Svájci Népszavazás

Kedves Olvasóink!

Az alábbiakban váloztatások nélkül közöljük Wiedemann Tamás G7 oldalán megjelent cikkét, melyben a svájci bankredszert érintő olyan változásokról számol be, mely az egész bankvilágra hatással lehet. A cikket publikáló író a svájci viszonyokat jól ismeri, írása minden szempontból figyelemreméltó információkat közöl.

forrás: https://g7.24.hu/ Olyan népszavazás jön Svájcban, ami bedöntheti a teljes bankrendszert és a Svájci Bankszövetség

Olyan népszavazás jön Svájcban, ami bedöntheti a teljes bankrendszert

Óriási tétje van egy népszavazásnak, amit június 10-én tartanak Svájcban. Egy civil szervezet, a Monetáris Modernizáció (MoMo) kezdeményezése arról szavaztatja meg a polgárokat, hogy ezentúl csak a jegybanknak legyen joga pénzt teremteni az országban.

Első hallásra furcsa a kezdeményezés, de durva változást hozna, mivel a pénz nagy részét ma már nem a jegybankok „állítják elő”, hanem a kereskedelmi bankok, számlapénz formájában. Ez azt jelenti, hogy ha a többség egyetért a javaslattal, akkor a svájci bankoknak ezentúl minden egyes hitelszerződés mögé oda kell majd tenniük a konkrét összeget, vagyis teljesen átalakul a hitelezés jelenlegi gyakorlata.

A modern pénzügyi rendszerekben – leegyszerűsítve – kétféleképpen keletkezhet pénz.

  1. Egyrészt a nemzeti bankoknak van joguk bankjegyek és érmék kibocsátására. Ez a klasszikus értelemben vett készpénz.
  2. Emellett a kereskedelmi pénzintézetek a hitelek nyújtásával úgynevezett számlapénzt hoznak létre, és ma már ez a jelentősebb, a pénz mintegy kilencven százalékát a bankok teremtik meg.

Persze a bankok sem nyújthatnak nyakra-főre hiteleket. Sok szabálynak kell megfelelniük, a legfontosabb, hogy a folyósított hiteleknek egyensúlyban kell lenniük a bank saját tőkéjének és a pénzintézetben elhelyezett betéteknek az összegével. A tőkemegfelelési mutató szerint a kihelyezett hitelek kockázatának arányában nyolc százaléknyi összegnek a bank rendelkezésére kell állnia. Vagyis ha a bank kihelyez 100 forintot, akkor nyolc forintnak a banknál mindig elérhetőnek kell lennie.*

Ezen kívül a pénzintézetek kötelesek tartalékot elhelyezni a jegybanknál is, a betéteik és egyéb forrásaik arányában. Ezt hívják kötelező tartalékrátának. A kötelező tartalékráta Magyarországon például 2016 decembere óta 1 százalék, de Svájcban sem magas, ott 2,5 százalék.

Ha a svájci népszavazáson győznek az igenek, akkor a 2,5 százalék helyett száz százalékot kell a nemzeti banknál elhelyezni. Ez furcsa követelmény lenne, de a MoMo népszavazási megfontolása mögött az áll, hogy a pénz kilencven százalékát a kereskedelmi bankok „teremtik” meg, tehát nem csupán pénzközvetítők, hanem pénz előállítók. Emiatt a svájci pénzügyi rendszer a MoMo szerint átláthatatlan, kockázatos, és nem képes ellenállni a pénzügyi válságoknak.

Abban igaza van a MoMo-nak, hogy a bankok által létrehozott pénz, vagyis a kihelyezett hitelek után a kockázatot a bank részvényesei, a bank kötvényeit megvásárló befektetők és a betétbiztosítási értékhatár felett maguk a betétesek viselik, akik a megtakarításaikat a bankban helyezték el. Az Európai Unióban a banki ügyfelek 100 ezer euróig vannak biztosítva, és ha csődbe megy egy bank, akkor az e feletti összeget vesztik el.

