About Kordik Tímea

Devizahiteles adósként néhány évvel ezelőtt Makkos Albert közgazdász munkáját kezdte aktívan támogatni. Ennek okán megszervezte a devizahitel@googlegroups.com levelezőlistát, később Makkos Alberttel és dr Várhelyi Tamás ügyvéddel együtt webinárium előadásokat vezetett. 2011 októberében szervezte meg az első szakmai találkozót ügyvédek számára, akik devizahiteles ügyekkel aktívan foglalkoznak.

Hitex, CIB, Banif – még a lízingszerződés is semmis!


Kedves Olvasók!

Ez alkalommal három újabb ítéletet töltöttünk fel az oldalra. Az első két ügyről korábban már beszámoltunk, de a harmadik siker híre csak most jutott el hozzánk.

Kezdjük rögtön egy különlegességgel, hiszen az első ítélet egy lízingszerződésről született:

Hitex – A Fővárosi Törvényszék elsőfokú 70.P tanácsa megállapította, hogy a perbéli lízingszerződés “nem tartalmazza írásban a szerződés lényeges feltételeit”. Nem tartalmazza ugyanis a lízingdíjban felszámolt ügyleti kamatlábat, sőt ez a szerződés egyéb adataiból sem állapítható meg egyértelműen. Ezen felül nem tartalmazza a finanszírozott összeget és a lízingdíjakat svájci frankban, sőt a svájci frankban történő elszámolás részleteit sem. A bíróság tehát megállapította a szerződés érvénytelenségét a Ptk 200 § (2) bekezdése, valamint a Hpt 213 § (1) és (2) bekezdései alapján.
70.P.23.387_2012_20 Hitex lizing FrankBrigi

A CIB Bank ellen indított érvénytelenségi perben a Siófoki Járásbíróság járt el és hozott az adós számára kedvező döntést. A szerződés érvénytelenségének megállapítását a bíróság igen leegyszerűsítette, ugyanis az árfolyamrés hiánya miatt, azaz a Hpt 213 § (1) c) pont alapján alaposnak találta a keresetet. A keresetben előadott további semmisségi okok – b) és d) pontok – vizsgálatát emiatt már nem tartotta szükségesnek.
Siofok 6.P.20.603_2013_16 CIB Bank

A fenti két ügy jogi képviseletét Frank Brigitta és dr Lang Norina ügyvédnő látták el, szívből gratulálunk a sikerekhez!

Banif Plusz – Ez esetben a Szentendrei Járásbíróság járt el az ügyben, az adós alperes volt. A bíróság elutasította a felperes bank keresetét, mert egyetértett az alperesi hivatkozásokkal: A szerződés érvénytelen a Hpt 213 § (1) c) pontja, az árfolyamrés hiánya, d) pontja, a kamatmódosítás feltételeinek, például az alkalmazott 6 havi CHF LIBOR nem egyértelmű meghatározása, valamint az e) pontja alapján is, ugyanis az OTP egy napon belül több árfolyamot is alkalmazott, de a szerződésből nem állapítható meg, hogy a törlesztőrészletet melyik árfolyam alapján kellene kiszámolni. Jogi képviselet: 1000.sz. Ügyvédi Iroda – Gratulálunk!
Szentendre 3.P.21.123_2013_9 Banif Ezres

Gondolatok – ha a bank önkényesen lefoglalja a gépkocsit, az egyszerű lopás!

Néhány nappal ezelőtt jelent meg az alábbi cikk, illetve nemrégiben kelt útjára a facebookon egy ügyészségi végzés is, mely ugyanarról a témáról szól. Sok gépkocsi-hiteles ügyfél tart attól, hogy ha nem fizeti a törlesztőrészleteket, akkor a bank jogosan lefoglalja az autóját. A legtöbben sajnos nem tudják, hogy a hitelszerződéssel együtt megkötött opciós szerződés csak 5 évre érvényes, a szerződéskötés után 5 évvel megszűnik, azaz a bank vételi joga lejár. A bankok persze próbálnak újabb opciós szerződést aláíratni az ügyfelekkel, akik sajnos sok esetben besétálnak a csapdába. Nem tudják ugyanis azt, hogy az ilyen módon meghosszabbított vételi jog valójában a jogszabály megkerülése, tehát illegális!

