K&H Bank egy érvénytelen szerződésre próbált meg végrehajtást indítani


Kedves Olvasóink!

Dajbukát Balázs jóvoltából a Tatai Járábíróság megszüntette azt a végrehajtást, melyet a K&H Bank kezdeményezett az adóssal szemben. A megszüntetésre az szolgáltatott alapos okot, hogy a végrehajtás alapját képező szerződés az árfolyamrés költségének hiánya és az egyoldalú módosításra okot adot feltételek tételes megnevezésének hiánya miatt érvénytelen.

3.P.20.504.2013.16.tataijb.vg.megszunt.dajbukat

Gratulálunk :)

AXA Bank kontra 5.400.353,- Ft

Kedves Olvasóink!

2014. június elején másodfokon veszített el az AXA Bank, egy ellene – végrehajtás megszüntetése íránt – indított pert és ugyanezzel a lendülettel 5.400.353,- jó magyar forintot is.

A pert azért veszítette el, mert az eljáró tanács a korábbi elsőfokú ítéletet megváltoztatta és megállapította, hogy a kölcsönszerződés melyre a bank követelését alapította valójában semmis. Semmis szerződésre pedig jogot alapítani nem lehet, így végrehajtani sem. A szerződés semmisségét az árfolyamrés mértékének, mint a szerződéshez kapcsolódó költségelemnek a hiánya okozta.

A több, mint 5 millió forintot pedig azért veszítette el, mert a bíróság – gondos számítás után – ennyire értékelte az perben eljárók költségeit, az ügyvédek munkáját és az törvény szerinti illetékeket. Az AXA Bankot érintő váratlan kiadás miatt annyira nem fáj a szívünk, de azt meg kell jegyeznünk, hogy a végrahajtási költségeket részletező dokumentumokat szívesen górcső alá vennénk, mert a számokból el sem tudjuk képzelni, hogy ezekért az összegekért mekkora munkát végezhettek, hiszen ma egy hónapi munkért a garantált bérminimum 118.000.-Ft. Talán egy cikket azért rászánunk majd :)

42.Pf.641537.2013.8.tvszek.vh.megszunt.axa.dantesz

Gratulálunk az 1000. ügyvédi irodának a sikerhez! :D

Info – Törvénykezési szünet

Az ország bíróságain – a korábban kialakult gyakorlat alapján – július 15-től augusztus 20-ig tart a törvénykezési szünet, tehát polgári ügyekben a határidők számításakor ez az időszak nem vehető figyelembe.

A Polgári Perrendtartás vezette be 2009-től a törvénykezési szünet fogalmát: a polgári eljárásokban azóta minősül törvényezési szünetnek minden év július 15-e (a Bíróságok Napja, amikor valamennyi bírósági épület zárva tart) és augusztus 20-a közé eső időszak. A bíróságokon a nyári szabadságok kiadására ezen időszakban kerül sor. A fogalom jól ismert a nemzetközi gyakorlatban is, az Európai Unió Bíróságán is van törvénykezési szünet. A szünet ugyanis nem csupán a bíróságok működését érinti, kedvező az ügyfelekre, az üzleti szférára és a jogi képviselőkre nézve is: erre az időszakra esnek a nyári szabadságolások.

A polgári perrendtartásról szóló törvényben a jogalkotó szabályozta, hogy hogyan kell a határidőket a törvénykezési szünet ideje alatt számítani. A napokban megállapított határidőbe például nem számít bele a törvénykezési szünet időtartama. Ha pedig a hónapokban megállapított határidő például július 19-én járna le, – mivel augusztus 19-e még törvénykezési szünet – az augusztus 20-át követő első munkanapig tart.

A polgári ügyekben is van azonban kivétel, például ha a törvény soron kívüli eljárást ír elő. Ilyen lehet a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per, a sajtó-helyreigazítási per, a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló per, kiemelt ügyek. Kivétel továbbá az előzetes bizonyítás, a végrehajtási per, illetve ha a felek ezt közösen kérik, vagy ha maga a törvény zárja azt ki, vagyis a jogalkotó rendelkezik mindig arról, hogy mely ügyek képeznek kivételt, a bíróságoknak pedig, mint jogalkalmazóknak, biztosítaniuk kell a folyamatos működést.

