Gondolatok – MI


Kedves Olvasóink!

A sajtó hónapok óta attól hangos, hogy mennyire jól járunk MI, a deviza alapú hitelezés “áldozatai” a kormány intézkedéseinek köszönhetően. A média tálcáján olyan inyencségeket tálalnak, mint pl. Devizahitelesnek lenni jó lesz vagy Neszenektek forinthitelesek  de egyesek odáig is merészkednek, hogy ajándéknak minősítik a saját pénzünket, mint ebben a cikkben is Többmilliós ajándékot kapnak a kormánytól a devizahitelesek.

Nos van egy jó hírünk! Amiről az újságok és a televizió híradásai beszélnek az NEM IGAZ! És az ok is egészen egyszerű.  Nem MI vagyunk bajban! Nem MI vagyunk alárendelt helyzetben! Nem rajtunk kell segíteni!
Bajban a bankok vannak azért, mert olyan szerződések ezreit kötötték meg, melyek tulajdonképpen nem többek a múlt heti étlapnál a kifőzdében. Bajban van a felügyeleti szervük (volt PSZÁF, most MNB), mert az ajánlásaik és a felügyeleti tevékenységük olyan hasznos volt, mint vászontarisznyán a lakat. Bajban vannak a bíróságok, mert nem képesek megőrízni azt a függetlenséget, melyet az esküjük szerint kellene. És a legnagyobb bajban a kormány van, mert hibát hibára halmozva úgy vezeti ki az országot a jóléti államok sorából, hogy a talán a saját magát körülvevő hamis pompától észre sem veszi azt. Segítségre ezért ők szorulnak és nem MI.

MI – a deviza alapú hitelezés résztvevői – nem szerettünk volna mást, mint biztonságban élni. Bizni abban, hogy a minket körülvevő társadalom nem fog cserbenhagyni és a benne működő gazdasági folyamatok az állampolgárok javát szolgálják. Ezért különösen fájó azt olvasni, hallani naponta, hogy meg fognak minket segíteni, úgy hogy elméletileg MI sosem voltunk bajban…

 Az idézett cikkek forrásai: origo.hu; index.hu; hvg online

 

A magyar inflációnak mi köze a svájci frankhoz??

Nagy meglepetéssel és főleg megdöbbenéssel olvastuk az elmúlt napok híreit, miszerint két esetben is részben tisztességesnek találta a bíróság egyes bankok kamatemelési feltételeit.

A Cetelem Bank perében született ítélet sajtóanyagában a fogyasztói árindexre, az UCB-bank ítéletének sajtóanyagában az inflációra történő kamatemelést tartja elfogadhatónak dr Kis Tamás törvényszéki bíró. A bíró úr kifejtette azt is, hogy ezeket a fogalmakat az átlagos fogyasztó ismeri, tisztában van azzal, hogy ennek mértékében emelkedhetnek a fizetési kötelezettségei. Csakhogy!

Adódik a kérdés, hogy ez a feltétel hogyan felelhet meg a törvény által előírt összes feltételnek.

A 2014. évi XXXVIII. törvény 4. § (1) d) pontja szerint nem felel meg a ténylegesség és arányosság elvének a szerződési feltétel, ha “az ok-listában  meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra”.

Az inflációt a magyarországi fogyasztói árak változása alapján számítja ki a KSH. Az infláció (illetve a fogyasztói árindex) mértékéhez a hazánkban elérhető termékek és szolgáltatások árváltozásai járulnak hozzá, így például a magyar élelmiszerek, ruházati cikkek, vagy akár a háztartási energia árai. Vajon mi köze lehet egy banki kölcsön kamatának például a magyar ruházati cikkek árváltozásához? Sőt, a fő kérdés inkább az, hogy egy külföldi devizában nyilvántartott kölcsön kamata egyáltalán hogyan függhet a magyar inflációtól?? Mi történik tehát? Egyrészt az ügyfél nyakába varrják az árfolyamkockázatot, miközben a svájci kamat nyereségéből nem részesülhet, másrészt ő fizeti meg a magyar inflációs kockázatot is! Hogy is van ez??

