Alacsonyról is lehet nagyot esni


Kedves Olvasóink!

dr. Némethi Gábor ügyvéd úr nem lazít, így újabb nyertes ítéletet köszönhetünk neki, mellyel egy végrehajtást sikerült megszüntetni.
A szerződésben a kölcsönt nyújtó Quality Financial Pénzügyi Szolgáltató Rt. a kölcsön folyósításának egyik feltételéül szabta, hogy az adós folyószámlát nyisson az MKB Banknál.
Sajnos a pénzügyi szolgáltató (balszerencséjére) kifelejtette a szerződésből, hogy ez mennyibe fog kerülni az ügyfélnek, márpedig a Hpt. 213.§ (1) bekezdés c) pontja világosan megmondja, amit már minden adós kívülről tud, hogy:
„213. § (1) Semmis az a fogyasztási kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza
a) a szerződés tárgyát,
b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb – esetleges – költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,
c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,
d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,
e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,
f) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint
g) a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölését.”

Bizony, bizony ez az eset a pénzügyi szolgáltatónak talán csak egy banánhéjon való elcsúszás, de mi nagyon reméljük, hogy az ilyen ítéletek miatt majd valóban komolyan veszik a prudenciális szabályok betartását.

Az ítélet letölthető: vh.megsz.MKB.dr.Némethi

Gratulálunk! :)

A Lombard sajátosan értelmezi a törvényeket

Kedves Olvasóink!

Dajbukát Balázs, felperesi képviselő meggyőző érvei nem hagytak kétséget afelől, hogy a Lombard törvényt sért a törzskönyv és az opciós jogot törlő határozat kiadásának visszatartásával, így a Salgótarjáni Járásbíróság sem osztotta végül a Lombard azon önkényes gondolkodását, mely szerint az öt éves opciós jogot kikötő idő lejárta után is jogosan tartja magánál a törzskönyvet.

Az ítélet rövid, de  lényegre törő : “A bíróság álláspontja szerint a vételi jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni. Ebben a vonatkozásban a Polgári Törvénykönyv kogens* rendelkezéseket tartalmaz, ettől eltérni közös megállapodással sem lehetséges.”
“Az alperesi védekezésből a bíróság kiemeli, hogy az úgynevezett zárt opció csak az általános öt éves időn belül köthető ki, azon túl a bíróság álláspontja szerint nem.” (részletek az ítéletből, 2. oldal)

Reméljük a másodfokon eljáró tanács is ilyen tisztán látja majd a jogsértést.

Az ítélet letölthető: 3.P.20.917.2014.8.tk.kiad.Lombard.Dajbukát

Gratulálunk! :)

*kogens: kényszerítő; a meghatározottól eltérést nem engedélyező

(szerk.megj: Érthetetlennek tartjuk azon bírósági határozatokat, melyek a kogens rendelkezéseket kikerülve a bank jogsértő magatartását támogatják.)

Fordult a kocka, most a Merkantilé az adós szerep

Kedves Olvasóink!

Egy autó vásárlásához kapcsolódó Merkantil Bank által kreált kölcsönszerződés jutott az alábbi sorsra:

“A bíróság a peres felek 2008. augusztus 18. napján kötött kölcsönszerződését az ítélethozatalig hatályossá nyilvánítja”

Vagyis a pert megnyerte az adós, csak a kialakult jogi környezetben a bírói ítélkezés kissé átalakult és némi cikk-cakk után lehetséges csak megállapítani egy szerződésről azt, hogy fabatkát sem ér jogállami keretek között.

A perben a bíróság tanúként meghallgatta magát az adóst is és a gépjárművet értékesítő kereskedőt is továbbá megállapította azt a tényt, hogy sem a szerződés, sem a hozzá kapcsolódó ÁSZF nem tartalmaz árfolyamkockázatról szóló ismertetést.
A bíróság rögzítette, hogy tisztességtelen a CHF alapúság, ezért az ahhoz kötött árfolyamok sem alkalmazhatóak az elszámolás során. Így a felperes által becsatolt forintbefizetések mentén számított elszámolást tekinti  jogkövetkezménynek az ítélet, melynek mentén közel fél millió forintot kaphat vissza majd az ügyfél.

Az adóst dr. Némethi Gábor ügyvéd úr képviselte. Gratulálunk! :)

Az ítélet letölthető: 35.G.43.02.2014.11.Merkantil.érv.hat.nyilv.dr.Némethi

Erste autó hitelszerződés érvénytelen

Kedves Olvasóink!

