Ítéletek érkeztek Ezreséktől: Axa, Budapest Bank, Hitex, Unicredit

Nemrégiben kaptuk meg az alábbi ítéleteket – közülük háromról még nem számoltunk be eddig, most pótoljuk:

PKKB 27.P.91.042/2013/10 – Axa

A kölcsönszerződés a Hpt 213 § (1) e) pont alapján semmis, mert csak a türelmi időre vonatkozóan tartalmazza az esedékes törlesztőrészlet összegét. Az indoklásban a bíróság hivatkozik a 6/2013 PJE III.2. pontjára is.

PKKB 27.P.91.042_2013_10 Axa Ezres

 

PKKB 21.P.94.529/2013/6 – Budapest Bank

A hitelkiváltásra kötött kölcsönszerződést a bíróság nem találta fogyasztási kölcsönszerződésnek, emiatt a Hpt. 213 § alapján nem is vizsgálta azt. Azonban a Hpt. 210 § (1) bekezdése szerint nem jött létre írásban, mert  nem tartalmazott minden lényeges feltételt, ebben az esetben (is) a törlesztőrészletek összegét. Így a Ptk. 217 § (1) bekezdés alapján a kölcsönszerződés semmis.

PKKB 21.P.94.529_2013_6 Bp Bank Ezres

 

PKKB 17.P.89.494/2013/11 – Hitex

Az adóst elmarasztalni célzó perben a bíróság alaposnak találta az alperes adós érvénytelenségi kifogásait a Hpt 213 § (1) alábbi pontjai alapján.

a) nem állapítható meg, hogy mennyi a forintban nyújtott kölcsön svájci frankban nyilvántartott értéke.

b) Az ügyleti kamat mértékét a “bank” csak az utólag megköldött fizetési ütemezésben közölte, azt az egyedi kölcsönszerződés nem tartalmazza

c) árfolyamrés hiánya

e) a törlesztőrészlet esedékességeit is csak a fizetési ütemezés tartalmazza

Emellett megállapította azt is, hogy az érvénytelen szerződés jogi sorsát osztja az azt biztosító mellékkötelezettség, azaz a készfizető kezességi szerződés is érvénytelen. PKKB 17.P.89.494_2013_11 Hitex Ezres

 

32.G.41.062/2012/55 – Unicredit Bank

Az ítéletben az 5/2013 PJE 3) pontjára hivatkozással a bíróság először is leszögezte, hogy megállapítási perben az alperes ellenkérelemként nem hivatkozhat jogkövetkezmények alkalmazására – azaz a szerződés hiányosságainak helyreállítására – és feltételes viszontkeresetet sem terjeszthet erre elő. Hangsúlyozta, hogy “amennyiben az alperes álláspontja az, hogy a szerződés érvényes, akkor az ezt megalapozó tényalapi előadással ellentétes kereseti kérelmet nem terjeszthet elő. Az olyan viszontkereset tehát, amelynek a tényalapja pont cáfolja magát a viszontkereseti kérelmet, a kereset tárgyát, a bíróság érdemben nem vizsgálhatja”.

A per során a bíróság szakértő véleményét is kikérte, mely tartalmára hivatkozással a felperes jogi képviselő a kereseti kérelmét megváltoztatta: a korábbi részleges semmisségi okok megállapítását csak másodlagosan tartotta fenn, elsődlegesen pedig kérte a szerződés érvénytelenségének megállapítását a Hpt 213 § (1) c) és d) pontjai miatt.

A c) pont kapcsán a bíróság megállapította, hogy a szerződés az árfolyamrés feltüntetésének hiánya miatt semmis.

A kamat egyoldalú módosításának feltételei tekintetében a szakvélemény rögzíti: a pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek, valamint a tőke- és pénzpiaci kamatlábak hatása egyedileg, egyes hitelszerződésekkel kapcsolatosan nem beazonosíthatók, azok trendje ugyan meghatározható, de ennél több nem. Emiatt ezek a feltételek tehát – mivel egyedi szerződésekre nézve meg sem határozhatók – nem minősülnek részletes meghatározásnak, a jogszabályi változásokra hivatkozó feltételek pedig általánosak. A szerződés nem tartalmaz utalást sem arra, hogy ezek a feltételek egyedileg, tételesen nem meghatározhatók. A jegybanki alapkamat és a fogyasztói árindex kapcsán a szerződés nem rögzítette, hogy mely ország mutatóit kellene figyelembe venni a kamat módosításakor, hiszen deviza nyilvántartású kölcsön esetében ez akár a svájci alapkamat, illetve fogyasztói árindex is lehetne.

Az ítélet tehát megállapította a szerződés semmisségét a Hpt 213 § (1) c) és d) pontjaira tekintettel, továbbá megjegyezte, hogy a tisztességtelen szerződési feltételek szempontjából ez a per nem minősül ítélt dolognak, tehát ezekre egy későbbi igényérvényesítési perben még mindig hivatkozhat az adós.

FT 32.G.41.062_2012_55 Unicredit Ezres

 

Ezúton is gratulálunk az 1000.sz. Ügyvédi Irodának!