Véleményünk szerint tehát ez a körülmény (azaz a magyar infláció) sem ténylegesen, sem változásának mértékében nem hathat a kamatra, tehát nem felel meg sem a ténylegesség, sem az arányosság elvének.

Bízunk benne, hogy az államot képviselő ügyvédi irodák számára sem elfogladhatók a felvetett körülmények, és a további perekben, illetve fellebbezéseikben ennek hangot is adnak majd.

Gondolatok – Szögre akasztva

Kedves Olvasóink!

Egy korábbi gondolatunk a Hajszál a levesben  témája szerint a bíróságok felfüggesztettek minden szinten, szinte minden pert, amiben megtalálták a bank, hitel, deviza, stb. szavak bármelyikét, hivatkozva a 2014 38. törvényre. Néhány napig úgy tűnt, hogy nincs mit tenni, szögre akasztottak bennünket és meg kell várni, amíg amíg a bankok kontra állam perek lezajlanak. Szerencsére az első sokkból hamar felrázták magukat az ügyekben eljáró ügyvédek és már több módon is igyekeznek kihúzni ezt a szöget a falból.

Az egyik megoldás szerint az adósokat képviselő ügyvédek arra jutottak, hogy kifogást kell benyújtani a felfüggesztések ellen. A kifogás lényege, hogy a jogi képviselők tudassák a bírósággal azt, hogy a felfügesztett ügy nem tartozik a hivatkozott törvény hatálya alá, ezért azt folytatni kell.
Ennek már kézzelfogható eredménye is van, mert egyes bírák belátták, hogy a kifogás alapján elhamarkodottan akartak megszabadulni néhány (ezer) folyamatban lévő ügytől, ezért korábbi végzésüket visszavonták (felfuggesztes visszavonasa), míg más bíróságok továbbra is ragaszkodnak a téveszméikhez, de reméljük, hogy azokban az esetekben az ügyvédek által benyújtott fellebbezés mentén majd az Ítélőtábla korrigálja ezt a kis malőrt.

A másik általunk ismert vonalon a Pitee egyesület lépett az ügyben és állítása szerint az összes felfüggesztés alkotmányellenes, mert az sérti a tisztességes eljáráshoz való alapjogunkat. A weboldalukon megosztottak egy mintát is, mely alapján – a saját adatok beírásával – bárki el tudja küldeni az Alkotmánybírósághoz a panaszt.

A gondolat margójára pedig A Tanú című filmből egy párbeszéd:
“Pelikán: Ez citrom!
Virág elvtárs: Narancs.
Pelikán: Citrom!
Virág elvtárs: Nem nyitok vitát.”
   :D

A bíróság is hiányolta a módosítás mértékét!:)

Kijött a Törvényszék sajtóközleménye az első nagy bank, az Axa elleni ítéletről. Dr Kis Tamás bíró hiányolta (az állam elleni perekben) elsőként az általunk is sokat emlegetett döntő kérdést, a kamatemelés mértékére vonatkozó szerződéses rendelkezéseket.

“A törvényszék szerint az adott ügyben vizsgált általános szerződési feltételből nem állapítható meg, hogy a többletteher a fogyasztó számára pontosan milyen mértékű, ezért az az átláthatóság elvébe ütközött.

Utalt arra is, hogy az általános szerződési feltétel kikötésében voltak ugyan olyan rendelkezések, amelyek csak a fogyasztó javára történő szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazták, azonban ezek a bármikor történő szerződésmódosítás lehetőségét foglalták magukban, a módosításra okot adó körülmények nem voltak tételesen meghatározva, ezért ez a törvény szimmetria elvébe ütközött.”

A mai Magyar Nemzetben és az mno.hu hasábjain további visszásságokról olvashatunk az Axa háza tájáról! Többek között például azt is megtudhatjuk, hogy a bank működési engedélye is kérdéses

 

Hogy lehet átlátható az, ami a fogyasztó számára titok??

