Hibáztassuk a Kúriát?

„Nem a Kormányt kell okolni, hiszen a Kúria kimondta azt, hogy az árfolyamkockázat az adósokat terheli” – mondta egy neves professzor néhány napja. Tegnap este Rogán Antaltól hangzott el az az állítás, miszerint ők ugyan az árfolyamkockázatot szerették volna megosztani az adósok és a bankok között, ám a Kúria kimondta, hogy „ez nem lehetséges, csak a piaci árfolyam lehetséges. De a Kúria hozzátette, hogy el lehet számoltatni a bankokat.”

Lássuk mit „mondott” a Kúria a 2/2014-es, június 16-ai jogegységi határozatában:

„1. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.

E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető.

Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.”

Döntéshozó politikusaink igen érdekesen értelmezik a fentieket. Vajon miért engedik el ilyen elegánsan a fülük mellett a második bejezdést, ami éppen arról szól, hogy a gyakorlati tájékoztatást kell vizsgálni? Vajon hányan vannak az országban olyan „devizahiteles” adósok, akik tisztában voltak azzal, hogy a kockázatuk korlátlan, ráadásul semmi sem védi őket?

Tény, hogy a fennálló tartozások és a törlesztőrészletek valamennyivel csökkenni fognak. Az is tény, hogy az árfolyamkockázat a jövőre nézve a forintosítással megszűnik. De ezzel az előnyök felsorolását illene is befejezni. A kormányoldali kommunikációt hallva azt kellene éreznünk, hogy fellélegezhetünk… A saját szerződésem kezdeti 8 millió forint tartozása így már nem 13,5 millió lesz, hanem „csak” 12,5 millió. Miért nem érzek mégsem megkönnyebbülést?

Ne felejtsük el, hogy jelenleg csak arról van szó, hogy a bankok visszaadják azt, amiről már sok-sok bírósági ítéletben is bebizonyosodott, hogy tisztességtelen volt. Ez ugye azért még nem ajándék?? Arról nem is beszélve, hogy az árfolyamrés kapcsán csak a jegybanki árfolyammal kell számolni, ami adott esetben akár magasabb is lehet, mint az adott bank saját kereskedelmi árfolyama. A tisztességtelen kamatemelés tekintetében pedig egyszerűen csak fixálták a kamatot, a csökkenés lehetőségétől gyakorlatilag megfosztottak minket! Mit is ír a Kúria? „… az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli…” – a kedvezőbb kamatmérték ellenében! Autós kölcsönök esetében, ahol ráadásul eleve kizárt a devizafinanszírozás (hiszen a refinanszírozó pénzügyi vállalkozásoknak engedélyük sincs devizaműveletek végzésére), a 15-25%-os kamat kedvező??? Tovább megyek: a svájci jegybank csökkentette saját alapkamatát. Ezt a csökkenést mi miért nem érezhettük sosem, sőt még az elszámolással együtt sem?

Három évvel ezelőtt született egy törvény: néhány szerencsés adósnak lehetősége volt arra, hogy a devizakockázatát megszüntethette egy nagyon kedvező árfolyamon. Akkoriban is azt kérdezgettem folyamatosan, hogy miért nem fordították át automatikusan az összes szerződést a kedvezményes árfolyamon? Ha akkor lehetett kedvezményes árfolyamon forintosítani, ma miért nem lehet? A Kúria sem azt mondta, hogy tilos! Hanem csak azt, hogy a fogyasztó előzetes tájékoztatását kell vizsgálni ahhoz, hogy eldönthető legyen az árfolyamkockázat áthárításának a tisztességtelensége. Márpedig tudjuk, hogy a tájékoztatás legfeljebb 10-15%-os – időszakos – veszteségről szólt. Szerintem ennyit mindenki mosolyogva aláírna ma is, hiszen ez volt az, amivel eredetileg is számoltunk. Ehhez képest mit kapunk? Csak az árfolyamból eredően bő 60%-os a veszteség, a kamat csökkenésétől való elesés miatt is akár további 25-30%…. De hála az elszámolásoknak, nem nagyon vérzünk el, hanem csak egy kicsit…de hogy elvérzünk, az sajnos biztos:(