Kedves Olvasóink!
Nagy port kavart fel a közelmúltban megjelent Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metróról szóló jelentése, mely feltárja azokat az eseményeket, melyekben alapos a gyanú a befolyással való vesztegetés és üzérkedés vádjában.
A jelentés 2.3.26. (jelentés 68. oldal) pontjában megnevezik a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Irodát, miszerint 298 596 494 Ft-ot kaptak általános jogi tanácsadásért. A jelentés szerint azonban ennek a feladatnak az elvégzésre való felhívást közbeszerzési pályázatként kellett volna kiírni. Ez nem történt meg, ezért felmerül a kérdés: miért pont ez az Ügyvédi Iroda kapta a megbízást?
De hogy jön ez a devizahitelekhez?
Úgy, hogy a nevezett Ügyvédi Iroda partnerei voltak a szerzői (dr. Gárdos István és dr. Nagy András) a Hitelintézeti szemle tizenkettedik évfolyam 5. számában megjelent “A devizahitel jogi alapkérdései“ című tanulmánynak. A Kúria a 6/2013. PJE határozatának egyes részei pedig pontosan megegyeztek az említett tanulmány egyes részeivel.
A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda kiemelt szakterülete a bankjog. “…. közreműködünk hitelintézetek és egyéb pénzügyi intézmények létrehozásában, kidolgozunk szervezeti és működési szabályokat, általános szerződési feltételeket és egyéb, a banki tevékenység mindennapjaiban használatos alapvető szerződéseket. Számottevő tapasztalatunk van finanszírozási és egyéb pénzügyi tranzakciók megvalósításában. Tanácsadással és szerződések körültekintő kidolgozásával segítjük a finanszírozókat a biztosítékok megfelelő kialakításában és ezáltal a hitelezési kockázat mérséklésében. Képviseljük a pénzügyi intézményeket a felügyeleti hatóság előtt” (forrás: http://www.gfmt.hu/tevekenysegeink/bankjog.php)
dr. Gárdos Péter partner 2012 és 2014 között a Kúria főtanácsadója volt (http://www.gfmt.hu/munkatarsaink.php)
Vitathatatlan, hogy az Ügyvédi Iroda nagy szaktekintélynek számít a bankjogban, de az is tény, hogy megbízóik hitel- és pénzügyi intézmények, vagyis álláspontjuk, szakmai elkötelezettségük is oda helyeződik. Az elméletileg független magyar bíróságoktól elvárható lenne, hogy a jogegységi határozatok kialakításában olyan tanulmányokat használjanak fel (ha már egyáltalán szükséges), melyeknek szerzői pártatlanok az adott témában.
Ezek után felmerül megint egy kérdés: miért pont ennek az Ügyvédi Irodának a munkatársai által írt tanulmányt használták a jogegységi határozathoz?
A következtetések levonását Olvasóinkra bízzuk.
Az OLAF jelentés magyar nyelven letölthető itt: OLAF Final_report_HU-NEM hivatalos fordítás
Kapcsolódó táblázat: OLAF_tablazat
