő Germus Ügyvédi Iroda munkatársa – a jelen lévő 4 ügyvéd egyike – ezt egy szóval sem vitatta, sőt csatlakozott a Felperes állításához, kérte a bíróságot, hogy a Felperes saját hivatkozására tekintettel utasítsa el a keresetet.
A Törvényszék a keresetet természetesen elutasította. Szóbeli indoklásában dr Kiss Tamás bíró elmondta, hogy elsősorban azt kellett vizsgálnia, hogy az érvényesíteni kívánt jog megfelel-e a törvény tárgyi hatályának. Kereshetőségi jog hiányában nem vizsgálta azt, hogy a vitatott ÁSZF-ek a továbbiakban megfelelnek-e a törvényi előírásoknak – magyarul érdemben nem dőlt el a kérdés.
A hallgatóságban ott volt id. Dr Dantesz Péter, Dr Várhelyi Tamás és Dr Nagy Tamás ügyvédek, valamint Kozma József a Bátor Program Egyesület részéről. Az adósokat képviselő kollégák arra a megállapításra jutottak, hogy ez alapján ugyan még nincs szó ítélt dologról, hanem az egyéni perekben kell azt érdemben vizsgálnia a bíróságnak, hogy az adott ÁSZF egyedileg megtárgyalt volt-e. A nagy gondot az okozza, hogy ha tömegével születnek ilyen ítéletek (márpedig miért ne lenne ez a további banki taktika???), akkor ezek a pénzintézetek gyakorlatilag kivonják magukat a törvény hatálya alól, így az “automatikus” pénzvisszafizetésről, illetve elszámolásról eleve szó sem eshet.
A legszomorúbb az a történetben, hogy az Államot képviselő iroda munkatársai szó nélkül hagyták azt, hogy ezek a szerződési feltételek egyedileg meg lennének tárgyalva. Senkiben nem merült fel az a kérdés, hogy az ügyfeleknek volt-e például lehetősége az orruk alá dugott szerződést érdemben megváltoztatni. Ahogy az sem merült fel, hogy egy ilyen ítélet a későbbiekben az adósok helyzetére milyen hatással lesz. Vagy esetleg mégis? Mindenesetre a pert papíron megnyerték, az adósok meg csináljanak amit akarnak, leginkább menjenek a bíróságra, ha egy fillért is szeretnének visszakapni.
A Takarékszövetkezet persze örül, mert összességében 464.000 forinttal megúszta azt, hogy automatikusan fizetnie kellene az ügyfeleinek. Az esetleg felmerülő egyéni perekben pedig természetesen azonnal ezt az ítéletet fogják lobogtatni, hiszen ha nem is mondta ki a bíróság (ezt az írásba foglalásig még nem tudjuk), de nem is vitatta azt, hogy egyedileg megtárgyaltak lennének a vitatott kamatemelési feltételei.
Nesze semmi, fogd meg jól.
Gratulálunk a Germus Ügyvédi Irodának az állítólag 56 órányi kemény munkával megkeresett 2.828.000 Ft + ÁFA munkadíjhoz, melyből bruttó 464.000 Ft-ot a Takarékszövetkezet fizet, a többit természetesen a Magyar Állam.

A statuálás a lényeg?

A Forgatókönyv:

Bevezetés:

  1. A magyar kormány ígéretet tesz arra, hogy megoldja a devizahitelesek, illetve ebből fakadóan közvetetten az egész magyar gazdaság problémáját.
  2. Meghozza a megfelelőnek tűnő törvényeket, a kérdés eldöntését a bíróságokra bízza.
  3. A bankok elleni perekben saját képviseletéről is megfelelően gondoskodik, legalábbis a külső szemlélő számára úgy tűnhet.
  4. Eközben a Kúria saját szabályokat alkot (PJE). Alaptörvény, jogszabályok ide vagy oda, egyéb jogorvoslati fórum hiányában az alsóbb fokú bíróságok kénytelenek ehhez igazodni.

Tárgyalás:

Az alábbi hírre ébredtünk ma:

Öt iroda 150 ügyvédjét bérelte fel az állam, hogy megvédjék álláspontját a devizahitelek ügyében – írja a HVG e heti száma.

Harmincnyolcezer forintos óradíj – erre számíthatnak azok az ügyvédek, akik bekerültek abba a csapatba, amit az állam állított fel a devizahitel-perek intézésére – derül ki a HVG legfrissebb számából.

Megküzdeniük a bankok – még jobban fizetett – jogászgárdájával kell majd. Kik a nyertesek? És mire számíthatnak azok, akik magánemberként pereskednek devizahitel-ügyekben? Nevek, tarifák, határidők a hetilap friss számában.