Reggel óta zajlik a Fővárosi Törvényszéken az Axa Bank Magyar Állam ellen indított perének maratoni tárgyalása. A Bank jogi képviselői nem járultak hozzá kép- és hangfelvétel készítéséhez, továbbá kérték a nyilvánosság kizárását is. Ez utóbbit a Bíróság elutasította, ám most (du. fél 5 után) mégiscsak kiküldték a teljes hallgatóságot a tárgyalóteremből, ugyanis a bank forrásköltségeiről és árazási elveiről fog szó esni.

Miután a tisztességes szerződési feltételek egyik alapvető tulajdonsága az, hogy átláthatóak és objektívek legyenek, értetlenül állunk a helyzet előtt. Csak nekünk, a “hallgatóságnak” tűnik fel az, hogy ami a laikus fogyasztó számára egyszerűen titok, az már önmagában sem lehet átlátható feltétel? Dr Kis Tamás bíró és az államot képviselő ügyvédek számára ez miért nem kézenfekvő?

Nyertünk is meg nem is? Inkább veszítettünk:(

Hogyan nyerjünk meg egy pert úgy, hogy eközben mégiscsak az ellenfél malmára hajtsuk a vizet? A kérdésre ma a Germus Ügyvédi Iroda adta meg a választ, ennek az irodának a 4 munkatársa képviselte ugyanis a Magyar Államot a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezettel szemben.

A Felperes Takarékszövetkezet “keresete” lényegében az volt, hogy neki magának nincs is kereshetőségi joga ebben a perben, ugyanis a törvény nem vonatkozik rá. Dr Komáromi József felperesi ügyvéd hosszan és többször ecsetelte, hogy ők egyedileg megtárgyalták ezeket a feltételeket, annak ellenére, hogy ezek az Általános Szerződési Feltételek című okiratban szerepeltek. Több szerződést bemutatott a bíróságnak, amelyben demonstrálta, hogy ezek szerinte egyedileg megtárgyaltak voltak, ugyanis mindegyik dokumentumon szerepelt a szerződés egyedi azonosítója, és azokat az ügyfél egytől egyig alá is írta.
Az Alperes Magyar Államot képviselő Germus Ügyvédi Iroda munkatársa - a jelen lévő 4 ügyvéd egyike – ezt egy szóval sem vitatta, sőt csatlakozott a Felperes állításához, kérte a bíróságot, hogy a Felperes saját hivatkozására tekintettel utasítsa el a keresetet.
A Törvényszék a keresetet természetesen elutasította. Szóbeli indoklásában dr Kiss Tamás bíró elmondta, hogy elsősorban azt kellett vizsgálnia, hogy az érvényesíteni kívánt jog megfelel-e a törvény tárgyi hatályának. Kereshetőségi jog hiányában nem vizsgálta azt, hogy a vitatott ÁSZF-ek a továbbiakban megfelelnek-e a törvényi előírásoknak – magyarul érdemben nem dőlt el a kérdés.
A hallgatóságban ott volt id. Dr Dantesz Péter, Dr Várhelyi Tamás és Dr Nagy Tamás ügyvédek, valamint Kozma József a Bátor Program Egyesület részéről. Az adósokat képviselő kollégák arra a megállapításra jutottak, hogy ez alapján ugyan még nincs szó ítélt dologról, hanem az egyéni perekben kell azt érdemben vizsgálnia a bíróságnak, hogy az adott ÁSZF egyedileg megtárgyalt volt-e. A nagy gondot az okozza, hogy ha tömegével születnek ilyen ítéletek (márpedig miért ne lenne ez a további banki taktika???), akkor ezek a pénzintézetek gyakorlatilag kivonják magukat a törvény hatálya alól, így az “automatikus” pénzvisszafizetésről, illetve elszámolásról eleve szó sem eshet.
A legszomorúbb az a történetben, hogy az Államot képviselő iroda munkatársai szó nélkül hagyták azt, hogy ezek a szerződési feltételek egyedileg meg lennének tárgyalva. Senkiben nem merült fel az a kérdés, hogy az ügyfeleknek volt-e például lehetősége az orruk alá dugott szerződést érdemben megváltoztatni. Ahogy az sem merült fel, hogy egy ilyen ítélet a későbbiekben az adósok helyzetére milyen hatással lesz. Vagy esetleg mégis? Mindenesetre a pert papíron megnyerték, az adósok meg csináljanak amit akarnak, leginkább menjenek a bíróságra, ha egy fillért is szeretnének visszakapni.
A Takarékszövetkezet persze örül, mert összességében 464.000 forinttal megúszta azt, hogy automatikusan fizetnie kellene az ügyfeleinek. Az esetleg felmerülő egyéni perekben pedig természetesen azonnal ezt az ítéletet fogják lobogtatni, hiszen ha nem is mondta ki a bíróság (ezt az írásba foglalásig még nem tudjuk), de nem is vitatta azt, hogy egyedileg megtárgyaltak lennének a vitatott kamatemelési feltételei.
Nesze semmi, fogd meg jól.
Gratulálunk a Germus Ügyvédi Irodának az állítólag 56 órányi kemény munkával megkeresett 2.828.000 Ft + ÁFA munkadíjhoz, melyből bruttó 464.000 Ft-ot a Takarékszövetkezet fizet, a többit természetesen a Magyar Állam.