A folyamatban lévő perek majd mindegyikét felfüggesztették, de az eljáró ügyvédek mindent megtesznek, hogy ez az állapot megváltozzon. Ennek eredményeképpen dr.Némethi Gábor ügyvéd úrnak sikerült is egy bravúros ítéletet  nyernie (egyelőre) első fokon az Erste Bank ellen, mely egy autóvásárlási kölcsönszerződés megtámadására alapult.

“A bíróság megítélése szerint az I. r. alperes köteles a felperest tájékoztatni az árfolyamkockázat tartalmáról figyelemmel arra a felperesi állításra, hogy az árfolyamkockázat nem került meghatározásra a szerződésben. A perbeli esetben a szerződés 7. pontjában van utalás arra, hogy a felperes a törlesztőrészletek ÁSZF-ben meghatározott módon történő változását az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatásként aláírásával tudomásul vette, de ez a tájékoztatás még nem teszi egyértelművé a felperes kockázatvállalásának tartalmát. A tájékoztatás akkor érthető és világos egy átlagosan körültekintő és figyelmes fogyasztó számára, ha legalább az kifejezetten rögzítésre kerül, hogy az árfolyamváltozás fogyasztóra kedvezőtlen változása esetén a felperes fizetési kötelezettségei növekednek. Az érthetőség és világosság elvének érvényesülése érdekében arra is utalni kell, hogy a felperes az, aki az árfolyamváltozásból eredő kockázatot viseli.” (Ítélet 6. oldal)

“Az alperes egy ilyen tartalmú tájékoztatással egyértelművé tette volna a felperes számára, hogy a törlesztőrészletek változása szempontjából kockázatos terméket vesz igénybe a kölcsönszerződés aláírásával.”

A teljes ítélet letölthető: 36.G43.186.2014.15.elso.erste.auto.dr.Nemethi

Gratulálunk! :)

Kockázat ismertetése nélkül vállaltatott kockázatot a Merkantil

Kedves Olvasóink!

A sajtóból értesültünk az alábbiakról:

“Január 15-én a Fővárosi Törvényszéken dr. Némethi Gábor ügyvéd első fokon pert nyert a Merkantil Bankkal szemben. Ügyfele nevében a per folyamán először hiányosnak mondta a kockázatfeltáró nyilatkozatot, majd kiderült, hogy ilyen nem is volt.”*

További részletek a cikkben:
http://tablet.mno.hu/penzesjog/az-autohiteles-nyer-ha-nem-volt-kockazatfeltaro-nyilatkozat-1270141

Gratulálunk az ügyvéd úrnak! )

*forrás: http://tablet.mno.hu/penzesjog/az-autohiteles-nyer-ha-nem-volt-kockazatfeltaro-nyilatkozat-1270141

A Citibank “sajtcetlin” hitelezett

Kedves Olvasóink!

A Citibank “hitelkártya-szerződését” illetően a Fővárosi Törvényszék másodfokon eljáró tanácsa érzékelte, hogy érvényesen nem jött létre, ezért az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a Citibank keresetét elutasította.

A Törvényszék megállapította, hogy a felperes által becsatolt 2003-as “igénylőlapon” (a továbbiakban: sajtcetli) olyan minimális tartalmi elemek hiányoznak, mint a Ptk. és a Hpt. által is nevesített hitelkeret összege. Mivel a felek lényeges tartalmi elemben nem állapodtak meg, a sajtcetli érvényesen nem jött létre, ergo nem keletkeztet kötelmet.

Az elszámolás tekintetében pedig új eljárásra utasította a feleket, így a végén nemhogy nem kap semmit a Citibank, hanem még az ügyfélnek jár vissza bizonyos összeg.

Figyelem! Az ügyet az elsőfokú eljárásban az adós saját maga képviselte, mely annak ellenére, hogy megalapozott, jó érvrendszerrel indokolta a keresetét, mégis elbukott.

Az ügyet Dr. Léhner Ügyvédi Iroda képviseletében dr. Mándli Ádám ügyvédjelölt vitte sikerre.

Gratulálunk! :)

Forint alapú CHF vagy CHF alapú forint?

Kedves Olvasóink!

Forint alapú CHF nyilvántartás vagy CHF alapú forint nyilvántartás. Minden egyes szót ismerünk mégis oda kell figyelni hogy megértsük a mondatot. A Győri Törvényszék bírái szerencsére ki tudták bogozni, hogy a Sopron Bank Burgerland Zrt. mit is akarhatott abban a szerződésben, melyben így határozták meg a kölcsönt:

“20.000.000.-Ft-nak megfelelő CHF, azaz 20.000.000.-Ft-nak megfelelő összegű svájci frank kölcsönt nyújt.”

