1. § (1) E törvény hatálya a 2004. május 1. napja és az e törvény hatálybalépésének napja között kötött fogyasztói kölcsönszerződésre terjed ki. E törvény alkalmazásában fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között létrejött deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) vagy forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés, ha annak részévé a 3. § (1) bekezdése vagy a 4. § (1) bekezdése szerinti kikötést is tartalmazó általános szerződési feltétel vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel vált.
(1a)2 E törvény alkalmazásában fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között létrejött deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés, ha azt az (1) bekezdésben meghatározott időpontok között kötötték, és annak részévé a 4. § (1) bekezdése szerinti kikötést is tartalmazó általános szerződési feltétel vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel vált.
(2)3 E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó és
b) az állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú forint alapú
kölcsönszerződésre.
6. § (1) A pénzügyi intézményt a meg nem szűnt és a 2009. július 26. napját követően megszűnt fogyasztói kölcsönszerződés alapján elszámolási kötelezettség terheli.
(2) A 2009. július 26. napján vagy azt megelőzően megszűnt szerződés tekintetében a pénzügyi intézményt akkor terheli elszámolási kötelezettség, ha tudomása van arról, hogy a követelés nem évült el.
(3) A pénzügyi intézménynek – a 2009. július 26. napján vagy azt megelőzően megszűnt szerződés tekintetében – a fogyasztó kérésére el kell számolnia, ha a fogyasztó igazolja, hogy a pénzügyi intézmény engedményezett követelését vele szemben egy elszámolásra nem köteles pénzügyi intézmény (a továbbiakban: követeléskezelő) érvényesíti.
(4) A pénzügyi intézménynek akkor is el kell számolnia a fogyasztóval, ha a fogyasztó állítja és a pénzügyi intézmény nem vitatja, hogy a fogyasztó e törvényből eredő követelése nem évült el, vagy az el nem évülés tényét bíróság jogerős ítélete megállapította
Tehát az alapfeltételek:
- a kölcsönszerződés fogyasztói, azaz magánszemély kötötte, nem cég.
- a kölcsönszerződést 2004. május 1. után kötötték
- devizahitel, deviza alapú hitel vagy pénzügyi lízing vagy ugyanezek forint alapon
- lakáscélú, szabad felhasználású, gépkocsi finanszírozására kötött hitel vagy lízing
- jelenleg is élő, esetleg késedelemben lévő, vagy
- 2009. július 26. után felmondott vagy kifizetett szerződésekre is vonatkozik
- e dátum előtt megszűnt szerződések esetében csak akkor, ha a követelést engedményezték, így ezt azóta ez a követeléskezelő (faktorcég) érvényesíti
Nem érinti az elszámolás:
- a céges szerződéseket
- a hitelkártyatartozásokat
- a folyószámla-hiteleket
- az állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú forint alapú kölcsönszerződéseket (pl. Fészekrakó)
- a 2004. május 1.-jén vagy korábban felvett hiteleket
- a 2009. július 26.-án vagy korábban megszűnt (kifizetett, felmondott), elévült szerződéseket