Ave, Caesar morituri te salutant!*

Kedves Olvasóink!

A Fővárosi Törvényszék weboldalán a sajtóközlemények rovatában naponta frissülő összesített információk szerint már 40 körüli a száma azon bankoknak és pénzintézeteknek, akik elhatározták, hogy gladiátorként belépnek abba az arénába, ahol ellenfelük a Magyar Állam lesz. Az Állam részéről fellépő szereplőkről már beszámoltunk korábban “A statuálás a lényeg?” című írásunkban.

Ugyanilyen friss információ szerint a Bíróságok körülbelül minden második esetben hazazavarták a küzdeni vágyókat nem megfelelő fegyverzet miatt azzal a további információval, hogy az elvárt felszerelést még hétfőig pótolhatják.

A részvétel szakmabeliek és műkedvelők számára egyaránt a Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztályához elektronikus úton a sajto@fovarosit.birosag.hu e-mail címre vagy a 354-6099-es fax számra küldött regisztrációhoz kötött!

*Üdvözlégy Cézár, a halálba indulók köszöntenek! (A bevonuló gladiátorok üdvözlése; forrás: wikipédia)
források: Fővárosi Törvényszék weboldala ; Micskei Lajos – Origo; MTI, szerző MNO

Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó!

Kedves Olvasóink!

Néhány nappal ezelőtt beszámoltunk a Kinél van cinkelt kártya? című írásunkban a devizahiteleseket megsegítő törvény végrehajtási eljárásokra vonatkozó részeinek értelmezéséről.

Folytatása a történetnek, hogy az Igazságügyi Minisztérum igazságügyi államtitkára ismét megerősítette, hogy a végrehajtásokat, letiltások fel kell függeszteni! Ígéretet tett arra is, hogy a végrehajtóknak körlevélben kiküldött iránymutatást vh körlevél201407 bekérik vizsgálatra és a jövőben szigorúbb felügyeletet fognak gyakorolni a végrhajtói kamara felett. (forrás: http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/nem-lehet-vegrehajtani-1241932)

Reméljük be is tartják! :D

 

 

 

A statuálás a lényeg?

A Forgatókönyv:

Bevezetés:

  1. A magyar kormány ígéretet tesz arra, hogy megoldja a devizahitelesek, illetve ebből fakadóan közvetetten az egész magyar gazdaság problémáját.
  2. Meghozza a megfelelőnek tűnő törvényeket, a kérdés eldöntését a bíróságokra bízza.
  3. A bankok elleni perekben saját képviseletéről is megfelelően gondoskodik, legalábbis a külső szemlélő számára úgy tűnhet.
  4. Eközben a Kúria saját szabályokat alkot (PJE). Alaptörvény, jogszabályok ide vagy oda, egyéb jogorvoslati fórum hiányában az alsóbb fokú bíróságok kénytelenek ehhez igazodni.

Tárgyalás:

Az alábbi hírre ébredtünk ma:

Öt iroda 150 ügyvédjét bérelte fel az állam, hogy megvédjék álláspontját a devizahitelek ügyében – írja a HVG e heti száma.