 

A cikk a HVG Társadalom rovatában olvasható – http://hvg.hu/gazdasag/20140813_Lesznek_akik_nagyot_kaszalnak_a_devizahit#utm_source=hvg_weekly&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2014_08_13&type-id=HvgWeekly&user-id=26FF8402&utm_content=normal

Adódnak a kérdések:

  • Kik fogják képviselni az államot, azaz adósok ezreit, tízezreit???
  • Milyen tapasztalatuk van ebben a témában, ha még csak nem is hallottunk róluk?
  • Hol volt eddig ez a 150 ügyvéd??
  • Ezek az ügyvédek vesztes esetben is megkapják a díjazásukat? Ez elég valószínű…

Ahogy belegondolunk a tárgyalások részleteibe, az is elgondolkodtató, hogy a Magyar Állam képviselője, illetve a bíróság vajon hogyan fogja ellenőrizni azt, hogy a felperes bank által csatolt Általános Szerződési Feltételek szövegezése egyébként pontosan megegyezik-e a szerződések megkötésének idején hatályban volt ÁSZF-ek szövegével, nem történt-e azóta “kisebb-nagyobb” módosítás…

A következő cikkben a megbízott ügyvédi irodákkal is megismerkedhetünk:

  • CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda fogja össze. A többi iroda a
  • Kovács, Barborják és Társai
  • Rátky Miklós és Társai
  • Réti, Antal és Társai
  • SBGK Ügyvédi Iroda.

Nos, ezekről az irodákról devizahiteles ügyek kapcsán még nem hallottunk, hacsak nem az alábbiakat:

A szabadalmi ügyekre specializálódott SBGK ügyvédi iroda honlapján a szakterületeik között sokmindent találtunk, de gazdasági vagy kötelmi jogra hivatkozást sajnos nem. A szakmai körökben biztosan elismert Kovács, Barborják és Társai irodáról sajnos semmilyen érdemi anyagot nem találtunk az interneten.

CHSH Dezső és Társai – ez az iroda az AXA Bankot képviseli, szerintük az AXA-s szerződés tökéletesen megfelel a – Bank kontra Magyar Állam perekben is vitatott – d) pontnak. Előkészítő iratukban hosszasan kifejtik, miért felel ez meg az oklista a törvényi előírásoknak, sőt külön kitérnek a tisztességtelenség kérdésére is.

Rátky Miklós és Társai – A Dr Rátky és Társa Ügyvédi Iroda az ERSTE Bankot képviseli rendszeresen az adósok ellen.

Réti, Antal és Társai – Réti László a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének irodája a Summit Pénzügyi Zrt-t képviseli az adósok elleni perekben.

Vajon ezek az ügyvédi irodák ilyen könnyen változtatják a véleményüket? Esetleg minden mindegy, csak a megbízás(i díj) számít? Amikor az Állam őket választotta, rájuk bízta családok százezreinek sorsát, mennyire járt el körültekintően? Esetleg az eredmény nem is annyira fontos, csak a látszat?

Persze ha figyelembe vesszük azt is, hogy fideszes-kepviselo-ugyvedi-irodaja-a-bankot-vedi-a-tonkretett-kisemmizett-emberekkel-szemben/370975, akkor olyan nagyon nem csodálkozhatunk a fenti megbízásokon.

Valamilyen furcsa asszociáció az alábbi videóra emlékeztet… (0:52)

 

Befejezés:

A tapasztalt, hozzáértő ügyvédek szerint lényegében kétféle döntés várható ezekben az ügyekben:

  1. Mivel a kérdés annyira egyszerű, az első tárgyaláson kimondják az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeinek tisztességtelenségét, tehát az adósok nyernek valamicskét. Persze “nem árt”, ha a dolog méregfogára nem csak a mi cikkünk, hanem az államot képviselő ügyvédek is felhívják a figyelmet…
  2. Az állam képviseletének felelőtlen/tapasztalatlan hozzáállása miatt a bankok megnyerik ezeket a pereket. Ez sem lehet több egy-két tárgyalásnál.

Nem lennék most egyetlen bíró helyében sem, bár korábbi cikkünk szerint alapvetően nem lesz nehéz dolguk. A kérdés tehát annyira egyszerűsödik, hogy “valóban az államot (adósokat) képviselik-e a megbízott ügyvédek?”.

Utószó:

Még ha nyerünk is, ha ki is mondják az egyoldalú szerződésmódosítások – kamatemelések – tisztességtelenségét, vajon ez forintban mit jelent a számunkra? Ettől vajon megoldódik bárki helyzete is? Sajnos a valódi problémát nem a kamatemelések, nem az árfolyamrés, hanem a korlátlan árfolyamkockázat jelenti, az aktuális gazdasági és politikai helyzetben egyre inkább. Erről vajon miért nem beszél senki, miért csak álintézkedésekkel terelik el a fókuszt a lényegről?

Gyászhír

Kedves Olvasóink!

Ezalkalommal egy kivételes bejegyzést kell sajnos tennem: mély megrendüléssel szeretném tudatni Veletek, hogy tegnap reggel egy csodálatos embert veszítettünk el.

Sokunk példaképe, lelkesítője és tanítója, Makkos Albert hosszan tartó betegség után végül feladta a harcot és eltávozott szeretteitől. Munkájával mindannyiunkat tanított és segített, a devizaperek élharcosa volt.

Neki köszönhetjük többek között a CHF LIBOR megismerését, a devizahitelezésnek csúfolt gyalázat gazdasági hátterének felvázolását, ügyvédeink közgazdasági ismereteinek alapozását, a teljes semmisség fogalmának széleskörű megismerését, és legfőképpen sokunk lelkesítését, buzdítását arra, hogy kiálljunk az igazunk mellett. Nélküle ma nem tartanánk itt!

Élete minden területén a tisztessége, becsülete irányította, igazságérzete és embersége mindannyiunk számára példaértékű lehet.

Emlékét és munkásságát örökre megőrizzük!