XI. Előzetes döntéshozatali eljárás

Kedves Olvasóink!

Újabb devizahitelezéshez kapcsolódó jogértelmezési kérdések kerültek az Európai Bíróság elé. Ismereteink szerinte ez már a XI. előzetes döntéshozatali eljárás.

Az előterjesztő nemzeti bíróság négy kérdésben foglalta össze azokat a jogértelmezési anomáliákat, amelyekre a döntését elősegítő válaszokat várja európai bíráitól.

A hazai bíróság szerint az egyik eldöntendő kérdés az, hogy az a szerződéses kitétel, ami az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárítja, de nem tartalmaz olyan figyelemfelhívást, amely arra figyelmezetet, hogy emiatt a kockázat miatt a törlesztőrészlet az adós jövedelmének összegét (akár többszörösen) is meghaladhatja tisztességes-e, figyelembe véve másik az Európai Bíróság előtt zajlott (C-26/13; Kásler ügy) eljárásra is hivatkozva, ahol az ítélet szerint a kockázatfeltárás nemcsak mint kötelező szerződéses elemet kell jelentsen, hanem azt, hogy a fogyasztó az ebből fakadó gazdasági következményeket valóban felismerte, megértette.

Második kérdés, hogy a kapott tájékoztatásból valóban fel tudta-e ismerni az adós a rá telepített az árfolyamváltozásból eredő korlátlan mértékű kockázatokból eredő gazdasági hatásokat, mely kérdésnél szintén a Kásler ügyben keletkezett ítéletre hivatkozik a kérdést feltevő bíróság.

A harmadik és negyedik kérdésben a 93/13 EGK Irányelvben valamint a C-42/15 döntésben foglaltakra kér értelmezést a fogyasztók védelme érdekében előírtakkal ellentétes tagállami bírói gyakorlatról, valamint a tájékoztató jelleg kötelező erejének kérdéséről.

A kérdések teljes egészében:

  1. “Tisztességesnek, azaz világosnak és érthetőnek minősülhet-e a gazdasági következmények tekintetében az a törvényben előírt, szükségképpen általános jelleggel megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség alapján (a másik professzionális szerződő fél által alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt és általános szerződési feltételként) megszerkesztett, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses feltétel, amely nem tartalmaz kifejezetten olyan figyelemfelhívást, miszerint a kölcsönszerződés alapján teljesítendő törlesztőrészlet összege meghaladhatja a másik professzionális szerződő fél által lefolytatott hitelképességi vizsgálat keretében bevizsgált fogyasztói jövedelem összegét, vagy annak jóval nagyobb hányadát érheti el – tekintettel arra is, hogy a vonatkozó nemzeti jogszabály írásbeli kockázatfeltárást írhat elő és nem a kockázat fennálltának puszta deklarálását és telepítését, továbbá az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyamatban volt ügy indoklásának 74. pontja értelmében nem csupán a kockázat fogyasztó által felismerhetővé tétele elvárható a másik professzionális szerződő féltől, hanem az is, hogy a fogyasztó a tájékoztatás alapján képes legyen értékelni is a rá áthárított árfolyamkockázat rá nézve – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is, és ennélfogva az általa felvett kölcsön teljes költségét?”
  2. Tisztességesnek, azaz világosnak és érthetőnek minősülhet-e a gazdasági következmények tekintetében az a törvényben előírt, szükségképpen általános jelleggel megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség alapján (a másik professzionális szerződő fél által alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt és általános szerződési feltételként) megszerkesztett, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses feltétel, amely nem tartalmaz kifejezetten olyan figyelemfelhívást, miszerint az árfolyamváltozásnak nincs felső kölcsönszerződésbeli határa – arra is figyelemmel, hogy az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyamatban volt ügy indoklásának 74. pontja értelmében nem csupán a kockázat fogyasztó által felismerhetővé tétele elvárható a másik professzionális szerződő féltől, hanem az is, hogy a fogyasztó a tájékoztatás alapján képes legyen értékelni is a rá áthárított árfolyamkockázat rá nézve – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is, és ennélfogva az általa felvett kölcsön teljes költségét?
  3. Értelmezhető-e akként a 93/13 EGK Irányelv, különösen annak preambuluma utolsó bekezdése, Melléklete 1. pont o.) pontja, 3. cikke (3) bekezdése, 6. cikkének (1) bekezdése, hogy nem uniókonform az olyan tagállami bírói gyakorlat, jogszabály-értelmezés, jogszabályi előírás – kiemelt figyelemmel a C42/15 számú döntésben is írt azon követelményre, mely szerint hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókra van szükség a fogyasztók védelmében – mely alapján a nem alapos és kiterjedt, az adóst nem védő, nem prudens, így pl. az árfolyamkockázat törlesztőrészleteket, tőketartozást erőteljesen megemelő hatására ki nem terjedő hitelbírálat tagállami jogkövetkezménye (jogszabályba ütközés mint teljes érvénytelenségi ok vagy akár kártérítés vagy bármilyen jogcím szerint) hátrányosabb a fogyasztó számára, mint az eredeti állapot olyan helyreállítása (in integrum restitutio), melynél a fogyasztó adós megszabadul az árfolyamkockázattól, azaz az árfolyamváltozás törlesztőrészletet növelő hatásától és (esetleg) a részletekben történő kölcsöntőke-visszafizetés engedélyezett.
  4. A 93/13 EGK irányelv huszadik preambulum bekezdésében hivatkozott összes feltétel megismerhetőségének biztosítására vonatkozó előírás és a 93/13 EGK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében és 5. cikkében hivatkozott világosság és érthetőség előírás értelmezése körében tisztességesnek minősülnek-e a vonatkozó szerződéses feltételek, amennyiben a kölcsönszerződés csupán tájékoztató jelleggel közöl valamely lényeges elemet (pl. szerződés tárgya, azaz kölcsönösszeg, törlesztő részletek, ügyleti kamat), nem tisztázva azt, hogy a tájékoztató jelleggel közölt szövegrész jogilag kötelező-e vagy sem a szerződő felekre?

A teljes beadvány letölthető itt: EDE XI. C-227/18 – VE ügy

Az EDE eljárások összesítője megtekinthető itt: Európai Bíróságok

A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel (HitelSikerek és az írás címe) idézhetők, illetve tehetők közzé, beleértve a felhasznált képeket és csatolmányokat is.