Döglött akták


Kedves Olvasóink!

Siker, siker és siker! Most a Fejér Megyei Főügyészség szerzett magának piros pontot azzal, hogy a vonatkozó törvényt helyesen értelmezte és melynek következtében a Lombard Lízing Zrt. az adós elleni feljelentését elhelyezheti a “döglött akták” mappában.

A Lombard társasága egyre nehezebben értelmezi a törvényeket. Már ott elégtelen osztályzatokat gyűjtött, amikor deviza alapú hitelezésbe fogott, hiszen – mint az ma már világos mindenkinek – a szerződéseket képtelen volt a hatályos törvények betartásával elkészíteni. Újabb körmösöket érdemelt volna, amikor a casco díjakat is devizára váltotta és bár a körmös elmaradt, de helyette kapott az MNB -től  egy kedves hangú levelet valamint egy 20 milliós büntetést is nagy megelégedésünkre. Erről bővebben itt olvashat. De az ilyen nagyhatalmú vállalkozások – mint a Lombard is – nem férnek a bőrükbe, ezért nem riadnak vissza a büntető eljárás kezdeményezésétől sem. Ezen igyekezetükben “tartozás fedezet elvonásának a büntette” miatt tesznek feljelentést a rendőrségen azon adósok ellen, akik a gépjárműveiket nem hajlandóak visszaadni.

Nagy szerencse, hogy a törvény világosan fogalmaz és még nagyobb szerencse, hogy senki sem próbálja meg kicsavarni az értelmét, ezért értékelhetjük többszörös sikernek az ilyen eseményt.

dr. Lang Norina ügyvédnő és csapatának köszönhetjük a Lombard Lízing Zrt. “döglött aktáinak” szaporítását.

Határozat letöltése innen: Főügyészség határozat fedezet elvonás Lombard

Gartulálunk! :)

Hiteltörténetek

Kedves Olvasóink!

A Hiteltörténetek menüpontban új történet került feltöltésre!

Az eddigi beküldőknek köszönjük, hogy megosztották velünk a történetüket!
Várjuk az Ön történetét is! Ha szeretné, hogy az Ön története is olvasható legyen oldalunkon, kérjük írja meg nekünk a Hiteltörténetek cikkünk alapján.

Újabb alkotmányjogi panasz a 38-as törvény ellen

Kedves Olvasóink!

Egyre nő a tábora a 2014 38 Törvénnyel szembeni aggályokat megfogalmazó jogi szakembereknek. Korábban  Gondolatok – szögre akasztva  címmel már beszámoltunk az eddig ismert panaszokról. Most az Ezres ügyvédi iroda, dr. Dantesz Péter és kollégáik adták közre azt a hat oldalas anyagot, melyet ők az iroda által képviselt ügyekben nyújtanak be az Alkotmánybírósághoz.

“Kérem a Tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 16. § szövegének Alaptörvény ellenességét szíveskedjék megállapítani és azt semmisítse meg.” - részlet a letölthető alkotmányjogi panaszból.

“16. § A bíróság a külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2014. december 31. napjáig hivatalból felfüggeszti – a 6. alcímben szabályozott per kivételével – azt a peres eljárást, amelynek a tárgya részben vagy egészben a 3. § (1) bekezdése vagy 4. § (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötés, illetve amely pert az ilyen szerződéses kikötésen is alapuló követelés érvényesítése iránt a pénzügyi intézmény indított a fogyasztóval szemben. A bíróság a felfüggesztés tárgyában tárgyaláson kívül is határozhat. Az eljárás felfüggesztésére a Pp. 155. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a felfüggesztést elrendelő bírósági határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.”

Az dokumentum az iroda beleegyezésével oldalunkról letölthető:

Alkotmányjogi panasz a 2014. évi XXXVIII. törvényhez.Dantesz iroda

Köszönjük a dokumentum közreadását! :)

Hiteltörténetek

Kedves Olvasóink!

