Nyertünk is meg nem is? Inkább veszítettünk:(


Hogyan nyerjünk meg egy pert úgy, hogy eközben mégiscsak az ellenfél malmára hajtsuk a vizet? A kérdésre ma a Germus Ügyvédi Iroda adta meg a választ, ennek az irodának a 4 munkatársa képviselte ugyanis a Magyar Államot a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezettel szemben.

A Felperes Takarékszövetkezet “keresete” lényegében az volt, hogy neki magának nincs is kereshetőségi joga ebben a perben, ugyanis a törvény nem vonatkozik rá. Dr Komáromi József felperesi ügyvéd hosszan és többször ecsetelte, hogy ők egyedileg megtárgyalták ezeket a feltételeket, annak ellenére, hogy ezek az Általános Szerződési Feltételek című okiratban szerepeltek. Több szerződést bemutatott a bíróságnak, amelyben demonstrálta, hogy ezek szerinte egyedileg megtárgyaltak voltak, ugyanis mindegyik dokumentumon szerepelt a szerződés egyedi azonosítója, és azokat az ügyfél egytől egyig alá is írta.
Az Alperes Magyar Államot képviselő Germus Ügyvédi Iroda munkatársa - a jelen lévő 4 ügyvéd egyike – ezt egy szóval sem vitatta, sőt csatlakozott a Felperes állításához, kérte a bíróságot, hogy a Felperes saját hivatkozására tekintettel utasítsa el a keresetet.
A Törvényszék a keresetet természetesen elutasította. Szóbeli indoklásában dr Kiss Tamás bíró elmondta, hogy elsősorban azt kellett vizsgálnia, hogy az érvényesíteni kívánt jog megfelel-e a törvény tárgyi hatályának. Kereshetőségi jog hiányában nem vizsgálta azt, hogy a vitatott ÁSZF-ek a továbbiakban megfelelnek-e a törvényi előírásoknak – magyarul érdemben nem dőlt el a kérdés.
A hallgatóságban ott volt id. Dr Dantesz Péter, Dr Várhelyi Tamás és Dr Nagy Tamás ügyvédek, valamint Kozma József a Bátor Program Egyesület részéről. Az adósokat képviselő kollégák arra a megállapításra jutottak, hogy ez alapján ugyan még nincs szó ítélt dologról, hanem az egyéni perekben kell azt érdemben vizsgálnia a bíróságnak, hogy az adott ÁSZF egyedileg megtárgyalt volt-e. A nagy gondot az okozza, hogy ha tömegével születnek ilyen ítéletek (márpedig miért ne lenne ez a további banki taktika???), akkor ezek a pénzintézetek gyakorlatilag kivonják magukat a törvény hatálya alól, így az “automatikus” pénzvisszafizetésről, illetve elszámolásról eleve szó sem eshet.
A legszomorúbb az a történetben, hogy az Államot képviselő iroda munkatársai szó nélkül hagyták azt, hogy ezek a szerződési feltételek egyedileg meg lennének tárgyalva. Senkiben nem merült fel az a kérdés, hogy az ügyfeleknek volt-e például lehetősége az orruk alá dugott szerződést érdemben megváltoztatni. Ahogy az sem merült fel, hogy egy ilyen ítélet a későbbiekben az adósok helyzetére milyen hatással lesz. Vagy esetleg mégis? Mindenesetre a pert papíron megnyerték, az adósok meg csináljanak amit akarnak, leginkább menjenek a bíróságra, ha egy fillért is szeretnének visszakapni.
A Takarékszövetkezet persze örül, mert összességében 464.000 forinttal megúszta azt, hogy automatikusan fizetnie kellene az ügyfeleinek. Az esetleg felmerülő egyéni perekben pedig természetesen azonnal ezt az ítéletet fogják lobogtatni, hiszen ha nem is mondta ki a bíróság (ezt az írásba foglalásig még nem tudjuk), de nem is vitatta azt, hogy egyedileg megtárgyaltak lennének a vitatott kamatemelési feltételei.
Nesze semmi, fogd meg jól.
Gratulálunk a Germus Ügyvédi Irodának az állítólag 56 órányi kemény munkával megkeresett 2.828.000 Ft + ÁFA munkadíjhoz, melyből bruttó 464.000 Ft-ot a Takarékszövetkezet fizet, a többit természetesen a Magyar Állam.