Büntetőügyekben a bíróságok folyamatosan ellátják a törvényi feladataikat, folyamatosan működnek a cégbíróságok. A kezelőirodák is nyitva tartanak, az ügyfelek benyújthatják a beadványaikat és az iratokba is betekinthetnek.
(forrás: http://birosag.hu/media/aktualis/torvenykezesi-szunet)

A fentiek alapján tehát a bankok által esetlegesen indítandó pereket a bíróságoknak a 2014. évi XXXVIII. törvény a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényben foglaltak miatt le kell folytatniuk az ítélkezési szünet ellenére is.

Hitex, CIB, Banif – még a lízingszerződés is semmis!

Kedves Olvasók!

Ez alkalommal három újabb ítéletet töltöttünk fel az oldalra. Az első két ügyről korábban már beszámoltunk, de a harmadik siker híre csak most jutott el hozzánk.

Kezdjük rögtön egy különlegességgel, hiszen az első ítélet egy lízingszerződésről született:

Hitex – A Fővárosi Törvényszék elsőfokú 70.P tanácsa megállapította, hogy a perbéli lízingszerződés “nem tartalmazza írásban a szerződés lényeges feltételeit”. Nem tartalmazza ugyanis a lízingdíjban felszámolt ügyleti kamatlábat, sőt ez a szerződés egyéb adataiból sem állapítható meg egyértelműen. Ezen felül nem tartalmazza a finanszírozott összeget és a lízingdíjakat svájci frankban, sőt a svájci frankban történő elszámolás részleteit sem. A bíróság tehát megállapította a szerződés érvénytelenségét a Ptk 200 § (2) bekezdése, valamint a Hpt 213 § (1) és (2) bekezdései alapján.
70.P.23.387_2012_20 Hitex lizing FrankBrigi

A CIB Bank ellen indított érvénytelenségi perben a Siófoki Járásbíróság járt el és hozott az adós számára kedvező döntést. A szerződés érvénytelenségének megállapítását a bíróság igen leegyszerűsítette, ugyanis az árfolyamrés hiánya miatt, azaz a Hpt 213 § (1) c) pont alapján alaposnak találta a keresetet. A keresetben előadott további semmisségi okok – b) és d) pontok – vizsgálatát emiatt már nem tartotta szükségesnek.
Siofok 6.P.20.603_2013_16 CIB Bank

A fenti két ügy jogi képviseletét Frank Brigitta és dr Lang Norina ügyvédnő látták el, szívből gratulálunk a sikerekhez!

Banif Plusz – Ez esetben a Szentendrei Járásbíróság járt el az ügyben, az adós alperes volt. A bíróság elutasította a felperes bank keresetét, mert egyetértett az alperesi hivatkozásokkal: A szerződés érvénytelen a Hpt 213 § (1) c) pontja, az árfolyamrés hiánya, d) pontja, a kamatmódosítás feltételeinek, például az alkalmazott 6 havi CHF LIBOR nem egyértelmű meghatározása, valamint az e) pontja alapján is, ugyanis az OTP egy napon belül több árfolyamot is alkalmazott, de a szerződésből nem állapítható meg, hogy a törlesztőrészletet melyik árfolyam alapján kellene kiszámolni. Jogi képviselet: 1000.sz. Ügyvédi Iroda – Gratulálunk!
Szentendre 3.P.21.123_2013_9 Banif Ezres

Gondolatok – ha a bank önkényesen lefoglalja a gépkocsit, az egyszerű lopás!

Néhány nappal ezelőtt jelent meg az alábbi cikk, illetve nemrégiben kelt útjára a facebookon egy ügyészségi végzés is, mely ugyanarról a témáról szól. Sok gépkocsi-hiteles ügyfél tart attól, hogy ha nem fizeti a törlesztőrészleteket, akkor a bank jogosan lefoglalja az autóját. A legtöbben sajnos nem tudják, hogy a hitelszerződéssel együtt megkötött opciós szerződés csak 5 évre érvényes, a szerződéskötés után 5 évvel megszűnik, azaz a bank vételi joga lejár. A bankok persze próbálnak újabb opciós szerződést aláíratni az ügyfelekkel, akik sajnos sok esetben besétálnak a csapdába. Nem tudják ugyanis azt, hogy az ilyen módon meghosszabbított vételi jog valójában a jogszabály megkerülése, tehát illegális!

