Villámhírek Raiffeisen, Citi, Santander

Kedves Olvasóink!

Összefoglaló hírek, melyeket a mai napon kaptunk:

Gépjármű hitelesek figyelmébe!

A Budakörnyéki Járásbíróság elutasította  a Raiffeisen felperesként benyújtott keresetét és érvénytelennek ítélte az erre a szerződésre alapozott követelését, a kölcsönösszeg devizában nem megállapíthatósága, Folytatás

OTP Faktoring és a számok világa

Kedves Olvasóink!

Felmondott és az OTP Faktoringra engedményezett hitelkártya szerződésből eredő jogvitára tett pontot a Kecskeméti Járásbíróság alig két hónapja. Az ítélet egyetlen mondatát kiemelve gyakorlatilag kiderül, hogy mi volt a baj a követeléssel:

“A felperesi elszámolás ténybelileg és szakmailag ellenőrizhetetlen.”

Talán nem túlzás azt állítani, hogy amikor tételes számítással kell bemutatniuk követelésüket a bankoknak, akkor egyáltalán nem bízhatunk abban, hogy az meg is felel a valóságnak, ezért örömmel látjuk, hogy van bíróság, amelyik nem fogadja el feltétel nélkül a bank által benyújtott követelésről szóló számítást.

Letölthető az ítélet itt: OTP Faktoring Zrt. hitelkártya-tartozás elutasítási ítélet-hitelsikerek1

Köszönjük és gratulálunk a megküldött ítélethez dr. Kapusi Adriennek! :)

 

Villámhírek

Kedves Olvasóink!

Véget értek az Ünnepek, a tárgyalótermekben beindult a nagyüzem.

Röviden közlünk pár örömteli hírt:

A Siófoki Járásbíróság 5.P.20.662/2015 számú perében megszüntette a végrehajtási eljárást, mert a szerződés érvényesen nem jött létre. A győzelem dr. Némethi Gábor ügyvéd úrnak köszönhető!

Folytatás

Alkotmánybírósági határozat

Kedves Olvasóink!

Az Alkotmánybíróság ma közzétette azt a határozatát, melyben több, mint 700 devizahiteles panaszát egyesítve döntött a kérelmekről.

A devizahitelesek a forintosítási törvények elleni panaszaikat fogalmazták meg beadványaikban, de az Alkotmánybíróság a mai döntésében 21 oldalon keresztül kifejtette, hogy azokban semmi kivetnivaló nem található, a szerződésekbe való beavatkozás alkotmányos módon történt.

Az Alkotmánybíróság közleménye itt olvasható

Az Alkotmánybíróság IV.1287.2015 AB határozat letölthető itt

Tárgyalótermi híradó

Kedves Olvasóink!

Kapusi Adrienn tájékoztatója változtatások nélkül közölve:

Körülbelül másfél hete vettem kézhez budapesti ügyfelem nyertes ítéletét egy egykori MKB-bankos hitelkártyatartozás miatt. A fizetési meghagyás ellen F. G. ügyfelem ellentmondott, így a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a Lombard Zala Követeléskezelő Zrt kérelmét bizonyítéki alátámasztás hiánya miatt a Bíróság elutasította. Az ügyfél 160.000,- Ft és járulékainak, valamint a perköltségnek a megfizetésétől “menekült” meg.

Tegnap a kecskeméti Járásbíróságon M. S. ügyfelem ellen az OTP Faktoring Zrt. által szintén hitelkártyatarozás miatt indított fizetési meghagyásos eljárásban rekesztette be az eljáró bíró a tárgyalást, befogadva összegzésemet. Az ügyfél a fizetési meghagyásnak sikeresen ellentmondott (és a 3. folytatólagos!!!) tárgyaláson már – hozzájárulásom hiányában – nem fogadta be az amúgy kétséges bizonyítékokat. Az ítélethirdetést bizonyítottság és szerződés hiányában 2015. december 1-re halasztotta. Az ügyfél így 375.000,- ft és járulékai, valamint a perköltség megfizetésétől “menekülhet meg”.

Most érkeztem haza Budapestről, ahol ügyfelem K. S-né gépjárművének törzskönyve kiadását rendelte el EGYETLEN tárgyaláson a Pesti Központi Kerületi Bíróságon eljáró bírónő és kötelezte a Santandert Zrt-t a törzskönyv 15 napon belül történő kiadására, s a 38.500,- ft perköltség ügyfél részére 15 napon belül történő megfizetésére….

Folyt köv ….. holnap új ügyféllel és fmh-val a PKKB-n….

Gratulálunk! :)

Santander törzskönyv is hazamehet végre

Kedves Olvasóink!

Már heti rendszerességgel tájékoztatást adhatunk arról, hogy a törzskönyv kiadása iránti perekben a T. Bíróságok az adósok álláspontját foglalják ítéletbe.