Még nagyobb probléma, hogy nagyon sok valós példa azt mutatja, hogy a rendőrség sincs tisztában a saját szerepével, úgy gondolják, hogy ők jogosultak eldönteni az adós és a bank közötti vitát – ezért nyugodtan asszisztálnak ahhoz, hogy a gépkocsit a bank önkényesen lefoglalja. Tudni kell azonban, hogy ezt csak akkor tehetné meg, ha jogerős bírósági döntése lenne arról, hogy őt illeti az autó.

A vételi jog gyakorlása nem mellesleg a jog szerint azt is jelenti, hogy a vételi jog jogosultja, azaz a bank köteles az autó vételárát azonnal kifizetni a tulajdonos adósnak. Tehát ha valakinél kopogtat a behajtó (nem végrehajtó!), kérem kérdezzék meg tőle miután azonosította magát, hogy elhozta-e magával a vételárat is! És érdemes őt le is fotózni – természetesen erre előzetesen felhívni a figyelmét -, hiszen sosem tudhatjuk, hogy kivel állunk valójában szemben, éppen a betörő is lehet, aki felméri a terepet. A tapasztalatok szerint egy ilyen hozzáállás után a behajtó hamar sietősre fogja! :)

Ajánlom mindenkinek az alábbi cikket, illetve a hasonló helyzetben lévőknek a cikkben említett ügyészségi végzést is, mely innen letölthető.

http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/buncselekmeny-gyanujaban-a-lombard-1237116

A végrehajtás egy apróság miatt is megállítható!

A hozzászólások között kaptunk hírt egy végrehajtás sikeres megszüntetéséről. Fontos hangsúlyozni, hogy a végrehajtást akkor is meg kell(ene) szüntetni, ha csak egyetlenegy apró ok miatt merül fel a szerződés semmissége, vagy ha a bank követelésének összege kétséges. Tehát ha például nem egyértelmű, hogy mennyi kamat jár a banknak, vagy – amint az alábbi esetben is -, hogy jár-e a banknak az árfolyamrés. Ilyen esetekben egyébként már a közjegyző sem láthatná el végrehajtási záradékkal a szerződést, de sajnos a közjegyzőket ez az apróság nem szokta érdekelni:( Szerencsére a bíróságokat annál inkább!:)

 

Ügyvédként az ERSTE Bankkal szemben nyertünk első fokon végrehajtás megszüntetése iránti pert. A Bíróság a Hpt. (1) bekezdés c)pontja alapján semmisnek nyilvánította a kölcsönszerződést. Azonban arra is felhívja a figyelmet a bíróság, hogy ez “csak” részleges semmisséget okozna, a szerződés még ettől teljesíthető volna, azonban végrehajtási perben elszámolásra nincsen lehetőség, ezért keresetünknek helyt adott. A banknak később van lehetősége a felek közötti elszámolásra akár pert kezdeményezni.

Üdv:

Dr. Németh Roland ügyvéd 8630 Balatonboglár, Sétáló u. 1.

Gratulálunk!

Zárjuk a hetet egy tizenegyessel!

Az alábbiakban olyan ítéletekről számolunk be, melyek már június 16., azaz a 2/2014 PJE kihirdetése után születtek:

Másodfok

1. Banif Pluszügyvéd dr Gerencsér Éva

A Fővárosi Törvényszék 48.Pf tanácsa helybenhagyta a bank elleni elsőfokú közbenső ítéletet, mely szerint a kölcsönszerződés a Hpt 213 § (1) c), d) és e) pontjai alapján érvénytelen.

