Transzparencia feldolgozva

Kedves Olvasóink!

Korábban a Transzparencia felhívásunkban arra kértük Olvasónkat, hogy küldjék el nekünk a szerződéses adataikat.  Nagyon sokan meg is írták ezeket, melyeket összevetettünk, átlagoltunk és ez alapján a

  • kölcsönösszeg 10 millió Ft;
  • futamidő 20 év;
  • kamat (forintosításig) 16,81%;
  • kamat (forintosítás után) 6,04%;
  • vállalt törlesztőrészlet 70.207,-Ft;
  • forintosítás utáni törlesztőrészlet 116.793,-Ft;
  • forintosításig a teljes futamidő 1/3 része telt el.
  1. A deviza- és a forinthiteles

A forintosítás és az állami beavatkozások körüli kampányban sokszor használták érvként, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek. Az összehasonlítás abszurd, hiszen egy önálló (ne feledjük, a Felügyelet által is jóváhagyott) pénzügyi termék egy másik termékhez való igazítása, mérése utólag nem lehet releváns valamely változtatás indokoltságára, ezáltal értelmezhetetlen is. Ezt a folyamatot egy termék piaci megjelenése előtt, annak hasznossága, bevezetésének indokoltsága mentén lehetséges elvégezni, mint ahogyan az meg is történt, csak éppen akkor, a devizakölcsön előnyeinek a kidomborítása volt a cél.

A deviza- és a forintkölcsönök összehasonlítása tekintetében, a kölcsönök felvételekor és a forintosításkor, teljesen ellentétes kommunikáció – érvelés a termék mellet vagy ellen –  történt a lakosság felé. Úgy tűnik, hogy ez a fajta érvelés inkább az aktuális  (pénzügyi, hatalmi) érdekeket szolgálta, mintsem a valóságot.

A törlesztések és kamatmértékek tekintetében is bizonyítható, hogy az állami beavatkozásokkal sikerült a propagandát véghezvinni, hiszen ha visszatekintünk, akkor jól látszik, hogy a devizakölcsönök törlesztő részletei az kezdetektől a forintosításig végül 166%-kal voltak magasabbak, a megfizetett kamat pedig emiatt valójában, közel 17%-os volt.

Kijelenthető, hogy az árfolyam különbözet miatt a deviza alapú kölcsönökkel egyébként is, de még a forintkölcsönöknél is rosszabbul jártak az adósok.

  1. Forintosítás után

A forinthitelesekhez való igazításban való igyekezet eredményeképpen, a deviza alapú kölcsönszerződéseket 2015.02.01. nappal forintkölcsönre változtatták és ezzel a kamatmértékek átlagosan 6,04%-ra csökkentek.

Ez az új „alacsony” átlagkamat annak az eredménye, hogy forintosításkor a kamat mértékét a 3 havi BUBOR-hoz kötötték, vagyis ez lett az alapérték mindenhol és ehhez jön az adott bank által alkalmazott kamatfelár mértéke. A rögzítést 4 évre garantálják.
Az átlagos kamatmérték 2015.02.01 napján 6,04% = 2,1% (3 havi BUBOR) + 3,94% (kamatfelár)
Az átlagos kamatmérték 2016.08.01 napján 4,87% = 0,93% (3 havi BUBOR) + 3,94% (kamatfelár)

Transzparencia diagram

  1. Tények

Tény, hogy az adósok havonta fizetendő terhei csökkentek az elmúlt 18 hónap alatt, viszont az Önök által küldött adatok átlaga alapján az összes kötelezettség 278%-os lesz a futamidő végére. Ez az emelkedés a mostani helyzetet tükrözi, mert azonnal megváltoznak a számok, ha

  • a 3 havi BUBOR változik
  • 4 év után a bank a kamatfelárat megváltoztatja

Az is tény, hogy eközben a valóban folyósított kölcsön tőkerésze átlagosan 1/3 résszel magasabb, annak ellenére, hogy a teljes futamidő 1/3 része eltelt és eközben átlagosan 17 %-os kamattal törlesztettünk.

Vagyis a csapda még mindig fogva tart. Bárki, bármit mond, még közel sincs vége a deviza alapú rémségnek és az is teljesen biztos, hogy senki sem írta volna alá a szerződését, ha a valóságnak és nem a hatalmi elit érdekeinek megfelelő tájékoztatást kapják. Ezt a tényt most elsősorban a bíróságoknak kellene megértenie, hiszen a független ítélkezés szabadságát is magával ránthatja ez a folyamat.

Letölthető táblázatok:

Transzparencia diagram

Transzparencia feldolgozott

A beküldőknek köszönjük a bizalmat, hogy megosztották velünk az adatokat!