Gondolkodjunk együtt, hogy ki számít jogásznak, avagy nyílt levél dr. Wellmann Györgynek

Kedves Olvasóink!

A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője által a napokban botrányt kavaró kijelentésére a jogász társadalom egy része nyílt levélben fogalmazta meg gondolatait.  A levél megírására, leginkább dr. Wellmann György “Nem feltétlenül nevezném jogászoknak azokat az ügyvédeket, akik a devizahiteles adósokat képviselik a bíróságon…” ezen kijelentése sarkallta a kollégákat.  A felháborodást kiváltó teljes riportot az Egy jogász van talpon e vidéken című cikkünkben olvashatják.

A Nyílt levél itt olvasható:

Kúria
Wellmann György
Kúria Polgári Kollégiumának vezetője
Budapest
Markó utca 16.
1055

WellmannGy@kuria.birosag.hu
Fax: 06-1-268-4515

Budapest, 2016.07.12.

Nyílt levél Wellmann György kollégiumvezető úrnak

Tisztelt Kollégiumvezető úr!

Ön, a minap újságírói kérdésre azt találta mondani, hogy “Nem feltétlenül nevezném jogászoknak azokat az ügyvédeket, akik a devizahiteles adósokat képviselik a bíróságon” („A Kúria elnöke óvatosságra intett” Magyar Nemzet,2016.07.07)

Első kérdésünk ezzel kapcsolatban az lenne kollégiumvezető úrhoz, akkor minek nevezne bennünket?  A pénzintézeteket képviselő ügyvédeket tekinti talán jogásznak?

Azok a kollégák, akiket Ön nem tart jogásznak, diplomájuk átvételekor esküt tettek arra, hogy tudásukat a társadalom javára használják. Az Ön által lebecsült, másodrendű ügyvédek egy további esküt tettek, amikor felvették őket az ügyvédi kamarába. Hiszen mint azt bizonyára Ön is pontosan tudja, az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. szerint:

„16. § (1) Az ügyvéd a kamarai felvételét követő két hónapon belül a kamara elnöke előtt esküt tesz.

(2) Az eskü szövege a következő: “Én (az eskütevő neve) esküszöm, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom. Ügyvédi hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint, ügyfelem érdekében eljárva teljesítem és az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm. (Az eskütevő meggyőződése szerint.) Isten engem úgy segéljen!
(2a)
(3) Az ügyvéd a tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg.”

Az Alaptörvény XXVIII. cikke szerint:

„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el”

Felhívjuk Kollégiumvezető úr figyelmét az Európai Unió (amelynek Magyarország a tagja) Alapjogi Chartájának 47. cikkére is, mely szerint

„Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. Mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez.

Kollégiumvezető úr véleménye szerint, tehát a devizahiteles adósoknak nincs joga a tisztességes eljáráshoz, és nem vehetnek igénybe jogi képviselőt, szemben a pénzintézetekkel, akik bármiféle kontradiktórius eljárás nélkül foszthatják meg őket, teljes vagyonuktól? A jogi képviselő pedig köteles meggyőződésével és lelkiismeretével szemben megtagadni a segítséget, a hozzá forduló adósoktól, megtagadva doktori és ügyvédi esküjét?

Az újságban idézett nyilatkozata után hogyan mondhatja azt, hogy a bírósági eljárásokban „nem lejt a pálya” a bankok irányába?

Fenti nyilatkozatával nem az adósoknak kívánt inkább üzenni, hogy teljesen felesleges bármiféle peres eljárást kezdeményezni, mert az eredmény úgyis előre borítékolható?

Emlékeztetjük a Tisztelt Kollégiumvezető urat, hogy nem csak mi tettünk esküt ügyvédi hivatásunk kezdetekor.

 

Ön a bírói eskütételkor azt fogadta meg, hogy az Önre bízott ügyeket tisztességes eljárásban, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálja el; hivatása gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérli Önt.

Nekünk tiszta a lelkiismeretünk, mert napról napra eskünkhöz hűen, ügyfeleink érdekeit képviselve, számukra a tisztességes megoldásra egyre szűkülő lehetőségeket biztosító jogi környezetben járunk el. Ön hű maradt-e bírói esküjéhez?

A Bankszövetség 2016. április 11. napján kelt levele óta, már annak alapján  sebtében meghozott 1/2016 PJE határozat is köti a bíróságokat. Az európai fogyasztóvédelmi joggyakorlattal szemben ez a jogegységi határozat is szűkíti az adósok jogérvényesítési és fogyasztói érdekvédelmi lehetőségeit.

Az újságcikk szerint, több mint kétszáz devizahiteles-ügy van a Kúrián, az alsóbb fokú bíróságokon pedig sok ezer. Ezek a perek folytatódni fognak az Emberi Jogok Európai Bíróságán, mert a Kúria ítélkezési gyakorlata nem enged más megoldást.

Üdvözlettel
dr. Bárdos Gergely
dr. Czingula Katalin
dr. Gönczi László
dr. Lázár Dénes
dr. Csikász Levente
dr. Madari Tibor
dr. Némethi Csanád
dr. Némethi Gábor
dr. Somlyai Artúr
dr. Várhelyi Tamás
dr. Zugh Katalin

A Nyílt levél letölthető innen: Nyílt levél Wellmann György kollégiumvezető úrnak

Amennyiben az aláíráshoz további, maguknak jogásznak tartó kollégák is csatlakoznának, kérjük jelezzék azt a hitelsikerek@gmail.com email címre.