Őszintén az önálló zálogjogról 2. rész

Kedves Olvasóink!

Az MNB a közelmúltban közleményt adott ki arról, hogy miért jó a jelzálogjoghoz kötődő zálogjog önálló zálogjoggá alakítása. A közlemény itt olvasható: Biztonságosabb jelzáloghitelezést hozhat az önálló zálogjog

Mivel az elmúlt években a Felügyelet többet ártott a Fogyasztóknak, mint használt, ezért a közleményeiket is fenntartásokkal fogadjuk és jelen esetben inkább megkérdeztünk néhány fogyasztóvédelmi értékek mentén elkötelezett ügyvédet, hogy mi az ő véleményük az önálló zálogjoggá alakításról.

Az első részben dr. Csikász Levente ügyvéd véleményét olvashatták: Őszintén az önálló zálogjogról 1. rész

A mostani, második részben dr. Léhner Zsuzsanna ügyvédnő véleményét tesszük közzé:

“A Ptk. 269. §-ához fűzött Kommentár szerint:

„az önálló zálogjog jellegzetessége, hogy hiányzik a törvényi járulékosság. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy semmiféle kapcsolat ne lenne az alapkövetelés és a biztosíték között, ezt ugyanis megteremti a felek közötti szerződéses, kötelmi jogi megállapodás (az ún. biztosítéki szerződés). Egyfajta szerződéses járulékosságnak tehát fenn kell állnia, teljes mértékben az alapkövetelés és a biztosíték nem szakadhat el egymástól.” „A törvényi járulékosság hiányát pótló szerződéses járulékosság teszi ezt a zálogfajtát rugalmasabbá, amely elsősorban a bejegyzés, az átruházás és végrehajtás során jelenik meg.”

Eddig sem volt ritka, hogy a bank a kölcsönszerződés mellé önálló zálogjogot alapító szerződést kötött. Ez esetben a kölcsönszerződés semmisségének megállapítására indított perekben visszatérő banki érvelés volt, hogy még ha a kölcsönszerződés érvénytelen lenne is, az önálló zálogjog – mivel ugye önálló – nem osztja a kölcsönszerződés jogi sorsát. Ezekben az esetekben a Ptk-kommentár fent idézett részletére is hivatkozva azzal érveltünk, hogy az önálló zálogjog is járulékos, a felek közötti szerződésben rögzített biztosítéki jelleg feltüntetése eredményezi a szerződéses járulékosságot. Igencsak sérelmes helyzetet eredményezne ugyanis, ha a kölcsönszerződés semmissége a pénzintézet hibájára visszavezethetően megállapítást nyer, ugyanakkor a semmis kölcsönszerződésben foglaltak biztosítására kikötött zálogjog alapján a bank továbbra is kielégítést kereshetne egy olyan tartozásra, mely talán már egyáltalán nem is áll fenn, vagy ha mégis, úgy annak jogos, tényleges összege még nem nyert megállapítást. Továbbá a kétszeres teljesítés veszélye is fennállna.

Az önálló zálogjog azért nem előnyös tehát az adósnak, mert igen könnyen úgy járhat, mint amire a perekben sérelmes helyzetként hivatkoztunk. Felmerül az a kérdés is, hogy mi történik, ha az önálló zálogjogot eladják, majd az adós az eredeti bank felé végtörleszt, de a zálogjog egy másik jogosultnál továbbra is fennáll? Kizárható-e vajon teljes bizonyossággal a kétszeres teljesítés előfordulása?”