Még nagyobb probléma, hogy nagyon sok valós példa azt mutatja, hogy a rendőrség sincs tisztában a saját szerepével, úgy gondolják, hogy ők jogosultak eldönteni az adós és a bank közötti vitát – ezért nyugodtan asszisztálnak ahhoz, hogy a gépkocsit a bank önkényesen lefoglalja. Tudni kell azonban, hogy ezt csak akkor tehetné meg, ha jogerős bírósági döntése lenne arról, hogy őt illeti az autó.

A vételi jog gyakorlása nem mellesleg a jog szerint azt is jelenti, hogy a vételi jog jogosultja, azaz a bank köteles az autó vételárát azonnal kifizetni a tulajdonos adósnak. Tehát ha valakinél kopogtat a behajtó (nem végrehajtó!), kérem kérdezzék meg tőle miután azonosította magát, hogy elhozta-e magával a vételárat is! És érdemes őt le is fotózni – természetesen erre előzetesen felhívni a figyelmét -, hiszen sosem tudhatjuk, hogy kivel állunk valójában szemben, éppen a betörő is lehet, aki felméri a terepet. A tapasztalatok szerint egy ilyen hozzáállás után a behajtó hamar sietősre fogja! :)

Ajánlom mindenkinek az alábbi cikket, illetve a hasonló helyzetben lévőknek a cikkben említett ügyészségi végzést is, mely innen letölthető.

http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/buncselekmeny-gyanujaban-a-lombard-1237116

A végrehajtás egy apróság miatt is megállítható!

A hozzászólások között kaptunk hírt egy végrehajtás sikeres megszüntetéséről. Fontos hangsúlyozni, hogy a végrehajtást akkor is meg kell(ene) szüntetni, ha csak egyetlenegy apró ok miatt merül fel a szerződés semmissége, vagy ha a bank követelésének összege kétséges. Tehát ha például nem egyértelmű, hogy mennyi kamat jár a banknak, vagy – amint az alábbi esetben is -, hogy jár-e a banknak az árfolyamrés. Ilyen esetekben egyébként már a közjegyző sem láthatná el végrehajtási záradékkal a szerződést, de sajnos a közjegyzőket ez az apróság nem szokta érdekelni:( Szerencsére a bíróságokat annál inkább!:)

 

Ügyvédként az ERSTE Bankkal szemben nyertünk első fokon végrehajtás megszüntetése iránti pert. A Bíróság a Hpt. (1) bekezdés c)pontja alapján semmisnek nyilvánította a kölcsönszerződést. Azonban arra is felhívja a figyelmet a bíróság, hogy ez “csak” részleges semmisséget okozna, a szerződés még ettől teljesíthető volna, azonban végrehajtási perben elszámolásra nincsen lehetőség, ezért keresetünknek helyt adott. A banknak később van lehetősége a felek közötti elszámolásra akár pert kezdeményezni.

Üdv:

Dr. Németh Roland ügyvéd 8630 Balatonboglár, Sétáló u. 1.

Gratulálunk!

Zárjuk a hetet egy tizenegyessel!

Az alábbiakban olyan ítéletekről számolunk be, melyek már június 16., azaz a 2/2014 PJE kihirdetése után születtek:

Másodfok

1. Banif Pluszügyvéd dr Gerencsér Éva

A Fővárosi Törvényszék 48.Pf tanácsa helybenhagyta a bank elleni elsőfokú közbenső ítéletet, mely szerint a kölcsönszerződés a Hpt 213 § (1) c), d) és e) pontjai alapján érvénytelen.

 

Elsőfok, részeredmények

2. Raiffeisen Bank  - ügyvéd dr  Csikász Levente
A lakáskölcsön-szerződésben (2008.08.15-ei) választottbírósági-kikötés és egyéb illetékességi kikötés is szerepelt, utóbbi pénzkövetelés esetére. A bank természetesen erre hivatkozással permegszüntetést kért.