 

Elsőfok, részeredmények

2. Raiffeisen Bank  - ügyvéd dr  Csikász Levente
A lakáskölcsön-szerződésben (2008.08.15-ei) választottbírósági-kikötés és egyéb illetékességi kikötés is szerepelt, utóbbi pénzkövetelés esetére. A bank természetesen erre hivatkozással permegszüntetést kért.

Az ügyben eljáró bírónő szerint, ha a választottbírósági-kikötés nem kizárólagos, azaz nem zárja ki teljesen a rendes bírósági utat, akkor az létre sem jött, hiszen a kikötésnek éppen ez lenne a lényege. A rendes bíróság illetékességének kikötése a pénzkövetelésre ezt igazolja, így a szerződésben szereplő választottbírósági-kikötés nem jött létre.

3. CIB Lízing - ügyvéd dr Madari Tibor
A II-III kerületi Bíróságon is elvérzett a spirálozós társaság* a választottbírósági-kikötésen

*egy bizonyos ügyvédi iroda a CIB képviseletében jellemzően vaskos, spirálozott beadványokat készít, melynek feldolgozása mind az eljáró bírók, mind az adóst képviselő ügyvédek számára nagy kihívás…

 

4. Axa Bankügyvéd dr Madari Tibor
A Fővárosi Törvényszék nevében eljáró, a BKKB-ról kirendelt egyik bírói tanács újszerű hiánypótlást adott ki a bank számára: a Hpt. 78.§ (1) alapján a bíróság hivatalból észlelte az érvénytelenséget, ugyanis a per anyagához – és valószínűsíthetően az ügyfél aktájához – nem csatolták az előzetesen és folyamatosan elvégzett hitelbírálati dokumentációt.

78. § (1) A hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez, illetőleg a leszámítolt váltóhoz kell csatolni.

(4) A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat.

 

Elsőfok, jelzáloghitelek

5. UCB Ingatlanhitel
Dr Hegyi Áron bírótól postán érkezett az ítéletet: a kölcsönszerződés érvénytelen a Hpt 213 § (1) c) és d) pontjai alapján.
6. MKB - ügyvéd dr. Olsavszky Péter
A Fővárosi Törvényszéken Dr. Kiss Tamás bírónál újabb elsőfokú győzelem született: a kölcsönszerződés a Hpt 213 § (1) b) és e) pontjai alapján.
 A bíróság a b) pontot két hivatkozás – a közjegyzői díj és vagyonbiztosítási díj hiánya - alapján ítélte meg. A e) pontos semmisség azon alapult, hogy a bank egy utólagosan kiküldött értesítő levélben határozta meg a törlesztőrészlet pontos összegét. Ez azonban nem vált a szerződés részévé, így a törlesztőrészlet a szerződésben nem meghatározott.

7. Erste Bank - ügyvéd dr Czingula Katalin
Végrehajtás-megszüntetési perben a II-III. kerületi bíróság hozott kedvező döntést az adós számára, a végrehajtást megszüntette.
8. K&H Bankeljáró képviselő Kozma József
A bajai bíróságon sikerült pert nyerni a Hpt. 213. § (1) bekezdés a,b,c,d,e, pontjai alapján, valamint a Ptk. 200. § (2) bekezdés szerint jogszabály megkerülése okán. Emellett a bíróság érvénytelennek találta a kapcsolódó jelzálogszerződést is.Elsőfok, gépjármű-hitelek

9. Budapest Autó
A PKKB 36.P tanácsa a gépjármű-finanszírózó autókölcsön-szerződését érvénytelenítette a Hpt 213 § (1)  b), c), d) és e) pontjai alapján.

10. Banif Pluszeljáró képviselő Kozma József
A bank felperesként elismerte a szerződés semmisségét a Hpt 213 § (1) b),c),d),e) pontjai alapján a PKKB gazdasági kollégiuma előtt.