Szeretnénk az Önök segítségével saját, valós hiteltörténeteket közzétenni. Aki úgy gondolja, hogy szívesen megosztja velünk és olvasóinkkal a saját deviza kölcsönének kálváriáját, az írjon nekünk a hiteltortenetek@gmail.com címre.

level_1

Néhány adat, amelyeket szeretnénk ha beleírnának a történetükbe:
Mennyi volt a folyósított kölcsön forintban?
Mennyi volt a visszafizetés eddig? (szintén forintban)

Mire fordították a kölcsönt? (pl.lakás/ház vásárlás, felújítás, gépjármű vásárlás)
Az ingatlan és/vagy a gépjármű vásárláskori értéke?
Az ingatlan és/vagy gépjármű jelenlegi értéke?
Mennyi a jelenlegi tartozás forintban?
Történt-e változás a család életében a deviza nyilvántartású kölcsön miatt? (pl.válás, betegség)
Indított pert? (Ha igen, akkor hol tart? Ha nem akkor miért nem?)
A személyes véleménye a kialakult helyzetről. (Kérjük politikamentesen, lehetőleg a személyes érzelmek mentén
megfogalmazni)
Magyarországon él? (Ha nem, és az ok a deviza alapú kölcsön, akkor kérjük írja bele)

Egy történet csak egy kölcsönről szóljon, ezért ha Önnek több deviza alapú kölcsöne van és szívesen megosztja mindegyiket, akkor azt kérjük külön-külön írja meg nekünk.

Személyes adatokat kérjük, ne írjanak bele a történetbe.

A fentieken kívül kérünk mindenkit, hogy lehetőség szerint minél rövidebb formában tegye meg a beszámolóját és minden levél végére kérnénk az alábbi beleegyező szöveget beilleszteni szíveskedjek:
“Én XY nyilatkozom, hogy az általam megírt beszámoló a saját hitelügyemről szól és beleegyezek, hogy azt változtatások nélkül a www.hitelsikerek.hu oldalon közzétegyék. “

Célunk, hogy a történetek megosztásával feltárjuk a valóságot a deviza alapú kölcsön miatt kilátástalan helyzetbe került sorsokról és átadni a “nem vagy egyedül” érzést azoknak az embereknek, akik úgy érzik, hogy a problémáikkal egyedül vannak.

Várjuk beszámolóikat! Köszönjük! :)

Semmis vagy nem semmis: az itt a kérdés

Kedves Olvasóink!

Akik folyamatosan követik az eseményeket a deviza alapú hitelezés témában, azok nyilván határozott véleménnyel bírnak a szerződések semmisségét érintő kérdésekről. A törvényeink elég világosan fogalmaztak bizonyos szerződéses hiányosság esetére, hiszen ezen szabályozások ezzel a szóval kezdődtek: semmis. Tehát ha egy olyan szerződés került a bíróság elé, melyből bizonyíthatóan hiányzott valami, aminek a törvények, jogszabályok szerint ott kellett volna lennie, abban a kérdésben eltérést nem engedően (kógens) az egész szerződés semmisségét kellett megítélni. Kissé nyögve-nyelősen ugyan, de azért ment és egyre jobban a dolog, így szép számmal születtek is deviza alapú kölcsönszerződést megsemmisítő ítéletek.

Ezután szintén a megoldásra törekedve bizonyos remekbe szabott jogegységi határozatokkal próbálták a helyzetet kezelni. A bíróságok és az ügyvédek azonban gyorsan alkalmazkodtak az új szabályokhoz, és ekkor a semmis szó még mindig semmisséget jelentett, ezért továbbra is születtek deviza alapú kölcsönszerződést megsemmisítő ítéletek. Természetesen a törvényi szabályozás lehetőséget adott arra is, hogy ha az adós érdeke úgy kivánta, akkor a perben a szerződés csak bizonyos pontjainak a semmisségét  kérjék megítélni úgy, hogy a szerződés többi része változatlanul érvényben maradjon.

A történet folytatásában az állam is fellépett a szinpadra és rögtön főszerepet kapott azáltal, hogy az egész kialakult helyzetet törvényalkotással rendezte aképpen, hogy felülírta a korábbi (egyébként – mint azt feljebb írtuk – kógens) szabályozásokat. Cselekedetét indokolja, hogy meggyőződése szerint a szerződések semmissége nem jó az adósoknak, hiszen akkor az elszámolás után fennmaradó tartozást azonnal és egy összegben kellene megfizetni és a háztartások nem rendelkeznek ilyen tartalékokkal. A beavatkozás következtében a bíróságokon leálltak a tárgyalások és az összes folyamatban lévő ügyet felfüggesztették. Az emberek egy része roppant boldog, hiszen ahogyan azt hallani a híradásokból: pénzt kapnak vissza!