A bank jogi képviselői sem vitatták, hogy a kölcsön folyósítása CHF-ben történt, melyet az adós CHF számláján írtak jóvá. A kölcsön visszafizetéséről pedig alábbiak szerint rendelkezik a szerződés:

“Az adós a futamidő alatt egyenlő tőkeösszegű részletekben köteles visszafizetni a kölcsön összegéből 10.000.000 HUF-nak megfelelő CHF-ot, azaz 10.000.000 forintnak megfelelő svájci frankot. A fennmaradó 10.000.000 HUF-nak megfelelő CHF, azaz 10.000.000 forintnak megfelelő svájci frank tőketartozás a futamidő végén egy összegben esedékes.”

Ennek mentén a bíróság megállapította, hogy: “Ebből az következik, hogy az adós a CHF-et köteles visszafizetni, de a nyilvántartás forintban történik. Ezen az sem változtat, hogy az alperes eltérő szerződés értelmezése miatt CHF-ben tartotta nyilván a kölcsönt és elfogadta a forint teljesítést.”

És visszatérve a kiinduláshoz a bíróság részítéletében megállapította, hogy a felek közötti szerződés forint alapú CHF kölcsön!

A rendhagyó ítéletet a felperest segítő Németh Györgynek és dr. Harsányi-Molnár Norbertnek, valamint dr. Radnai Miklós bölcs iránymutatásának köszönhetjük!

Az ítélet letölthető 1.Gf.20.411.2014.5 Győri tsz.Németh Gy. Sopron Bank

A K&H bank és a Gergely-naptár

Kedves Olvasóink!
A napokban kaptunk hírt, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon született elsőfokú ítéletben kötelezték a K&H Bankot (K&H Pannonlízing jogutódjaként) hogy adja ki a felperes részére a gépjármű törzskönyvét 15 napon belül.
A bank védekezése: „a kölcsönszerződés 5.10. pontjában rögzített opciós kikötés nem ütközik jogszabályba, mivel az nem haladja meg a törvényi maximum 5 évben való meghatározását, hiszen újból indul a maximum 5 év és csak akkor lép életbe, ha az 5.2 pont szerint azt az alperes szerződésszegés miatt felmondja.”
És a felperesi jogi képviselő válasza, melyet a bíróság még egy elismerő mosollyal is értékelt:A Gergely-naptárban foglalt adatsor köztudomású ténynek minősül, az abban foglaltakat mindenki különösebb nehézség nélkül képes alkalmazni. Mivel a felek által jogszabály szerint kiköthető öt éves időtartam eltelt, alperes köteles a felperesi felszólításra az általa letétként őrzött törzskönyvet kiadni. A szerződéseket nem azok elnevezése, hanem tartalma szerint kell elbírálni, ezért amennyiben a jogszabály letétbe helyezés tényét követeli meg, akkor ennek kell a felek megállapodásából kitűnnie, bármilyen elnevezést is alkalmazzanak a felek. A letevő alapvető jogosultsága pedig, hogy a letétet bármikor visszakövetelheti.”
A sikert Dr. Léhner Ügyvédi Irodától, dr. Mándli Ádám ügyvédjelöltnek köszönhetjük!  :)
Az ítélet letölthető:

Ügyvédeink írják

Kedves Olvasóink!

Új menüpontot alakítottunk ki a Jogi eszköztár alatt található OLVASNIVALÓ címmel, ahol hasznos írásokat jelentetünk meg a témában elsősorban jogi szakemberek tollából.

Elsőként dr. Léhner Zsuzsanna és dr. Mándli Ádám által Devizahitel – Problémák és megoldások című e-könyv elérhetőségét tettük fel, melyhez Léhner ügyvédnő egy ajándékként letölthető Jogi_alapismeretek_devizahiteleseknek című írását is közreadta.

Jó Olvasást! :)

CIB Lízing: kamat nélkül érvénytelen!

Nem sokkal ezelőtt született a Fővárosi Törvényszéken egy újabb nagyszerű – elsőfokú – ítélet! A CIB Lízing autókölcsön-szerződésében nem szerepel a kamat, ami a bíróság (és persze a törvény) szerint a szerződés teljes semmisségét eredményezi (régi Hpt 213§ c) ).

Ebben az ügyben az adós 3,5 millió forint kölcsönt kapott 2007-ben, melyre összességében közel 7 millió forintot befizetett a banknak. A teljes semmisség kimondásával a bank köteles az ügyfél számára 2,5 millió forint túlfizetést visszafizetni. Ezzel tehát a bank is megkapja a tisztességes (törvény szerinti) kamatokat, de természetesen csakis forint alapon! Szívből gratulálunk dr Némethi Csanád ügyvéd úrnak!   Az Ön szerződésében szerepel az ügyleti kamat mértéke?