Az árfolyamrést és az egyoldalú kamatemeléseket.
Mi az az árfolyamrés?
A folyósítás során a bank jellemzően devizavételi árfolyamot alkalmazott, a törlesztések során pedig jellemzően devizaeladási árfolyamot. E kettő közötti (ugyanazon időpontban fennálló) különbség az ún. árfolyamrés. Ezt általában %-ban szokták meghatározni. Tehát ha pl. a vételi árfolyam 200 Ft, az eladási pedig 202 Ft, akkor az árfolyamrés éppen 1%. Középárfolyamhoz viszonyítottan ennek a fele, 0,5%.
A 2014/38-as és 40-es törvények értelmében a bankok kötelesek átszámolni minden szerződést, melyre a törvény vonatkozik. Az átszámítás során a folyósításkor a folyósítás napján érvényes MNB árfolyamot, törlesztéskor pedig a mindenkori törlesztési napokon érvényes MNB árfolyamot kell figyelembe venni. Az MNB jegyzésében nincs vételi és eladási árfolyam, így árfolyamrés sincs, azaz a mértéke 0%.
Tehát például:
Folyósítottak 10millió forintot, 150 Ft/CHF vételi árfolyamon. Az így nyilvántartott tartozás 10.000.000 / 150 = 66.667 CHF
ha ezen a napon az MNB szerinti CHF árfolyam 152 Ft volt, akkor az átszámított tartozás így 10.000.000 /152 = 65.789 CHF lesz.
Minden további törlesztőrészletet már az új összeg alapján kell kiszámítani előbb CHF-ben, majd ezt a törlesztés napján érvényes MNB árfolyamon kell átszámítani forintra.
Mi az egyoldalú kamatemelés?
A legtöbb konstrukció ún. piaci kamatozású kölcsön. Ez azt jelenti, hogy minden időszakban a bank állapítja meg az aktuális gazdasági szempontok alapján, hogy mekkora kamatot kell fizetnünk. Ugyanígy a bank állapítja meg azt is, ha ezt a kamatot megemeli vagy lecsökkenti. Azon szempontokat, amelyek alapján jogosult kamatot emelni, a velünk megkötött szerződésben kellett rögzíteniük, ráadásul a törvény értelmében átlátható, világos, objektív feltételeket vehet csak figyelembe. Az esetek 99%-ában nem így történt: a szerződésben rögzített kamatemelési feltételek nem voltak világosak, objektívek, stb, emiatt tisztességtelenül történt minden kamatemelés. Ezeket a megemelt kamatokat kell most elszámolniuk a bankoknak.
Tehát például:
A szerződéskötéskor érvényes kamat: 5%. Ez alapján a törlesztőrészlet mondjuk 300 CHF.
Az első kamatperiódusban alkalmazott kamat: 6%. Tehát a kamat 6/5-1 = 20% mértékkel nőtt (5%-ról 6%-ra, ez éppen 20%-os tehernövekedés). Ez alapján a törlesztőrészlet már 300*120% = 360 CHF. Túlfizetés: 60 CHF
E példa alapján minden hónapban meg kell nézni, hogy az eredeti – devizában megállapított – törlesztőrészlethez képest milyen összeggel fizettünk többet, ezt jóvá kell írni az ügyfél tartozásából.