Harmincnyolcezer forintos óradíj – erre számíthatnak azok az ügyvédek, akik bekerültek abba a csapatba, amit az állam állított fel a devizahitel-perek intézésére – derül ki a HVG legfrissebb számából.

Megküzdeniük a bankok – még jobban fizetett – jogászgárdájával kell majd. Kik a nyertesek? És mire számíthatnak azok, akik magánemberként pereskednek devizahitel-ügyekben? Nevek, tarifák, határidők a hetilap friss számában.

 

A cikk a HVG Társadalom rovatában olvasható – http://hvg.hu/gazdasag/20140813_Lesznek_akik_nagyot_kaszalnak_a_devizahit#utm_source=hvg_weekly&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2014_08_13&type-id=HvgWeekly&user-id=26FF8402&utm_content=normal

Adódnak a kérdések:

  • Kik fogják képviselni az államot, azaz adósok ezreit, tízezreit???
  • Milyen tapasztalatuk van ebben a témában, ha még csak nem is hallottunk róluk?
  • Hol volt eddig ez a 150 ügyvéd??
  • Ezek az ügyvédek vesztes esetben is megkapják a díjazásukat? Ez elég valószínű…

Ahogy belegondolunk a tárgyalások részleteibe, az is elgondolkodtató, hogy a Magyar Állam képviselője, illetve a bíróság vajon hogyan fogja ellenőrizni azt, hogy a felperes bank által csatolt Általános Szerződési Feltételek szövegezése egyébként pontosan megegyezik-e a szerződések megkötésének idején hatályban volt ÁSZF-ek szövegével, nem történt-e azóta “kisebb-nagyobb” módosítás…

A következő cikkben a megbízott ügyvédi irodákkal is megismerkedhetünk:

  • CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda fogja össze. A többi iroda a
  • Kovács, Barborják és Társai
  • Rátky Miklós és Társai
  • Réti, Antal és Társai
  • SBGK Ügyvédi Iroda.

Nos, ezekről az irodákról devizahiteles ügyek kapcsán még nem hallottunk, hacsak nem az alábbiakat:

A szabadalmi ügyekre specializálódott SBGK ügyvédi iroda honlapján a szakterületeik között sokmindent találtunk, de gazdasági vagy kötelmi jogra hivatkozást sajnos nem. A szakmai körökben biztosan elismert Kovács, Barborják és Társai irodáról sajnos semmilyen érdemi anyagot nem találtunk az interneten.

CHSH Dezső és Társai – ez az iroda az AXA Bankot képviseli, szerintük az AXA-s szerződés tökéletesen megfelel a – Bank kontra Magyar Állam perekben is vitatott - d) pontnak. Előkészítő iratukban hosszasan kifejtik, miért felel ez meg az oklista a törvényi előírásoknak, sőt külön kitérnek a tisztességtelenség kérdésére is.

Rátky Miklós és Társai – A Dr Rátky és Társa Ügyvédi Iroda az ERSTE Bankot képviseli rendszeresen az adósok ellen.

Réti, Antal és Társai – Réti László a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének irodája a Summit Pénzügyi Zrt-t képviseli az adósok elleni perekben.

Vajon ezek az ügyvédi irodák ilyen könnyen változtatják a véleményüket? Esetleg minden mindegy, csak a megbízás(i díj) számít? Amikor az Állam őket választotta, rájuk bízta családok százezreinek sorsát, mennyire járt el körültekintően? Esetleg az eredmény nem is annyira fontos, csak a látszat?

Persze ha figyelembe vesszük azt is, hogy fideszes-kepviselo-ugyvedi-irodaja-a-bankot-vedi-a-tonkretett-kisemmizett-emberekkel-szemben/370975, akkor olyan nagyon nem csodálkozhatunk a fenti megbízásokon.