11. Summit Zrt.eljáró képviselő Kozma József
A PKKB gazdasági kollégiuma úgy találta, hogy a szerződés érvényesen létre sem jött, mivel a hitelező, aki aláírta a szerződést a finanszírozó nevében, valójában nem létező jogi személy. Így nyilvánvaló, hogy a szerződés érvényesen létre sem jött mivel egy nem létező személy még állképviselőnek sem felel meg.

Gondolatok – Tényleg perelhetnek a bankok??

Első ránézésre úgy tűnik, hogy a bírák számára nem lesz nyaralás az idén, mert a küszöbön álló törvény miatt a bankok és az állam között rengeteg perre számítanak. De vajon valóban lefutnak ezek a perek?

A 2/2014 PJE szerint “Ezen elvek alapján az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a hivatkozott PK véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére; egyben pedig lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződéses rendelkezések betartásával az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének érvényre juttatása mellett került-e sor.”

Ha a bank a keresetlevelében nem jelöli meg a kamatmódosítás mértékére vonatkozó ÁSZF rendelkezést, akkor a kereset érdemi elbírálásra alkalmatlan, mert a bíróság nem tudja, hogy mely rendelkezés - horribile dictu, nem létező rendelkezés – tisztességtelenségét kell vizsgálnia, így az ilyen keresetet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani.

Olyan szerződést és ÁSZF-et azonban még senki sem látott – hazánkban -, amely tartalmazná az ügyleti kamat módosítására okot adó mutatók kezdeti értékét, illetve azok kamatra vonatkozó hatásának mértékét!

Jó pihenést kívánunk a bíróságok minden dolgozójának! :)

Ítéletek érkeztek Ezreséktől: Axa, Budapest Bank, Hitex, Unicredit

Nemrégiben kaptuk meg az alábbi ítéleteket – közülük háromról még nem számoltunk be eddig, most pótoljuk:

PKKB 27.P.91.042/2013/10 – Axa

A kölcsönszerződés a Hpt 213 § (1) e) pont alapján semmis, mert csak a türelmi időre vonatkozóan tartalmazza az esedékes törlesztőrészlet összegét. Az indoklásban a bíróság hivatkozik a 6/2013 PJE III.2. pontjára is.

PKKB 27.P.91.042_2013_10 Axa Ezres

 

PKKB 21.P.94.529/2013/6 - Budapest Bank

A hitelkiváltásra kötött kölcsönszerződést a bíróság nem találta fogyasztási kölcsönszerződésnek, emiatt a Hpt. 213 § alapján nem is vizsgálta azt. Azonban a Hpt. 210 § (1) bekezdése szerint nem jött létre írásban, mert  nem tartalmazott minden lényeges feltételt, ebben az esetben (is) a törlesztőrészletek összegét. Így a Ptk. 217 § (1) bekezdés alapján a kölcsönszerződés semmis.

PKKB 21.P.94.529_2013_6 Bp Bank Ezres

 

PKKB 17.P.89.494/2013/11 - Hitex

Az adóst elmarasztalni célzó perben a bíróság alaposnak találta az alperes adós érvénytelenségi kifogásait a Hpt 213 § (1) alábbi pontjai alapján.

a) nem állapítható meg, hogy mennyi a forintban nyújtott kölcsön svájci frankban nyilvántartott értéke.

b) Az ügyleti kamat mértékét a “bank” csak az utólag megköldött fizetési ütemezésben közölte, azt az egyedi kölcsönszerződés nem tartalmazza

c) árfolyamrés hiánya

e) a törlesztőrészlet esedékességeit is csak a fizetési ütemezés tartalmazza

Emellett megállapította azt is, hogy az érvénytelen szerződés jogi sorsát osztja az azt biztosító mellékkötelezettség, azaz a készfizető kezességi szerződés is érvénytelen. PKKB 17.P.89.494_2013_11 Hitex Ezres