A civil szervezet több kisfilmet is forgatott a kampányában. Az egyikben egy nyugdíjas éppen a párnahuzatba rejtett készpénzt számolgatja, amikor benyit az unokája. Megkérdezi, hogy miért nem a bankban tartja a megtakarításait, mire az idős férfi azt mondja, hogy az nem biztonságos. „De ha megszavazzák az emberek a teljes pénzt, akkor ismét biztonságban lesz a pénzed” – mondja a videóban az unoka (németül Vollgeldnek, azaz teljes-pénznek nevezik a 100 százalékos megoldást.)

Ha Svájcban győznének az igenek, akkor teljesen átalakulna a bankrendszer. Csak tőkéből lehetne kölcsönt adni, vagyis csak olyan pénzintézettől lehetne hitelt felvenni, amelynek a tulajdonosai fizikai valójában is rendelkezésre bocsátották a pénzt. A bank persze úgy is forráshoz juthat, hogy kötvényt bocsát ki, ám mindkét esetben a bank tulajdonosai, illetve a banki kötvényekbe befektetők viselnék a kockázatokat.

A svájci népszavazást kezdeményezők ötlete alapjában véve nem ördögtől való, azonban az elveket felülírja a gyakorlat. Bár a MoMo javaslatában a betétesek nem vállalnak rizikót, a modellnek ellentmond, hogy egy esetleges pénzügyi válságban továbbra is jelentős feladat hárulna az államra, mert az nem állna meg a svájci határon. Például a 2008-as bankcsődök után több ország kormányának is be kellett avatkoznia, mert ha nem mentették volna meg a bankokat állami forrásokkal, akkor tényleg bedőlt volna a nemzetközi bankrendszer.

Az állam felelőssége azért is megmaradna, mert egy esetleges krízis során a dominóeffektus miatt azokban a bankokban is meginog a bizalom, amelyek egészségesen és jól működnek. Emiatt minden esetben megvan annak a kockázata, hogy adófizetői pénzekből mentik meg a pénzügyi intézményeket, vagyis ilyen értelemben felesleges a MoMo által javasolt modell.

Így gondolja a Svájci Nemzeti Bank (SNB) is, amely nem szokott politikai ügyekkel foglalkozni, most mégis kőkeményen beleállt a kampányba, a MoMo ellen.

 

Az SNB honlapján részletesen foglalkoznak a népszavazási kérdés várható következményeivel. A svájci jegybank szerint teljesen rendben van a mai pénzügyi rendszer, a 2008-as válságot követően hozott intézkedések megfelelő védelmet nyújtanak egy esetleges krízis kirobbanása esetén is. A jelenlegi rendszer hatékony, a jegybanknak pedig minden eszköze megvan a forgalomban lévő pénzmennyiség és a kamatok szabályozására.

 

A népszavazás egyébként szinte mindennapos dolognak számít Svájcban. Az alpesi országban negyedévente mindig tartanak országos népszavazást, ha vannak kérdések, az elmúlt 30 évben 16 voksolás volt. Svájcban 26 kanton van, amelyek városállamként működnek, viszonylag széles önrendelkezési joggal. A kantonokban külön-külön is vannak népszavazások, így éves szinten az országos szavazásokon túl helyi ügyekben is kikérik az állampolgárok véleményét.

Rengeteg vicces és sok komoly népszavazási kérdés volt az elmúlt években. Például a svájciak többsége nem támogatta a vasárnapi autótilalmat, ami arról szólt, hogy a hét utolsó napján ne lehessen gépkocsival közlekedni, de érdekes módon az olcsóbb egészségügyi ellátás sem találkozott a többségi akarattal. A bűnözésért elítélt bevándorlók kitiltása sem ment át a népakaraton, de az állatkísérletek drasztikus korlátozását sem támogatták a svájciak.

forrás: https://g7.24.hu/ Olyan népszavazás jön Svájcban, ami bedöntheti a teljes bankrendszert és a Svájci Bankszövetség