Az ügyben eljáró bírónő szerint, ha a választottbírósági-kikötés nem kizárólagos, azaz nem zárja ki teljesen a rendes bírósági utat, akkor az létre sem jött, hiszen a kikötésnek éppen ez lenne a lényege. A rendes bíróság illetékességének kikötése a pénzkövetelésre ezt igazolja, így a szerződésben szereplő választottbírósági-kikötés nem jött létre.

3. CIB Lízing - ügyvéd dr Madari Tibor
A II-III kerületi Bíróságon is elvérzett a spirálozós társaság* a választottbírósági-kikötésen

*egy bizonyos ügyvédi iroda a CIB képviseletében jellemzően vaskos, spirálozott beadványokat készít, melynek feldolgozása mind az eljáró bírók, mind az adóst képviselő ügyvédek számára nagy kihívás…

 

4. Axa Bankügyvéd dr Madari Tibor
A Fővárosi Törvényszék nevében eljáró, a BKKB-ról kirendelt egyik bírói tanács újszerű hiánypótlást adott ki a bank számára: a Hpt. 78.§ (1) alapján a bíróság hivatalból észlelte az érvénytelenséget, ugyanis a per anyagához – és valószínűsíthetően az ügyfél aktájához – nem csatolták az előzetesen és folyamatosan elvégzett hitelbírálati dokumentációt.

78. § (1) A hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez, illetőleg a leszámítolt váltóhoz kell csatolni.

(4) A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat.

 

Elsőfok, jelzáloghitelek

5. UCB Ingatlanhitel
Dr Hegyi Áron bírótól postán érkezett az ítéletet: a kölcsönszerződés érvénytelen a Hpt 213 § (1) c) és d) pontjai alapján.
6. MKB - ügyvéd dr. Olsavszky Péter
A Fővárosi Törvényszéken Dr. Kiss Tamás bírónál újabb elsőfokú győzelem született: a kölcsönszerződés a Hpt 213 § (1) b) és e) pontjai alapján.
 A bíróság a b) pontot két hivatkozás – a közjegyzői díj és vagyonbiztosítási díj hiánya - alapján ítélte meg. A e) pontos semmisség azon alapult, hogy a bank egy utólagosan kiküldött értesítő levélben határozta meg a törlesztőrészlet pontos összegét. Ez azonban nem vált a szerződés részévé, így a törlesztőrészlet a szerződésben nem meghatározott.

7. Erste Bank - ügyvéd dr Czingula Katalin
Végrehajtás-megszüntetési perben a II-III. kerületi bíróság hozott kedvező döntést az adós számára, a végrehajtást megszüntette.
8. K&H Bankeljáró képviselő Kozma József
A bajai bíróságon sikerült pert nyerni a Hpt. 213. § (1) bekezdés a,b,c,d,e, pontjai alapján, valamint a Ptk. 200. § (2) bekezdés szerint jogszabály megkerülése okán. Emellett a bíróság érvénytelennek találta a kapcsolódó jelzálogszerződést is.Elsőfok, gépjármű-hitelek

9. Budapest Autó
A PKKB 36.P tanácsa a gépjármű-finanszírózó autókölcsön-szerződését érvénytelenítette a Hpt 213 § (1)  b), c), d) és e) pontjai alapján.

10. Banif Pluszeljáró képviselő Kozma József
A bank felperesként elismerte a szerződés semmisségét a Hpt 213 § (1) b),c),d),e) pontjai alapján a PKKB gazdasági kollégiuma előtt.

11. Summit Zrt.eljáró képviselő Kozma József
A PKKB gazdasági kollégiuma úgy találta, hogy a szerződés érvényesen létre sem jött, mivel a hitelező, aki aláírta a szerződést a finanszírozó nevében, valójában nem létező jogi személy. Így nyilvánvaló, hogy a szerződés érvényesen létre sem jött mivel egy nem létező személy még állképviselőnek sem felel meg.

Gondolatok – Tényleg perelhetnek a bankok??

Első ránézésre úgy tűnik, hogy a bírák számára nem lesz nyaralás az idén, mert a küszöbön álló törvény miatt a bankok és az állam között rengeteg perre számítanak. De vajon valóban lefutnak ezek a perek?