A közelmúltban a Santander  Finance  Zrt. alperessel szemben nyert az adós a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

Gratulálunk az adós képviseletét ellátó Dr. Gerencsér Éva ügyvédnő szakértő munkájához!

 

 

Erste gépjármű hitelesek figyelmébe

Kedves Olvasóink!

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 11-es tanácsa kötelezte az ERSTE Bank Hungary Zrt-t, hogy a törzskönyvet adja ki a felperes adósnak.

Sajnos sok esetben az Erste Bank és az engedményezettek görcsösen ragaszkodnak a törzskönyvekhez, és az opciós jog törlésétől is  elzárkóznak. Látható, hogy per esetében ezen ügyekben gyakorlatilag borítékolható a pénzintézet bukása. Szakértő ügyvéddel sikeresek lehetnek az adósok.

A siker Frank Brigitta és csapata érdeme.

Gratulálunk! :)

A jogkövetkezmények mélyzuhanása

Kedves Olvasóink!

A Pitee egyesület az árfolyamrés mint a rendszeren rést nyitó felfedezése óta sokat dolgozott a jogállami megoldásokon a devizahiteles érdekében. A ma reggel megjelent cikkében ismét egy olyan hibára mutat rá, mely azt bizonyítja, hogy a bíróságok “ész nélkül” hajtják végre a jogalkotók tollából fakadókat, ezzel aláásva a bíróságok tekintélyét és megkérdőjelezve azok függetlenségét is. Vajon ebben a tragikomédiában még mennyi pofonra van szükség ahhoz, hogy a bíróságaink független ítélkezést folytassanak végre?
A cikket itt olvashatják: Káosz a bíróságokon – Nyílt levél dr. Parlagi Mátyás részére

Ocsú és búza

Kedves Olvasóink!

A tegnapi napon közzé tettünk egy tájékoztatót és ma kénytelenek vagyunk egy kiegészítéssel ellátni, mert számos váddal illettek bennünket. Az első közlendő, hogy a tájékoztatót egy konkrét ügyvédi iroda kérésére tettük ki. Az iroda jogászai nap, mint nap szembesülnek azzal, hogy az ügyfeleik az elállás jogi kategóriát kívánják ügyeinkben alkalmaztatni. Ennek oka, sajnos nem az, hogy az ügyfelek időközben elvégezték a jogi egyetemet és megvilágosodtak a saját ügyüket illetően, hanem arról van szó, hogy egyes MLM rendszerű “felhajtóemberek” közreműködésével tevékenykedő jogászok vagy nem jogászok egy olyan jogi eszközt népszerűsítenek a deviza károsultak körében, melyről a jelen tájékoztatót kiadó ügyvédeknek meggyőződésük szerint nem lehet jogosultsága annak pontos jogi értelmezése szerint.

A hitelsikerek oldal semmi mást nem tett, mint egy jogászok által megfogalmazott álláspontot közvetített. Ez már elegendő is volt ahhoz, hogy a közlemény megjelenése után sokan hangoztattak olyanokat a hitelsikerek oldalról, hogy „bankbérenc”, „gyanús, hogy bankok pénzelik”, stb. Ezek a vádak csak megerősítettek abban, hogy jó úton vagyunk és azokról, akik ezeket a jelzőket ránk aggatták, azt gondoljuk inkább, hogy vélhetőleg azoknak az MLM rendszereknek a hívei, amelyek oly fennhangon hirdetik a devizások messiását, többek között az elállás jogi érv mentén. (Természetesen vannak esetek, amikor ez az érv tökéletes lehet, de ez mindig az adott ügyet ismerve derül ki, nem lehet általánosítani!)

Folytatás

TÁJÉKOZTATÓ

Tisztelt Adósok!

Manapság az interneten több olyan információ olvasható, amely egyszerűbb megoldással kecsegtet, de valójában nem helytálló.

Találkozhatunk továbbá olyan véleményekkel is, hogy a forintosítást követően a perlésnek nincs értelme, vagy erre nincs is lehetőség. Ez utóbbi vélekedés is téves. Röviden tekintsük át ezeket a kérdéseket:

Elterjedt vélemény, hogy a forintosításra hivatkozással a szerződéstől el lehet állni. Ilyenkor nincs szükség perre sem, mivel az elállás a szerződést megszünteti.

Sajnálattal kell felhívni a figyelmet, hogy ez a gyors megoldással kecsegtető, egyszerű megoldás nem járható út.

A polgári jogviszonyokban általános szabály, hogy szerződéstől elállni nem lehet, kivéve akkor, ha erre valamelyik szerződő felet maga a szerződés, vagy jogszabály jogosítja fel.

