Semmis vagy nem semmis: az itt a kérdés

Kedves Olvasóink!

Akik folyamatosan követik az eseményeket a deviza alapú hitelezés témában, azok nyilván határozott véleménnyel bírnak a szerződések semmisségét érintő kérdésekről. A törvényeink elég világosan fogalmaztak bizonyos szerződéses hiányosság esetére, hiszen ezen szabályozások ezzel a szóval kezdődtek: semmis. Tehát ha egy olyan szerződés került a bíróság elé, melyből bizonyíthatóan hiányzott valami, aminek a törvények, jogszabályok szerint ott kellett volna lennie, abban a kérdésben eltérést nem engedően (kógens) az egész szerződés semmisségét kellett megítélni. Kissé nyögve-nyelősen ugyan, de azért ment és egyre jobban a dolog, így szép számmal születtek is deviza alapú kölcsönszerződést megsemmisítő ítéletek.

Ezután szintén a megoldásra törekedve bizonyos remekbe szabott jogegységi határozatokkal próbálták a helyzetet kezelni. A bíróságok és az ügyvédek azonban gyorsan alkalmazkodtak az új szabályokhoz, és ekkor a semmis szó még mindig semmisséget jelentett, ezért továbbra is születtek deviza alapú kölcsönszerződést megsemmisítő ítéletek. Természetesen a törvényi szabályozás lehetőséget adott arra is, hogy ha az adós érdeke úgy kivánta, akkor a perben a szerződés csak bizonyos pontjainak a semmisségét  kérjék megítélni úgy, hogy a szerződés többi része változatlanul érvényben maradjon.

A történet folytatásában az állam is fellépett a szinpadra és rögtön főszerepet kapott azáltal, hogy az egész kialakult helyzetet törvényalkotással rendezte aképpen, hogy felülírta a korábbi (egyébként – mint azt feljebb írtuk – kógens) szabályozásokat. Cselekedetét indokolja, hogy meggyőződése szerint a szerződések semmissége nem jó az adósoknak, hiszen akkor az elszámolás után fennmaradó tartozást azonnal és egy összegben kellene megfizetni és a háztartások nem rendelkeznek ilyen tartalékokkal. A beavatkozás következtében a bíróságokon leálltak a tárgyalások és az összes folyamatban lévő ügyet felfüggesztették. Az emberek egy része roppant boldog, hiszen ahogyan azt hallani a híradásokból: pénzt kapnak vissza!

De van egy másik réteg is, akik cseppet sem boldogok a történtektől, mert szerintük egyáltalán nem illik:
magánjogi szerződésekbe beavatkozni
megfosztani attól a polgárt, hogy szabadon eldönthesse azt, hogy vállalja-e a semmisség következményeit
a független bíróságokat és az adósokat képviselő ügyvédeket olyan törvény-labirintusba küldeni, melyben néhány helyen elrejtettek egy-egy kis ingoványt is
a jogállami kereteket szögesdrótba burkolni
aprópénzt szórni a nép közé miközben papírpénz járna nekik

A kérdés tehát adott: semmis vagy nem semmis? Önök mit gondolnak?