Ave, Caesar morituri te salutant!*

Kedves Olvasóink!

A Fővárosi Törvényszék weboldalán a sajtóközlemények rovatában naponta frissülő összesített információk szerint már 40 körüli a száma azon bankoknak és pénzintézeteknek, akik elhatározták, hogy gladiátorként belépnek abba az arénába, ahol ellenfelük a Magyar Állam lesz. Az Állam részéről fellépő szereplőkről már beszámoltunk korábban “A statuálás a lényeg?” című írásunkban.

Ugyanilyen friss információ szerint a Bíróságok körülbelül minden második esetben hazazavarták a küzdeni vágyókat nem megfelelő fegyverzet miatt azzal a további információval, hogy az elvárt felszerelést még hétfőig pótolhatják.

A részvétel szakmabeliek és műkedvelők számára egyaránt a Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztályához elektronikus úton a sajto@fovarosit.birosag.hu e-mail címre vagy a 354-6099-es fax számra küldött regisztrációhoz kötött!

*Üdvözlégy Cézár, a halálba indulók köszöntenek! (A bevonuló gladiátorok üdvözlése; forrás: wikipédia)
források: Fővárosi Törvényszék weboldala ; Micskei Lajos – Origo; MTI, szerző MNO

Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó!

Kedves Olvasóink!

Néhány nappal ezelőtt beszámoltunk a Kinél van cinkelt kártya? című írásunkban a devizahiteleseket megsegítő törvény végrehajtási eljárásokra vonatkozó részeinek értelmezéséről.

Folytatása a történetnek, hogy az Igazságügyi Minisztérum igazságügyi államtitkára ismét megerősítette, hogy a végrehajtásokat, letiltások fel kell függeszteni! Ígéretet tett arra is, hogy a végrehajtóknak körlevélben kiküldött iránymutatást vh körlevél201407 bekérik vizsgálatra és a jövőben szigorúbb felügyeletet fognak gyakorolni a végrhajtói kamara felett. (forrás: http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/nem-lehet-vegrehajtani-1241932)

Reméljük be is tartják! :D

 

 

 

A statuálás a lényeg?

A Forgatókönyv:

Bevezetés:

  1. A magyar kormány ígéretet tesz arra, hogy megoldja a devizahitelesek, illetve ebből fakadóan közvetetten az egész magyar gazdaság problémáját.
  2. Meghozza a megfelelőnek tűnő törvényeket, a kérdés eldöntését a bíróságokra bízza.
  3. A bankok elleni perekben saját képviseletéről is megfelelően gondoskodik, legalábbis a külső szemlélő számára úgy tűnhet.
  4. Eközben a Kúria saját szabályokat alkot (PJE). Alaptörvény, jogszabályok ide vagy oda, egyéb jogorvoslati fórum hiányában az alsóbb fokú bíróságok kénytelenek ehhez igazodni.

Tárgyalás:

Az alábbi hírre ébredtünk ma:

Öt iroda 150 ügyvédjét bérelte fel az állam, hogy megvédjék álláspontját a devizahitelek ügyében – írja a HVG e heti száma.

Harmincnyolcezer forintos óradíj – erre számíthatnak azok az ügyvédek, akik bekerültek abba a csapatba, amit az állam állított fel a devizahitel-perek intézésére – derül ki a HVG legfrissebb számából.

Megküzdeniük a bankok – még jobban fizetett – jogászgárdájával kell majd. Kik a nyertesek? És mire számíthatnak azok, akik magánemberként pereskednek devizahitel-ügyekben? Nevek, tarifák, határidők a hetilap friss számában.

 

A cikk a HVG Társadalom rovatában olvasható – http://hvg.hu/gazdasag/20140813_Lesznek_akik_nagyot_kaszalnak_a_devizahit#utm_source=hvg_weekly&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2014_08_13&type-id=HvgWeekly&user-id=26FF8402&utm_content=normal

Adódnak a kérdések:

  • Kik fogják képviselni az államot, azaz adósok ezreit, tízezreit???
  • Milyen tapasztalatuk van ebben a témában, ha még csak nem is hallottunk róluk?
  • Hol volt eddig ez a 150 ügyvéd??
  • Ezek az ügyvédek vesztes esetben is megkapják a díjazásukat? Ez elég valószínű…