A 2/2014 PJE szerint “Ezen elvek alapján az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a hivatkozott PK véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére; egyben pedig lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződéses rendelkezések betartásával az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének érvényre juttatása mellett került-e sor.”

Ha a bank a keresetlevelében nem jelöli meg a kamatmódosítás mértékére vonatkozó ÁSZF rendelkezést, akkor a kereset érdemi elbírálásra alkalmatlan, mert a bíróság nem tudja, hogy mely rendelkezés - horribile dictu, nem létező rendelkezés – tisztességtelenségét kell vizsgálnia, így az ilyen keresetet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani.

Olyan szerződést és ÁSZF-et azonban még senki sem látott – hazánkban -, amely tartalmazná az ügyleti kamat módosítására okot adó mutatók kezdeti értékét, illetve azok kamatra vonatkozó hatásának mértékét!

Jó pihenést kívánunk a bíróságok minden dolgozójának! :)

Ítéletek érkeztek Ezreséktől: Axa, Budapest Bank, Hitex, Unicredit

Nemrégiben kaptuk meg az alábbi ítéleteket – közülük háromról még nem számoltunk be eddig, most pótoljuk:

PKKB 27.P.91.042/2013/10 – Axa

A kölcsönszerződés a Hpt 213 § (1) e) pont alapján semmis, mert csak a türelmi időre vonatkozóan tartalmazza az esedékes törlesztőrészlet összegét. Az indoklásban a bíróság hivatkozik a 6/2013 PJE III.2. pontjára is.

PKKB 27.P.91.042_2013_10 Axa Ezres

 

PKKB 21.P.94.529/2013/6 - Budapest Bank

A hitelkiváltásra kötött kölcsönszerződést a bíróság nem találta fogyasztási kölcsönszerződésnek, emiatt a Hpt. 213 § alapján nem is vizsgálta azt. Azonban a Hpt. 210 § (1) bekezdése szerint nem jött létre írásban, mert  nem tartalmazott minden lényeges feltételt, ebben az esetben (is) a törlesztőrészletek összegét. Így a Ptk. 217 § (1) bekezdés alapján a kölcsönszerződés semmis.

PKKB 21.P.94.529_2013_6 Bp Bank Ezres

 

PKKB 17.P.89.494/2013/11 - Hitex

Az adóst elmarasztalni célzó perben a bíróság alaposnak találta az alperes adós érvénytelenségi kifogásait a Hpt 213 § (1) alábbi pontjai alapján.

a) nem állapítható meg, hogy mennyi a forintban nyújtott kölcsön svájci frankban nyilvántartott értéke.

b) Az ügyleti kamat mértékét a “bank” csak az utólag megköldött fizetési ütemezésben közölte, azt az egyedi kölcsönszerződés nem tartalmazza

c) árfolyamrés hiánya

e) a törlesztőrészlet esedékességeit is csak a fizetési ütemezés tartalmazza

Emellett megállapította azt is, hogy az érvénytelen szerződés jogi sorsát osztja az azt biztosító mellékkötelezettség, azaz a készfizető kezességi szerződés is érvénytelen. PKKB 17.P.89.494_2013_11 Hitex Ezres

 

32.G.41.062/2012/55 - Unicredit Bank

Az ítéletben az 5/2013 PJE 3) pontjára hivatkozással a bíróság először is leszögezte, hogy megállapítási perben az alperes ellenkérelemként nem hivatkozhat jogkövetkezmények alkalmazására – azaz a szerződés hiányosságainak helyreállítására – és feltételes viszontkeresetet sem terjeszthet erre elő. Hangsúlyozta, hogy “amennyiben az alperes álláspontja az, hogy a szerződés érvényes, akkor az ezt megalapozó tényalapi előadással ellentétes kereseti kérelmet nem terjeszthet elő. Az olyan viszontkereset tehát, amelynek a tényalapja pont cáfolja magát a viszontkereseti kérelmet, a kereset tárgyát, a bíróság érdemben nem vizsgálhatja”.