 

32.G.41.062/2012/55 - Unicredit Bank

Az ítéletben az 5/2013 PJE 3) pontjára hivatkozással a bíróság először is leszögezte, hogy megállapítási perben az alperes ellenkérelemként nem hivatkozhat jogkövetkezmények alkalmazására – azaz a szerződés hiányosságainak helyreállítására – és feltételes viszontkeresetet sem terjeszthet erre elő. Hangsúlyozta, hogy “amennyiben az alperes álláspontja az, hogy a szerződés érvényes, akkor az ezt megalapozó tényalapi előadással ellentétes kereseti kérelmet nem terjeszthet elő. Az olyan viszontkereset tehát, amelynek a tényalapja pont cáfolja magát a viszontkereseti kérelmet, a kereset tárgyát, a bíróság érdemben nem vizsgálhatja”.

A per során a bíróság szakértő véleményét is kikérte, mely tartalmára hivatkozással a felperes jogi képviselő a kereseti kérelmét megváltoztatta: a korábbi részleges semmisségi okok megállapítását csak másodlagosan tartotta fenn, elsődlegesen pedig kérte a szerződés érvénytelenségének megállapítását a Hpt 213 § (1) c) és d) pontjai miatt.

A c) pont kapcsán a bíróság megállapította, hogy a szerződés az árfolyamrés feltüntetésének hiánya miatt semmis.

A kamat egyoldalú módosításának feltételei tekintetében a szakvélemény rögzíti: a pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek, valamint a tőke- és pénzpiaci kamatlábak hatása egyedileg, egyes hitelszerződésekkel kapcsolatosan nem beazonosíthatók, azok trendje ugyan meghatározható, de ennél több nem. Emiatt ezek a feltételek tehát – mivel egyedi szerződésekre nézve meg sem határozhatók – nem minősülnek részletes meghatározásnak, a jogszabályi változásokra hivatkozó feltételek pedig általánosak. A szerződés nem tartalmaz utalást sem arra, hogy ezek a feltételek egyedileg, tételesen nem meghatározhatók. A jegybanki alapkamat és a fogyasztói árindex kapcsán a szerződés nem rögzítette, hogy mely ország mutatóit kellene figyelembe venni a kamat módosításakor, hiszen deviza nyilvántartású kölcsön esetében ez akár a svájci alapkamat, illetve fogyasztói árindex is lehetne.

Az ítélet tehát megállapította a szerződés semmisségét a Hpt 213 § (1) c) és d) pontjaira tekintettel, továbbá megjegyezte, hogy a tisztességtelen szerződési feltételek szempontjából ez a per nem minősül ítélt dolognak, tehát ezekre egy későbbi igényérvényesítési perben még mindig hivatkozhat az adós.

FT 32.G.41.062_2012_55 Unicredit Ezres

 

Ezúton is gratulálunk az 1000.sz. Ügyvédi Irodának!

Gondolatok – Számíthatott-e a magyar bankrendszer a forint gyengülésére, illetve a svájci frank drasztikus erősödésére?

A banknak (vég)törlesztéshez devizára van(volt) szüksége, a hitelezés felfutása a forint erősödéséhez, a törlesztések a forint gyengüléséhez vezetnek.”
Forrás:
(http://nemtartozunk.tumblr.com/post/88454270745/a-hazai-devizahitelek-banki-finanszirozasanak)
BME Üzleti Tudományok Intézete – Makrogazdasági pénzügyek (BMEGT35MN02) – Képzés: Műszaki menedzser mesterszak MSc, Műszaki menedzser mesterszak – Pénzügyi specializáció, Pénzügy MA, Vezetés és szervezés MA – Előadás: Makropénzügyek – 5. Piacok és az instabilitás – A hazai devizahitelek banki finanszírozásának következtetései
http://goo.gl/IwwoAX
Ez a mondat persze csak a forintról szól, de mint tudjuk, a svájci frank kereslete nemcsak a magyar bankok részéről merülhetett fel, lévén klasszikus menekülővaluta. Azaz a növekvő kereslet a deviza – svájci frank – erősödéséhez vezet.