Valamilyen furcsa asszociáció az alábbi videóra emlékeztet… (0:52)

 

Befejezés:

A tapasztalt, hozzáértő ügyvédek szerint lényegében kétféle döntés várható ezekben az ügyekben:

  1. Mivel a kérdés annyira egyszerű, az első tárgyaláson kimondják az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeinek tisztességtelenségét, tehát az adósok nyernek valamicskét. Persze “nem árt”, ha a dolog méregfogára nem csak a mi cikkünk, hanem az államot képviselő ügyvédek is felhívják a figyelmet…
  2. Az állam képviseletének felelőtlen/tapasztalatlan hozzáállása miatt a bankok megnyerik ezeket a pereket. Ez sem lehet több egy-két tárgyalásnál.

Nem lennék most egyetlen bíró helyében sem, bár korábbi cikkünk szerint alapvetően nem lesz nehéz dolguk. A kérdés tehát annyira egyszerűsödik, hogy “valóban az államot (adósokat) képviselik-e a megbízott ügyvédek?”.

Utószó:

Még ha nyerünk is, ha ki is mondják az egyoldalú szerződésmódosítások – kamatemelések – tisztességtelenségét, vajon ez forintban mit jelent a számunkra? Ettől vajon megoldódik bárki helyzete is? Sajnos a valódi problémát nem a kamatemelések, nem az árfolyamrés, hanem a korlátlan árfolyamkockázat jelenti, az aktuális gazdasági és politikai helyzetben egyre inkább. Erről vajon miért nem beszél senki, miért csak álintézkedésekkel terelik el a fókuszt a lényegről?

Kinél van cinkelt kártya?

Kedves Olvasóink!

A deviza alapú hitelekkel rendelkező adósok megsegítésére született törvény rendelkezik a végrehajtási eljárások alatt lévő ügyekről is. 2014 38 Tv 17.§ pragrafusa tíz bekezdésben taglalja, hogy mit szabad és mit nem. A lapokat ezzel leosztották, nézzük hogyan játszanak vele:

2014.07.16. A végrehajtások és a letiltások a törvény hatálybalépésétől számítva azonnal felfüggesztésére kerülnek a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi titkárának nyilatkozata szerint.
(forrás:http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/devizahitel-vegrehajtasok-felfuggesztve-1237481)

2014.08.07. Nyilvánosságra kerül egy levél (vh körlevél201407), mely a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara kiegészítését vagy inkább sajátos jogértelmezését tartalmazza. A körlevél szerint a törvény nem vonatkozik azokra a pénzintézetekre melyeknek a székhelye nem Magyarországon van, ezért azoknál a végrehajtások, letiltások foganasíthatók továbbra is. Az Igazságügyi Minisztériumban mit sem tudnak erről, szerintük minden pénzintézetre kiterjed a törvény.
(forrás:http://mno.hu/magyar_nemzet_gazdasagi_hirei/kijatszanak-a-torvenyt-a-vegrehajtok-1241157)

 2014.08.08. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi titkára nyomatékosan megmagyarázza hogy kell érteni a körlevelet: “vélhetően az adós olyan pénzintézettől vett fel kölcsönt, amely Magyarországhoz semmilyen módon nem kapcsolódik, nem végez hitelezési tevékenységet, semmilyen formában nincs jelen hazánkban. Szerinte esetleg külföldre ment, és ott vett fel hitelt euróban.”
(forrás:http://mno.hu/magyar_nemzet_gazdasagi_hirei/torvenyserto-vegrehajtas-1241337)

2014.08.11. A munkabérekből való levonás országszerte folytatódik, de a Végrehajtói Kamaránál tartják magukat a korábbi állításukhoz, hogy a törvény hatálybalépése óta nem foganasítottak végrehajtást, bérből letiltás. Persze hiba csúszhat a gépezetbe téves értelmezés miatt. (forrás: http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/ujabb-bizonyitek-nem-alltak-le-a-vegrehajtasok-1241504)

Folytatjuk….! Most megint az Igazságügyi Minisztérium  következik :D

Egy kiváló független újságírónak Horváth Csaba Lászlónak köszönhetjük, hogy ezt a fontos kérdést nem hagyja szó nélkül, az ő cikksorozatában nagyszerűen lekövethető, hogy milyen játék folyik itt és milyen lapokkal játszanak a résztvevők. Köszönjük! :)