Az öt majom és a létra

Kedves Olvasóink!

A legutóbbi tudomásunkra jutott bírói értekezlet (Kupaktanácsok) kiérdemelte a bírók öszödi beszéde címet. A Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék közös szervezésében 2016. április 8-dikán konferenciát (oktatás egymásnak) tartott a devizahiteles ügyekben szükséges teendőkről. A konferencia óta valószínűleg bírák sokaságának lett a tárgyalási szamárvezetője az a 19 oldal, amely az ott elhangzottakat tartalmazza.

Elolvasva arra jutottunk, hogy az 5 jelenlévő bírónak, közöttük a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumvezetőjének sikerült egy viszonylag minden problémakört átölelő, kerek szakmai összefoglalót, megállapodást összehozni arról, hogy a meglévő ügyeket a hogyan tudják “kilőni”.  A pécsi öszödiek oktatási anyagában kerestük, de nem találtuk azt, hogy az adóinkból fizetett bíráink:

  • megkérdőjeleznék a kialakult helyzetet;
  • önsajnálat helyett valódi bírói munkát végeznének;
  • összefognának annak érdekében, hogy a valódi kenyéradóikat szolgálják az igazságosság és az esküjük mentén;
  • legalább elbizonytalanodnának egy picit a morális vétkeik okán;
  • ismernék az EU jogot vagy legalább néhány ítéletet (például a C-472/11. sz. ügyet).

A részt vevő bírók Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet, Dr. Gelencsér Zoltán, Dr. Kovács Ildikó, Dr. Baranyabán Judit és Dr. Szabó Dénes egyetértett abban, hogy a rendszert kiszolgálni, a magánjogi szerződésekbe törvényekkel beavatkozni, az állampolgárok kifosztásához hozzájárulni az ítélkező hatalomnak minden joga megvan. Az ő feladatuk kimerül abban, hogy törvény nevű fedezékeikből az utasításokhoz alkalmazkodva, alázattal végrehajtsák azokat és lehetőleg ne használják a józan eszüket és bírói eskühöz igazodó meggyőződésüket.

Az elmúlt 10 hónapban senkit sem  zavart a Pécsi Bíróság weboldalán a konferencia anyaga, azonban amióta kikerült a nyilvánosság elé az elérési útvonalak mind zsákutcának bizonyulnak: Pécsi Ítélőtábla

De ez már nem számít. Bejárta a világhálót és mi is megőrizzük a jövőnek a 2016.04.08-án elhangzottakat: Pécs 20160408

Néhány vélemény azoktól, akiknek a sorsáról értekeztek:

“Ilyen bíróink vannak!? Ezt tanították nekik!? ” Kilőni” bennünket becsapottakat? Fogjunk össze devizahitelesek, és tegyünk panaszt! hát igen, de hol? Hiszen a legfelsőbb helyről kapják az ukázt! szégyelljék magukat. Ne hagyjuk ezt a disznóságot annyiban!”

“Szándékosan, visszaélve hatalmukkal, és a beléjük helyezett közbizalommal élvezettel játszadoznak, a törvényekkel – jogszabályokkal a mi kárunkra.”

“De azt azért megállapíthatták volna, hogy a bankok nem adtak devizaalapon hitelt az adósoknak. Ezért nem is vehették volna nyilvántartásba a devizát.
Elmulasztotta a Pécsi Ítélőtábla megtenni a büntető feljelentést az adósok megtévesztése miatt. Pedig minden magyar embernek kötelessége a segítségnyújtás, ha mások a szeme láttára válnának bűntény áldozatául.
Ezt akkor is meg kell tenniük, ha mentelmi joguk van.”

“Szerintem lassan az jön, hogy gázkamrába az adósokkal! Félelmetes számomra, hogy milyen bírók kezében vagyunk. És nem csak a devizahiteles perekben….

“Ahelyett, hogy a közjegyzők és a bankok mocskának eltakarítását, emberek millióinak (családtagokkal együtt) a kifosztását magukra vállalják, miközben a közjegyzők és a bankárok dögre keresték magukat, inkább a hivatásukat köpik le. Szégyen, gyalázat. Tisztelet a kevés kivételnek.”

“HOZZÁFÉRÉS MEGTAGADVA — elnök úr … most már sokkal jobb így ? el van intézve?”

 

Végül itt olvasható cikkünk címének története, mely alapján mindenki rájöhet a párhuzamra és arra a felismerésre, hogy 5 bíró is elegendő ahhoz, hogy az összes többi is ugyanolyan módon gondolkodjon valamilyen ráhatás miatt…

Az öt majom és a létra

Az alaphelyzet a következő: öt majom be van zárva egy ketrecbe, melynek közepén egy létrát helyeztek el, ami felett jó pár banán lóg. Minden egyes alkalommal, amikor az egyik majom elindult a létrán felfele, hogy leakasszon egy banánt, a kutatók a lent tartózkodó négy majmot hideg vízzel locsolták le.

Ez egy ideig így folyt, majd egyik nap, mikor az egyik társuk elindult a létrán, hogy egy banánt szerezzen, a társai visszarángatták, és ellátták a baját. Pár próbálkozás után a majmok teljesen leszoktak a banánszerzési akciójukról, és egyikőjük sem indult fel a létrán többé.

A kutatók ezután úgy döntöttek, hogy az egyik majmot kicserélik egy másikkal. Ez egyből megindult a banánok felé, de a többiek nem hagyták, és megverték. Az újonc még párszor próbálkozott, de idővel ő is megtanulta, hogy mi a szabály, még akkor is, ha nem tudta az okát, amiért a többiek nem engedik őt fel a banánokhoz.

A kutatók még egy majmot kicseréltek, és a történet ugyanúgy megismétlődött, az először kicserélt majom is beszállt a másik megverésébe, pedig annak idején őt is jól elpüfölték a társai.

Az eset a harmadik és negyedik kicserélt majom esetében is megismétlődött. Végül pedig az ötödiket is kicserélték, így már egy állat sem volt a ketrecben, akit annak idején lelocsoltak volna hideg vízzel, de többé egy új társukat sem engedték fel a létrára.

Ha tudnánk kommunikálni velük, és megkérdeznénk tőlük, hogy mi az oka annak, hogy senki sem mehet fel a létrán, hogy levegyen egy banánt, a válaszuk feltételezhetően a következő lenne: “Nem tudjuk. A dolgok itt így mennek…”