A kölcsönszerződésben nincs olyan rendelkezés, amely bármelyik felet feljogosítaná az elállásra. (Fel kell hívni a figyelmet, hogy az elállás nem azonos a felmondással. Felmondásra a szerződésszegés esetén van lehetőség, ugyanakkor a szerződésszegés nem ad lehetőséget az elállásra.)

Mivel a kölcsönszerződések az elállás jogát nem biztosítják, meg kell vizsgálni, hogy jogszabály lehetőséget ad-e az elállásra. Ami többeket megtéveszt, az a régi Ptk. 226. § (2) bekezdésének rendelkezése. Ez lényegében arról szól, hogy ha a jogszabály (adott esetben a forintosítási törvény) a már megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja, akkor elállhat az, akinek az lényeges, jogos érdekeit sérti.

Első ránézésre, úgy tűnik, mintha felmerülne az elállás lehetősége. Valójában azonban nem! Az elállás ugyanis csak akkor jogszerű, ha törvényi szabályozás lényeges, jogos érdeket sért. Az igaz ugyan, hogy a forintosítási árfolyam lényegesen magasabb, mint a felvételkori árfolyam, de lényegesen alacsonyabb annál, mintha a szerződést az aktuális piaci árfolyamon kellene teljesíteni. A lényeges és jogos érdek sérelme tehát csak akkor valósulna meg, ha piaci árfolyam a forintosítási árfolyam alá süllyedne, így az adósok lényeges és jogos érdekét sértené, hogy a törvényi árfolyam magasabb, mint a valós, piaci árfolyam. Sajnos azonban nem ez a helyzet. A piaci árfolyam magasabb, mint a forintosítási árfolyam, így lényeges és jogos érdek sérelmére nem lehet hivatkozni.

A helyzet csapdájából az adós csak akkor szabadulhat, ha a bíróság megállapítja, hogy a szerződés érvénytelen vagy azt, hogy az árfolyamkockázat fogyasztóra történő áthárítása tisztességtelen. E kérdésekben csak bíróság peres eljárás keretében foglalhat állást. A szerződés érvénytelensége – amint az a fentiekből kitűnik – nem ok az elállásra, ha valamely fogyasztó úgy véli, hogy az egyes szerződési feltételek tisztességtelenek és rá nézve hátrányosak, vagy a szerződés érvénytelen akkor ennek megállapítását bíróságtól kell kérni. Ezekben a perekben figyelemmel kell lenni a 2014. évi XL. törvény rendelkezéseire is, mely törvényt többször is módosítottak.

A legutóbbi módosítás lényege az, hogy a perekben a forintosítás adatait is figyelembe kell venni, azonban ez nem jelenti azt, hogy az adósoknak érvénytelen szerződés esetén is úgy kellene teljesíteni, mintha a szerződése érvényes lenne, arról pedig szó sincs, hogy ne lehetne pert indítani.

Az új szabály lényege, hogy a forintosítás következtében előállt tőketartozásból le kell vonni azt az összeget, amit az adós érvénytelen vagy tisztességtelen szerződési feltételek alapján a banknak fizetett. Mindez az adós tartozását jelentős mértékben csökkenti.

Visszatérve az elállásra. Mi történik, ha az adós a fentiek ellenében mégis elállna?

Ezt a bank úgy értékeli, hogy az adós nem törleszt, ezért szerződést szeg. Ennek következményeként felteszi a KHR listára, majd felmondja a szerződést. A szerződés felmondását pedig végrehajtási eljárás követi. Így aztán mégiscsak az adós lesz kénytelen pert indítani a végrehajtási eljárás megszüntetése érdekében, hivatkozva arra, hogy ő a szerződéstől elállt. Ilyenkor azonban a bíróság vizsgálja, hogy az elállás jogszerű volt-e vagy sem. Ha pedig arra következtetésre jut, hogy a régi Ptk. 226. § (2) bekezdésében szabályozott feltétel nem áll fenn, azaz a törvényi módosítás nem sértette az adós méltányos és jogos érdekét, mivel az adós jobban járna, ha a forintosítási árfolyamon teljesítene, mintha a piaci árfolyamon, akkor a végrehajtást nem fogja megszüntetni. Az elállás tehát egy esetleges végrehajtási eljárás megakasztására sem alkalmas.

Nem is beszélve arról, hogy elállás esetén, a szerződéskötés előtti állapotot kell helyreállítani, ami azt jelenti, hogy a még hátralékos tartozást egy összegben és haladéktalanul a bank részére meg kellene fizetni!

Ezért tehát arra szeretnénk felhívni a Tisztelt Adósok figyelmét, hogy mielőtt bármilyen lépésre elszánnák magukat a helyzetet átgondolva járjanak el, és mindenekelőtt alaposan tájékozódjanak és ne adjanak át százezreket megmentő csapatoknak!