A per során a bíróság szakértő véleményét is kikérte, mely tartalmára hivatkozással a felperes jogi képviselő a kereseti kérelmét megváltoztatta: a korábbi részleges semmisségi okok megállapítását csak másodlagosan tartotta fenn, elsődlegesen pedig kérte a szerződés érvénytelenségének megállapítását a Hpt 213 § (1) c) és d) pontjai miatt.

A c) pont kapcsán a bíróság megállapította, hogy a szerződés az árfolyamrés feltüntetésének hiánya miatt semmis.

A kamat egyoldalú módosításának feltételei tekintetében a szakvélemény rögzíti: a pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek, valamint a tőke- és pénzpiaci kamatlábak hatása egyedileg, egyes hitelszerződésekkel kapcsolatosan nem beazonosíthatók, azok trendje ugyan meghatározható, de ennél több nem. Emiatt ezek a feltételek tehát – mivel egyedi szerződésekre nézve meg sem határozhatók – nem minősülnek részletes meghatározásnak, a jogszabályi változásokra hivatkozó feltételek pedig általánosak. A szerződés nem tartalmaz utalást sem arra, hogy ezek a feltételek egyedileg, tételesen nem meghatározhatók. A jegybanki alapkamat és a fogyasztói árindex kapcsán a szerződés nem rögzítette, hogy mely ország mutatóit kellene figyelembe venni a kamat módosításakor, hiszen deviza nyilvántartású kölcsön esetében ez akár a svájci alapkamat, illetve fogyasztói árindex is lehetne.

Az ítélet tehát megállapította a szerződés semmisségét a Hpt 213 § (1) c) és d) pontjaira tekintettel, továbbá megjegyezte, hogy a tisztességtelen szerződési feltételek szempontjából ez a per nem minősül ítélt dolognak, tehát ezekre egy későbbi igényérvényesítési perben még mindig hivatkozhat az adós.

FT 32.G.41.062_2012_55 Unicredit Ezres

 

Ezúton is gratulálunk az 1000.sz. Ügyvédi Irodának!

Gondolatok – Számíthatott-e a magyar bankrendszer a forint gyengülésére, illetve a svájci frank drasztikus erősödésére?

A banknak (vég)törlesztéshez devizára van(volt) szüksége, a hitelezés felfutása a forint erősödéséhez, a törlesztések a forint gyengüléséhez vezetnek.”
Forrás:
(http://nemtartozunk.tumblr.com/post/88454270745/a-hazai-devizahitelek-banki-finanszirozasanak)
BME Üzleti Tudományok Intézete – Makrogazdasági pénzügyek (BMEGT35MN02) – Képzés: Műszaki menedzser mesterszak MSc, Műszaki menedzser mesterszak – Pénzügyi specializáció, Pénzügy MA, Vezetés és szervezés MA – Előadás: Makropénzügyek – 5. Piacok és az instabilitás – A hazai devizahitelek banki finanszírozásának következtetései
http://goo.gl/IwwoAX
Ez a mondat persze csak a forintról szól, de mint tudjuk, a svájci frank kereslete nemcsak a magyar bankok részéről merülhetett fel, lévén klasszikus menekülővaluta. Azaz a növekvő kereslet a deviza – svájci frank – erősödéséhez vezet.

Lehetséges, hogy a 2005-2010 között aktív bankárok ezt az összefüggést még nem tanulták? Nehéz elhinni…

Vajon a CitiBank miért vonta ki magát teljes mértékben a “devizahitelezésből”? Lehetséges, hogy csak ez az egyetlenegy bank volt tisztában a kockázatokkal, a többi nem?

Az alábbi cikk is arra enged következtetni, hogy a “vakmerőség” (felelőtlenség? kapzsiság?) elsősorban a hazai bankvezéreket jellemezte:

“…még azok a bankvezérek sem fogták vissza a hitelezést, akik aggódtak: Andreas Treichl, az osztrák Erste vezérigazgatója 2008 májusában már komoly forintleértékelődéstől tartott, magyar leánybankja viszont az utolsó percig az egyik legnagyobb hitelkihelyező volt.”
http://hvg.hu/gazdasag/20111105_OTP_bankok_devizahitelezes_okai

Fentiek fényében vajon megfelelően tájékoztatták-e az ügyfeleket a valós (korlátlan) kockázatokról?