PJE magyar módra

Kedves Olvasóink!

A Kúria épületében folyó munka picit romosnak tűnik, hiszen a törvény szolgáinak bizonyos alapvető ismérvekben sem sikerül jogállami normákat kielégítő színvonalat tartani.

A Polgári Jogegységi határozatok megszületésével kapcsolatban az elmúlt napokban két írás is megjelent, két a devizás ügyekben jelentős munkát végző jogászok, civil szervezetek tollából. A 6/2013. PJE határozat megalkotása a devizás ügyek képviseletében jelentős hatásúnak bizonyult. Az említett PJE egyrészről alapvetően átírta a jogászok addig ismert tudását a polgári perek céljáról, másrészt maga a létrejöttének a törvényessége is kifogásolható. A két írás egyike a jogegységi határozatok létjogosultságát is megkérdőjelezi, míg a másik a benne foglaltak törvényességét kifogásolja.

A Pitee Egyesület cikkében arra mutatott rá, hogy a Kúria elnöke – dr. Darák Péter – nincs tisztában a jogegység intézményének valós gyökereivel, hiszen az tényszerűen az 1949-ben elfogadott alkotmánnyal került bele a jogtörténetbe, mely viszont a irányító szovjet hatalmi mintát követte. Emellett rávilágít arra is, hogy a “jogegységi eljárás intézménye sérti a bírói függetlenség elvét ” és végezetül kéri, hogy a diktatórikus elveket mutató jogegységi határozatok alkalmazását vonják vissza ezzel is elősegítve az ország demokratikus jogi kultúrájának fejlődését. A teljes cikk itt olvasható: Hazudott-e Darák Péter, a Kúria elnöke, a jogegységi eljárásról?

dr. Marczingós László ügyvéd szintén nyílt levélben kérte már második alkalommal (korábbi kérésre nem érkezett válasz) a Kúria elnökét arra, hogy mutassa be a 6/2013 PJE határozat keletkezéséül szolgáló dokumentumokat, tényeket valamint egyúttal kéri, hogy annak a visszavonásáról is gondoskodjon. Levelében felvázolja, hogy a bankokat képviselő jogászok számára a szakmai munka kimerül a jogegységi határozatból kimásoltakra való hivatkozásokra. Alapjaitól bemutatja a jogegységi határozatok létrejöttének törvényi hátterét és rávilágít arra, hogy a határozat létrejöttéhez szükséges jogelemző csoportnak pontosan milyen esetekben és milyen módon lehetséges azt megalkotnia. Az ítélkezésben elegendő számú jogerős döntés szükségeltetik ahhoz, hogy a felmerülő elvi kérdésekre alapozva a jogelemző csoport elemezni tudjon. Az e körben született összefoglaló véleményt pedig köteles a weboldalán közzétenni, majd ez alapján kezdeményezhető a jogegységi határozat megalkotása. Nehezményezi, hogy ezt a Kúria honlapján, de máshol sem az interneten nem lehet megtalálni ezt a jogi munkaanyagot.

Az adatok kiadása ügyében állampolgári kezdeményez és is történt, melyből fakadóan a Kúria a saját ítéletét volt hivatott felülvizsgálni, mely jogállami mércével abszurditásnak számít.

Levelének további részében a 6/2013 PJE határozat konkrét megállapításait kérdőjelezi meg jogi érvekkel alátámasztva. Végül rámutat arra is, hogy az Alaptörvény rendelkezéseit a fogyasztók ellen fordították és kéri hogy a jogegységi tanács változtassa meg a PJE tartalmát valamint tegyék közzé haladéktalanul a megalkotásául szolgáló összegző véleményt. A teljes levél itt olvasható: Milyen jogelemző csoport összefoglaló véleménye alapozta meg a Kúria 6/2013. PJE határozatát?

Törvényi háttér a levélből idézve:

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény így rendelkezik:

24. § (1) A Kúria

a) elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben – a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,

b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,

c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,

25. § A Kúria az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, joggyakorlat-elemzést folytat jogerősen befejezett ügyekben, valamint elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé.

30. § (1) A bírósági joggyakorlat-elemző csoport a vizsgálat eredményéről összefoglaló véleményt készít. Az elkészült összefoglaló véleményt a Kúria tárgykör szerint illetékes kollégiuma megvitatja, és egyetértése esetén annak megállapításait a csoport vezetője a Kúria honlapján közzéteszi. Ezzel egyidejűleg a teljes összefoglaló véleményt a csoport elnöke a bíróságok központi intranetes honlapján (a továbbiakban: intranet) is közzéteszi.

(2) Ha annak feltételei fennállnak, az (1) bekezdés szerinti összefoglaló vélemény alapján a Kúria kollégiumvezetője jogegységi eljárást indítványozhat, vagy jogalkotás kezdeményezése érdekében a Kúria elnökén keresztül az OBH elnökéhez fordulhat.

32. § (1)Jogegységi eljárásnak van helye, ha

a) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, vagy

b) a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Kúria tanácsa a jogegységi eljárás indítványozása mellett a jogegységi határozat meghozataláig az eljárását felfüggeszti.

 

33. § (2) A jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványban az indítványozónak meg kell jelölnie, hogy milyen kérdésekben és mely okokból kéri a jogegységi tanács határozatának meghozatalát, és a 32. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben javaslatot kell tennie a jogkérdés mikénti eldöntésére. Az indítványhoz mellékelni kell az indítvánnyal érintett bírósági határozatok kiadmányát.

40. § (1) Az indítvány alapján – a 39. §-ban foglalt kivétellel – a jogegységi tanács jogegységi határozatot vagy a határozathozatalt mellőző végzést hoz. A határozatot vagy a végzést a jogegységi tanács elnöke a jogegységi tanács ülését követő 15 napon belül megküldi az indítvány előterjesztője és – ha az indítványozó nem a legfőbb ügyész volt – a legfőbb ügyész részére is.

(2) A jogegységi indítványnak helyt adó határozat rendelkező része tartalmazza a jogegységi eljárás tárgyául szolgáló, illetve azzal szorosan összefüggő elvi kérdésben adott iránymutatást.

(3) A jogegységi tanács az indítványnak nem ad helyt és a jogegységi határozat meghozatalát mellőzi, ha jogegységi határozat meghozatala nem szükséges.

(4) A jogegységi határozat és a határozathozatalt mellőző végzés indokolása tartalmazza, hogy a jogegységi indítványt ki terjesztette elő, az indítvány mire irányult, és mely bírósági határozatokat érint. Ismerteti az elbírálandó elvi kérdésben kialakult eltérő álláspontokat, szükség esetén az indítvánnyal érintett bírósági határozatokban megállapított tényállás lényegét, helyt adó határozat esetében számot ad a rendelkező részben adott iránymutatás indokairól, a határozathozatalt mellőző végzés indokolása esetében annak okáról.