Ahogy belegondolunk a tárgyalások részleteibe, az is elgondolkodtató, hogy a Magyar Állam képviselője, illetve a bíróság vajon hogyan fogja ellenőrizni azt, hogy a felperes bank által csatolt Általános Szerződési Feltételek szövegezése egyébként pontosan megegyezik-e a szerződések megkötésének idején hatályban volt ÁSZF-ek szövegével, nem történt-e azóta “kisebb-nagyobb” módosítás…

A következő cikkben a megbízott ügyvédi irodákkal is megismerkedhetünk:

  • CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda fogja össze. A többi iroda a
  • Kovács, Barborják és Társai
  • Rátky Miklós és Társai
  • Réti, Antal és Társai
  • SBGK Ügyvédi Iroda.

Nos, ezekről az irodákról devizahiteles ügyek kapcsán még nem hallottunk, hacsak nem az alábbiakat:

A szabadalmi ügyekre specializálódott SBGK ügyvédi iroda honlapján a szakterületeik között sokmindent találtunk, de gazdasági vagy kötelmi jogra hivatkozást sajnos nem. A szakmai körökben biztosan elismert Kovács, Barborják és Társai irodáról sajnos semmilyen érdemi anyagot nem találtunk az interneten.

CHSH Dezső és Társai – ez az iroda az AXA Bankot képviseli, szerintük az AXA-s szerződés tökéletesen megfelel a – Bank kontra Magyar Állam perekben is vitatott - d) pontnak. Előkészítő iratukban hosszasan kifejtik, miért felel ez meg az oklista a törvényi előírásoknak, sőt külön kitérnek a tisztességtelenség kérdésére is.

Rátky Miklós és Társai – A Dr Rátky és Társa Ügyvédi Iroda az ERSTE Bankot képviseli rendszeresen az adósok ellen.

Réti, Antal és Társai – Réti László a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének irodája a Summit Pénzügyi Zrt-t képviseli az adósok elleni perekben.

Vajon ezek az ügyvédi irodák ilyen könnyen változtatják a véleményüket? Esetleg minden mindegy, csak a megbízás(i díj) számít? Amikor az Állam őket választotta, rájuk bízta családok százezreinek sorsát, mennyire járt el körültekintően? Esetleg az eredmény nem is annyira fontos, csak a látszat?

Persze ha figyelembe vesszük azt is, hogy fideszes-kepviselo-ugyvedi-irodaja-a-bankot-vedi-a-tonkretett-kisemmizett-emberekkel-szemben/370975, akkor olyan nagyon nem csodálkozhatunk a fenti megbízásokon.

Valamilyen furcsa asszociáció az alábbi videóra emlékeztet… (0:52)

 

Befejezés:

A tapasztalt, hozzáértő ügyvédek szerint lényegében kétféle döntés várható ezekben az ügyekben:

  1. Mivel a kérdés annyira egyszerű, az első tárgyaláson kimondják az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeinek tisztességtelenségét, tehát az adósok nyernek valamicskét. Persze “nem árt”, ha a dolog méregfogára nem csak a mi cikkünk, hanem az államot képviselő ügyvédek is felhívják a figyelmet…
  2. Az állam képviseletének felelőtlen/tapasztalatlan hozzáállása miatt a bankok megnyerik ezeket a pereket. Ez sem lehet több egy-két tárgyalásnál.

Nem lennék most egyetlen bíró helyében sem, bár korábbi cikkünk szerint alapvetően nem lesz nehéz dolguk. A kérdés tehát annyira egyszerűsödik, hogy “valóban az államot (adósokat) képviselik-e a megbízott ügyvédek?”.

Utószó:

Még ha nyerünk is, ha ki is mondják az egyoldalú szerződésmódosítások – kamatemelések – tisztességtelenségét, vajon ez forintban mit jelent a számunkra? Ettől vajon megoldódik bárki helyzete is? Sajnos a valódi problémát nem a kamatemelések, nem az árfolyamrés, hanem a korlátlan árfolyamkockázat jelenti, az aktuális gazdasági és politikai helyzetben egyre inkább. Erről vajon miért nem beszél senki, miért csak álintézkedésekkel terelik el a fókuszt a lényegről?

Kinél van cinkelt kártya?

Kedves Olvasóink!