Lehetséges, hogy a 2005-2010 között aktív bankárok ezt az összefüggést még nem tanulták? Nehéz elhinni…

Vajon a CitiBank miért vonta ki magát teljes mértékben a “devizahitelezésből”? Lehetséges, hogy csak ez az egyetlenegy bank volt tisztában a kockázatokkal, a többi nem?

Az alábbi cikk is arra enged következtetni, hogy a “vakmerőség” (felelőtlenség? kapzsiság?) elsősorban a hazai bankvezéreket jellemezte:

“…még azok a bankvezérek sem fogták vissza a hitelezést, akik aggódtak: Andreas Treichl, az osztrák Erste vezérigazgatója 2008 májusában már komoly forintleértékelődéstől tartott, magyar leánybankja viszont az utolsó percig az egyik legnagyobb hitelkihelyező volt.”
http://hvg.hu/gazdasag/20111105_OTP_bankok_devizahitelezes_okai

Fentiek fényében vajon megfelelően tájékoztatták-e az ügyfeleket a valós (korlátlan) kockázatokról?

Újabb 5 elsőfokú, és egy gyönyörű másodfokú győzelem!

Pótolva a korábbi lemaradásokat, ma egy újabb csokor sikerről számolunk be, ezúttal döntően lakáshitel-szerződések megsemmisüléséről.

Kezdjük egy másodfokú ítélettel, mely a bátor bírói tanács indoklása miatt különösen érdekes!

06.11-én egyik névtelenségbe burkolózó ügyvédünk ért el sikert az Unicredit Bank ellen a Fővárosi Törvényszék 73.Pf. tanácsa előtt, mely balhoroggal leterítette a végrehajtási ügyben elsőfokon hozott elutasító ítéletét, a Hpt 213 § (1) c) és d) pontjai miatt. A bíróság szerint a d) pont (kamatemelés) teljes semmisséget von maga után fogyasztóvédelmi okból, nem osztják a Kúria ezzel ellentétes álláspontját.

04.29-én egymás utáni hajrában a CIB és a Porsche Bank is elvérzett, hála dr Kiss-Gáll Éva ügyvédnőnek.

A Porsche elleni ügyben az adós alperesként vett részt, ám a bank keresetét a bíróság elutasította.

06.05-én dr Bihari Krisztina ügyvédnő nyert a K&H Bank ellen.  A perelt lakáskölcsön-szerződés a Hpt 213 § (1) b, c, d, és e pontjai szerinti is semmis! A bíró a köztiszteletnek örvendő Darákné dr Nagy Szilvia volt, aki kijelentette, hogy ha egy szerződésben a törlesztőrészlet “várható” összege szerepel, az nem elégíti a törvényi feltételt.

06.16-án Kozma József támogatásával sikerült megszüntetni az OTP Forint alapú kölcsönszerződésből származó követelésének végrehajtását a Pásztói Járásbíróságon. A szerződésben nem tüntették fel a THM százalékos értékét, illetve csak annyi volt benne, hogy a bank jogosult egyoldalúan megváltoztatni a hiteldíjakat, ám az, hogy mi módon és milyen feltételekkel, már nem derült ki belőle.

06.17., már a 2/2014 PJE után született a következő siker.