De van egy másik réteg is, akik cseppet sem boldogok a történtektől, mert szerintük egyáltalán nem illik:
magánjogi szerződésekbe beavatkozni
megfosztani attól a polgárt, hogy szabadon eldönthesse azt, hogy vállalja-e a semmisség következményeit
a független bíróságokat és az adósokat képviselő ügyvédeket olyan törvény-labirintusba küldeni, melyben néhány helyen elrejtettek egy-egy kis ingoványt is
a jogállami kereteket szögesdrótba burkolni
aprópénzt szórni a nép közé miközben papírpénz járna nekik

A kérdés tehát adott: semmis vagy nem semmis? Önök mit gondolnak?

Kegyelemdöféssel ért véget a per

Kedves Olvasóink!

A Budapest Bank szerződése a tegnapi napon lassú halált halt a Kúrián, mivel a tanács a 2013 decemberi másodfokú fokú ítéletet hatályában fenntartotta. A győzelem a Hpt. 213.§ (1) e) pontja alapján született, de a leglényegesebb része, hogy mivel részben hitelkiváltó, részben szabadfelhasználású kölcsönszerződésről volt szó a Vezekényi Ursula által vezetett tanács megadta a kegyelemdöfést azzal, hogy kimondta az ítéletében a kiváltott hitelről, hogy annak felhasználásából adódóan (tetőtérbeépítésre fordították)  fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül és nem vállalkozási célúnak! Ez a megállapítás kúriai ítéletbe foglalva elvi fontosságú lesz más ügyekre nézve is.

Gratulálunk az eljáró ügyvédeknek és az ítéletet, amint megkapjuk írásban is, közétesszük.

Amikor a dolgok a helyükre kerülnek

Kedves Olvasóink!

Mint az sokan tudják az autós kölcsönszerződéseknél az adósok a szerződéssel együtt opciós jogot kikötő szerződést is aláírtak, melynek a lényege, hogy a szerződés szinte bármely okból való megszünése esetén a hitelnyújtó élhet a jogával és a járművet visszakérheti, értékesítheti. A törvény szerint opciós kikötést 5 évig lehet alkalmazni, az ezt meghaladó időre vonatkozó rendelkezések semmisek. Egyes bankok az 5 év elteltével újabb időszakra szóló opciós szerződést iratnak alá az ügyfeleikkel, majd erre hivatkozva természetesen sem a törzskönyvet sem az opciós törlésről szóló nyilatkozatot nem adják ki az ügyfelek kérésére, de még az ügyvédi levelekre is elutasító válaszokat küldenek.

Az adósoknak sok esetben nem marad más választása, mint a bírói út.

Dr. Gerencsér Éva ügyvédnőnek köszönhetően az Erste Bank ellen sikerült is megnyerni a tegnapi napon egy ügyet.

Az ügyben a bíróság részítéletet hozott, melyben kimondta a második opciós szerződés érvénytelenségét és kötelezte az Erste Bankot, hogy adja ki a törzskönyvet valamint ítéletével pótolta a törlési nyilatkozatot is.

Gratulálunk! :)

Az ítéletet közzétesszük, ha megérkezik.

 

 

Egyezség

Kedves Olvasóink!

Dr. Csikász Levente ügyvéd úr peren kívüli egyezséget kötött a Raiffeisen Lízing Zrt-vel egy gépjárműkölcsön szerződés lezárásának ügyében. A szerződés 2007-ben indult közel 4 és fél milliós kölcsönnel és 2012-ben, amikor felmondásra került a bank követelése további 5,5 millió körüli összeg volt. Az 5 éven belüli vételi jogát is érvényesítette a bank, ezért a jármű visszaadásra került.

Az adós pert indított, melyben költségmentességet kapott. Az ügyben 4 azaz négy tárgyalás is volt, de végül a bank által tett egyezségi ajánlat mentéz került lezárásra az ügy.

A megfizetett havi törlesztések valamint a gépjárműről való lemondás hozzávetőlegesen akkora összeget tett ki, mint a folyósított kölcsön összege volt, ezért az ügyfél számára elfogadható volt a szerződés lezárására vonatkozó egyezség,

Az adós egyúttal a 2014. évi XXXVIII. tv. szerinti elszámolásból fakadó visszatérítési igényéről is lemondott, illetve a perben az ügyfél költségmentességet kapott.

Itt olvasható a megállapodás, melyet megküldtek az eljáró bíróság részére is: 5.P.21.071.2013 Rafi egyezség.dr.Csikász

Gratulálunk! :)

 

Gondolatok – MI

Kedves Olvasóink!

