Banif Plus „szokásai”

Kedves Olvasóink!

A deviza nyilvántartású hitelek támadhatósága szempontjából a céges szerződéssel rendelkező adósok a közhiedelem szerint komoly hátrányban vannak.

Mint az alábbi ítélet is tanúsítja, a perbeli szerződés nem felelt volna meg a Hpt. 213.§.(1) bekezdésébe foglaltaknak sem, de jelen esetben a Hpt. 210.§.(2) bekezdésére is történt hivatkozást, mely szerint „ …a perbeli szerződésben rögzíteni kellett volna, hogy az elszámolás milyen árfolyamon történik….” A felperes pénzintézet szerződésében nem rögzítette, és az eljárás során is szokásjogra hivatkozva nyilatkozott arról, hogy az OTP Bank naponta több alkalommal közzétett árfolyamai közül melyiket „szokta” figyelembe venni.

Az ítélet indokolása szerint: „….szerződés szerint a törlesztő részlet összegének változásának megállapítása többek között az OTP Bank Nyrt. deviza külkereskedelmi devizavételi és deviza eladási árfolyam figyelembevételével történt, az OTP Bank Nyrt. azonban naponta több árfolyamot tett közzé, a szerződés azonban nem tartalmazta, hogy melyik árfolyamot kell figyelembe venni.”

„Figyelemmel arra, hogy a szerződő felek nem állapodtak meg minden lényeges kérdésben, ezért a Ptk. 205.(2) bekezdése alapján megállapította, hogy a kölcsönszerződés nem jött létre.”

„ Mivel a bíróság azt állapította meg, hogy a szerződés érvényesen nem jött létre, ezért a járulékos jellegű kezesi felelősség sem állapítható meg.”

„A bíróság a felperesi követelés jogalapját nem tudta megállapítani, ezért az összegszerűséget nem vizsgálta.”

Gratulálunk az alperes jogi képviselőjének, az 1000.sz. Ügyvédi Irodának! 🙂

Az ítélet letölthető: 18.G.304.044.2014.18.Banif.semmis. 1000 iroda