Csepelen (a Fővárosi Törvényszék hatáskörében) dr Ciráki Zsuzsanna bírónő mondta ki az AXA Fióktelep szerződésének semmisségét a Hpt 213 § (1) c) és d) pontjai alapján, ebben az esetben a d) pont részleges semmisséghez vezetett. Ez persze nem írja felül az ítéletben a c) pont miatti teljes semmisséget, azaz a teljes szerződés érvénytelenségét.
“Érdekesség”, hogy pontosan ugyanilyen szerződés alapján készült ugyanilyen keresetlevél dr Buglyó Gabriella bírónőnél előző nap sajnos elbukott. Szerinte nem a fióktelepet kellett volna perelni, hanem a brüsszeli AXÁ-t.

A fenti sikerek ítéletei még nem jutottak el hozzánk írásban, amint megkapjuk őket, természetesen közkinccsé tesszük.

Gratulálunk minden bátor adósnak és jogi képviselőiknek!

Gondolatok – van deviza? nincs deviza?

Két napja jelent meg a 13.Kerületi Hírhatár hasábjain az alábbi cikk, melyet szívből ajánlunk a pénzügyi műveletek iránt érdeklődőknek. Főképp azoknak a bíráknak (szerencsére egyre kevesebben vannak), akik még ma is úgy gondolják, hogy az adósok ki akarnak bújni a felelősség alól (ezért inkább hagyják veszni az otthonukat, a családjukat, évekig feszültségben élnek, belebetegszenek, esetleg öngyilkosok lesznek), vagy akik hittek annak a hamis ámításnak, miszerint a “devizahitelek” kényszerű megszűntetése és forint alapú elszámolása kockára tehetné a bankrendszer, vagy akár az ország gazdaságát is. Jó szórakozást!

http://www.13keruleti-hirhatar.hu/hirek/perverz-banki-innovaciok-nyomaban

További hasznos cikkek: http://hitelsikerek.blog.hu/

Mai jóhír-csokor autósoknak: BP Autó & Merkantil

Kedves Olvasóink!

Korábbi elmaradásunknak eleget téve tesszük közzé az alábbi híreket, ítéleteket. Ez alkalommal 3 autófinanszírozási kölcsön semmisségéről számolunk be, kezdjük rögtön a jogerős, másodfokú sikerrel:

Budapest Autó – Hpt 213 § (1) c) és e) pontjai szerinti teljes, valamint a d) pont szerinti részleges semmisség

Az árfolyamrés feltüntetésének hiányát a Fővárosi Törvényszék 45.Pf tanácsa a refinanszírozó bank árfolyamának alkalmazása felől közelíti meg:

“A felek szerződése … az irányadó árfolyamot egy a jogviszonyban részt nem vevő harmadik személy által az adottdevizanemre meghatározott és közzétett mindenkori deviza eladási vagy vételi árfolyamhoz kötötte, melyben az árfolyamrés mértékét a harmadik fél a saját üzletpolitikája függvényében szabadon változtathatja. Az így meghatározott árfolyamokat a felek közötti elszámolásban alkalmazni nem lehet, ezek hiányában azonban a szerződés nem teljesíthető. Ezért eredményezi az árfolyamrés megjelölésének hiánya a Ptk. 239.§ (2) bekezdése értelmében a teljes szerződés érvénytelenségét.”

FT 45.Pf.630.543_2014_5 BP Auto masodfok MéhesD

Gratulálunk dr Méhes Dávid ügyvéd úrnak!

Két további elsőfokú sikerről értesültünk még: a győri székhelyű Szegero Novus Kft hatékony támogatásának köszönhetően született szintén a Budapest Autó elleni teljes semmisség a Hpt 213 § (1) c) pontjára hivatkozással az árfolyamrés hiánya miatt, továbbá a Merkantil Bank ellen ért el hasonló sikert egy ügyvéd úr azzal, hogy a Hpt 213 (1) c) pontjába, illetve a 210 § (2) bekezdésébe ütközést sikerült bizonyítania. Az ítéleteket írásba foglaltan még nem kaptuk meg.

Gratulálunk minden adósnak és jogi képviselőiknek!

Olvasson további Budapest Autó, illetvel Merkantil Bank elleni ítéleteket is!