A sajtó hónapok óta attól hangos, hogy mennyire jól járunk MI, a deviza alapú hitelezés “áldozatai” a kormány intézkedéseinek köszönhetően. A média tálcáján olyan inyencségeket tálalnak, mint pl. Devizahitelesnek lenni jó lesz vagy Neszenektek forinthitelesek  de egyesek odáig is merészkednek, hogy ajándéknak minősítik a saját pénzünket, mint ebben a cikkben is Többmilliós ajándékot kapnak a kormánytól a devizahitelesek.

Nos van egy jó hírünk! Amiről az újságok és a televizió híradásai beszélnek az NEM IGAZ! És az ok is egészen egyszerű.  Nem MI vagyunk bajban! Nem MI vagyunk alárendelt helyzetben! Nem rajtunk kell segíteni!
Bajban a bankok vannak azért, mert olyan szerződések ezreit kötötték meg, melyek tulajdonképpen nem többek a múlt heti étlapnál a kifőzdében. Bajban van a felügyeleti szervük (volt PSZÁF, most MNB), mert az ajánlásaik és a felügyeleti tevékenységük olyan hasznos volt, mint vászontarisznyán a lakat. Bajban vannak a bíróságok, mert nem képesek megőrízni azt a függetlenséget, melyet az esküjük szerint kellene. És a legnagyobb bajban a kormány van, mert hibát hibára halmozva úgy vezeti ki az országot a jóléti államok sorából, hogy a talán a saját magát körülvevő hamis pompától észre sem veszi azt. Segítségre ezért ők szorulnak és nem MI.

MI – a deviza alapú hitelezés résztvevői – nem szerettünk volna mást, mint biztonságban élni. Bizni abban, hogy a minket körülvevő társadalom nem fog cserbenhagyni és a benne működő gazdasági folyamatok az állampolgárok javát szolgálják. Ezért különösen fájó azt olvasni, hallani naponta, hogy meg fognak minket segíteni, úgy hogy elméletileg MI sosem voltunk bajban…

 Az idézett cikkek forrásai: origo.hu; index.hu; hvg online

 

A magyar inflációnak mi köze a svájci frankhoz??

Nagy meglepetéssel és főleg megdöbbenéssel olvastuk az elmúlt napok híreit, miszerint két esetben is részben tisztességesnek találta a bíróság egyes bankok kamatemelési feltételeit.

A Cetelem Bank perében született ítélet sajtóanyagában a fogyasztói árindexre, az UCB-bank ítéletének sajtóanyagában az inflációra történő kamatemelést tartja elfogadhatónak dr Kis Tamás törvényszéki bíró. A bíró úr kifejtette azt is, hogy ezeket a fogalmakat az átlagos fogyasztó ismeri, tisztában van azzal, hogy ennek mértékében emelkedhetnek a fizetési kötelezettségei. Csakhogy!

Adódik a kérdés, hogy ez a feltétel hogyan felelhet meg a törvény által előírt összes feltételnek.

A 2014. évi XXXVIII. törvény 4. § (1) d) pontja szerint nem felel meg a ténylegesség és arányosság elvének a szerződési feltétel, ha “az ok-listában  meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra”.

Az inflációt a magyarországi fogyasztói árak változása alapján számítja ki a KSH. Az infláció (illetve a fogyasztói árindex) mértékéhez a hazánkban elérhető termékek és szolgáltatások árváltozásai járulnak hozzá, így például a magyar élelmiszerek, ruházati cikkek, vagy akár a háztartási energia árai. Vajon mi köze lehet egy banki kölcsön kamatának például a magyar ruházati cikkek árváltozásához? Sőt, a fő kérdés inkább az, hogy egy külföldi devizában nyilvántartott kölcsön kamata egyáltalán hogyan függhet a magyar inflációtól?? Mi történik tehát? Egyrészt az ügyfél nyakába varrják az árfolyamkockázatot, miközben a svájci kamat nyereségéből nem részesülhet, másrészt ő fizeti meg a magyar inflációs kockázatot is! Hogy is van ez??

Véleményünk szerint tehát ez a körülmény (azaz a magyar infláció) sem ténylegesen, sem változásának mértékében nem hathat a kamatra, tehát nem felel meg sem a ténylegesség, sem az arányosság elvének.

Bízunk benne, hogy az államot képviselő ügyvédi irodák számára sem elfogladhatók a felvetett körülmények, és a további perekben, illetve fellebbezéseikben ennek hangot is adnak majd.