Gondolatok – A Fogyasztó érdeke

A T/465. számú törvényjavaslatból:

“A Javaslat a fennálló szerződések tartalmát csak annyiban módosítja, hogy az érintett szerződések a tisztességtelen kikötések hiányában ne váljanak teljesíthetetlenné. Ez ugyanis a teljes szerződés semmisségét eredményezné, amely az adósok érdekével is ellentétes lenne.”

Lássunk egy példát, hozzávetőleges számokkal:

Felvett kölcsön: 10.000.000 Ft – 240 hó – 6%

Jelenleg nyilvántartott tartozás: 15.500.000 Ft

Elszámolás a szerződéses kamattal, és MNB árfolyammal:

Módosított nyilvántartott tartozás: 14.200.000 Ft

Eddigi befizetések: 7.000.000 Ft

Teljes semmisség esetén az adósnak egy összegben kell rendeznie a tartozását. A fennálló tartozása a kölcsönkapott forintösszeg, illetve a teljesített befizetéseinek különbözeteként 10.000.000 – 7.000.000 = 3.000.000 azaz hárommillió forint.

Kérdés: azzal jár jobban az adós, ha egyösszegben kifizet hárommillió forintot (netán még kölcsönt is tud felvenni rá, hiszen a semmis szerződés következtében a jelzálogot is le kell venni az ingatlanról), vagy ha kifizeti a “rendezés” után nyilvántartott 14.200.000 forintot akár a fennmaradó 14 év alatt?  Autófinanszírozási, illetve személyi kölcsönök esetében ez az arány olyannyira kitolódik, hogy a legtöbb esetben az adósnak vagy egyáltalán nincs már tartozása, vagy túlfizetésben van. Tehát mi is az adós érdeke? A teljes vagy a részleges semmisség?

Valójában kinek az érdekét is szolgálja a Tisztelt Kúria és a Kormány a fogyasztóvédelem zászlója alatt, amikor megsemmisíti az adósok leghatékonyabb fegyvereit?

Kérem mindenki számolja át az elvileg adódó egyenlegeket a saját szerződése alapján, a perben pedig mutassuk meg a T. Bíróságnak, hogy mi is az érdekünk!