A statuálás a lényeg?

A Forgatókönyv:

Bevezetés:

  1. A magyar kormány ígéretet tesz arra, hogy megoldja a devizahitelesek, illetve ebből fakadóan közvetetten az egész magyar gazdaság problémáját.
  2. Meghozza a megfelelőnek tűnő törvényeket, a kérdés eldöntését a bíróságokra bízza.
  3. A bankok elleni perekben saját képviseletéről is megfelelően gondoskodik, legalábbis a külső szemlélő számára úgy tűnhet.
  4. Eközben a Kúria saját szabályokat alkot (PJE). Alaptörvény, jogszabályok ide vagy oda, egyéb jogorvoslati fórum hiányában az alsóbb fokú bíróságok kénytelenek ehhez igazodni.

Tárgyalás:

Az alábbi hírre ébredtünk ma:

Öt iroda 150 ügyvédjét bérelte fel az állam, hogy megvédjék álláspontját a devizahitelek ügyében – írja a HVG e heti száma.

Harmincnyolcezer forintos óradíj – erre számíthatnak azok az ügyvédek, akik bekerültek abba a csapatba, amit az állam állított fel a devizahitel-perek intézésére – derül ki a HVG legfrissebb számából.

Megküzdeniük a bankok – még jobban fizetett – jogászgárdájával kell majd. Kik a nyertesek? És mire számíthatnak azok, akik magánemberként pereskednek devizahitel-ügyekben? Nevek, tarifák, határidők a hetilap friss számában.

 

A cikk a HVG Társadalom rovatában olvasható – http://hvg.hu/gazdasag/20140813_Lesznek_akik_nagyot_kaszalnak_a_devizahit#utm_source=hvg_weekly&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2014_08_13&type-id=HvgWeekly&user-id=26FF8402&utm_content=normal

Adódnak a kérdések:

  • Kik fogják képviselni az államot, azaz adósok ezreit, tízezreit???
  • Milyen tapasztalatuk van ebben a témában, ha még csak nem is hallottunk róluk?
  • Hol volt eddig ez a 150 ügyvéd??
  • Ezek az ügyvédek vesztes esetben is megkapják a díjazásukat? Ez elég valószínű…

Ahogy belegondolunk a tárgyalások részleteibe, az is elgondolkodtató, hogy a Magyar Állam képviselője, illetve a bíróság vajon hogyan fogja ellenőrizni azt, hogy a felperes bank által csatolt Általános Szerződési Feltételek szövegezése egyébként pontosan megegyezik-e a szerződések megkötésének idején hatályban volt ÁSZF-ek szövegével, nem történt-e azóta “kisebb-nagyobb” módosítás…

A következő cikkben a megbízott ügyvédi irodákkal is megismerkedhetünk:

  • CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda fogja össze. A többi iroda a
  • Kovács, Barborják és Társai
  • Rátky Miklós és Társai
  • Réti, Antal és Társai
  • SBGK Ügyvédi Iroda.

Nos, ezekről az irodákról devizahiteles ügyek kapcsán még nem hallottunk, hacsak nem az alábbiakat:

A szabadalmi ügyekre specializálódott SBGK ügyvédi iroda honlapján a szakterületeik között sokmindent találtunk, de gazdasági vagy kötelmi jogra hivatkozást sajnos nem. A szakmai körökben biztosan elismert Kovács, Barborják és Társai irodáról sajnos semmilyen érdemi anyagot nem találtunk az interneten.

CHSH Dezső és Társai – ez az iroda az AXA Bankot képviseli, szerintük az AXA-s szerződés tökéletesen megfelel a – Bank kontra Magyar Állam perekben is vitatott – d) pontnak. Előkészítő iratukban hosszasan kifejtik, miért felel ez meg az oklista a törvényi előírásoknak, sőt külön kitérnek a tisztességtelenség kérdésére is.

Rátky Miklós és Társai – A Dr Rátky és Társa Ügyvédi Iroda az ERSTE Bankot képviseli rendszeresen az adósok ellen.

Réti, Antal és Társai – Réti László a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének irodája a Summit Pénzügyi Zrt-t képviseli az adósok elleni perekben.

Vajon ezek az ügyvédi irodák ilyen könnyen változtatják a véleményüket? Esetleg minden mindegy, csak a megbízás(i díj) számít? Amikor az Állam őket választotta, rájuk bízta családok százezreinek sorsát, mennyire járt el körültekintően? Esetleg az eredmény nem is annyira fontos, csak a látszat?

Persze ha figyelembe vesszük azt is, hogy fideszes-kepviselo-ugyvedi-irodaja-a-bankot-vedi-a-tonkretett-kisemmizett-emberekkel-szemben/370975, akkor olyan nagyon nem csodálkozhatunk a fenti megbízásokon.

Valamilyen furcsa asszociáció az alábbi videóra emlékeztet… (0:52)

 

Befejezés:

A tapasztalt, hozzáértő ügyvédek szerint lényegében kétféle döntés várható ezekben az ügyekben:

  1. Mivel a kérdés annyira egyszerű, az első tárgyaláson kimondják az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeinek tisztességtelenségét, tehát az adósok nyernek valamicskét. Persze “nem árt”, ha a dolog méregfogára nem csak a mi cikkünk, hanem az államot képviselő ügyvédek is felhívják a figyelmet…
  2. Az állam képviseletének felelőtlen/tapasztalatlan hozzáállása miatt a bankok megnyerik ezeket a pereket. Ez sem lehet több egy-két tárgyalásnál.

Nem lennék most egyetlen bíró helyében sem, bár korábbi cikkünk szerint alapvetően nem lesz nehéz dolguk. A kérdés tehát annyira egyszerűsödik, hogy “valóban az államot (adósokat) képviselik-e a megbízott ügyvédek?”.

Utószó:

Még ha nyerünk is, ha ki is mondják az egyoldalú szerződésmódosítások – kamatemelések – tisztességtelenségét, vajon ez forintban mit jelent a számunkra? Ettől vajon megoldódik bárki helyzete is? Sajnos a valódi problémát nem a kamatemelések, nem az árfolyamrés, hanem a korlátlan árfolyamkockázat jelenti, az aktuális gazdasági és politikai helyzetben egyre inkább. Erről vajon miért nem beszél senki, miért csak álintézkedésekkel terelik el a fókuszt a lényegről?