A deviza alapú hitelekkel rendelkező adósok megsegítésére született törvény rendelkezik a végrehajtási eljárások alatt lévő ügyekről is. 2014 38 Tv 17.§ pragrafusa tíz bekezdésben taglalja, hogy mit szabad és mit nem. A lapokat ezzel leosztották, nézzük hogyan játszanak vele:

2014.07.16. A végrehajtások és a letiltások a törvény hatálybalépésétől számítva azonnal felfüggesztésére kerülnek a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi titkárának nyilatkozata szerint.
(forrás:http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/devizahitel-vegrehajtasok-felfuggesztve-1237481)

2014.08.07. Nyilvánosságra kerül egy levél (vh körlevél201407), mely a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara kiegészítését vagy inkább sajátos jogértelmezését tartalmazza. A körlevél szerint a törvény nem vonatkozik azokra a pénzintézetekre melyeknek a székhelye nem Magyarországon van, ezért azoknál a végrehajtások, letiltások foganasíthatók továbbra is. Az Igazságügyi Minisztériumban mit sem tudnak erről, szerintük minden pénzintézetre kiterjed a törvény.
(forrás:http://mno.hu/magyar_nemzet_gazdasagi_hirei/kijatszanak-a-torvenyt-a-vegrehajtok-1241157)

 2014.08.08. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi titkára nyomatékosan megmagyarázza hogy kell érteni a körlevelet: “vélhetően az adós olyan pénzintézettől vett fel kölcsönt, amely Magyarországhoz semmilyen módon nem kapcsolódik, nem végez hitelezési tevékenységet, semmilyen formában nincs jelen hazánkban. Szerinte esetleg külföldre ment, és ott vett fel hitelt euróban.”
(forrás:http://mno.hu/magyar_nemzet_gazdasagi_hirei/torvenyserto-vegrehajtas-1241337)

2014.08.11. A munkabérekből való levonás országszerte folytatódik, de a Végrehajtói Kamaránál tartják magukat a korábbi állításukhoz, hogy a törvény hatálybalépése óta nem foganasítottak végrehajtást, bérből letiltás. Persze hiba csúszhat a gépezetbe téves értelmezés miatt. (forrás: http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/ujabb-bizonyitek-nem-alltak-le-a-vegrehajtasok-1241504)

Folytatjuk….! Most megint az Igazságügyi Minisztérium  következik :D

Egy kiváló független újságírónak Horváth Csaba Lászlónak köszönhetjük, hogy ezt a fontos kérdést nem hagyja szó nélkül, az ő cikksorozatában nagyszerűen lekövethető, hogy milyen játék folyik itt és milyen lapokkal játszanak a résztvevők. Köszönjük! :)

Gondolatok – Hajszál a levesben

Kedves Olvasóink!

Napok óta zavartan rohangálnak országszerte a postások a deviza alapú köcsönszerződések ügyében eljáró ügyvédek irodái között. A felbolydulás oka, hogy a bíróságok teljesen komolyan vették a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (2014 38 Tv) 16.§-ában foglaltakat és ezrével küldik ki az peres eljárásokat felfüggesztő végzéseket. (eljárás felfüggesztése)

A bíróságoktól ez nem meglepő, hiszen pontosan azt várja el mindenki, hogy a törvényt helyesen de főleg eképpen értsék: "A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak." (Alaptörvény 28. cikk)

Az ilyen és hasonló "kőbe vésett" nemes gondolatok teszik biztonságossá és kiszámíthatóvá egy ország polgárai számára a társadalmat melyben élnek. És ez mindenkit elégedettséggel tölt el. De ilyenkor van, hogy ott az a csúnya hajszál a levesben és feltesszük a kérdést magunknak:
Ha törvény rendelkezik arról, hogy egy szerződés mikor és miért semmis, akkor miért tartja szükségesnek egy ország vezetése, hogy egy másik törvényt írjon ugyanazon jogi helyzet rendezésére és miért értelmezi az ország összes bírája ezt a törvényt jobban a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célúnak, mint a másikat?

A fotót dr. Kiss Gáll Évának és Káplár Jánosnak köszönjük! :D

Az Erste euro alapú kölcsöne is átveRÉSes volt

Kedves Olvasóink!

A Budapesti II. és III. kerületi bíróságon az Erste Bank Hungary Nyrt. által indított végrehajtást szüntette meg az elsőfokon eljáró bíróság.

A probléma abból fakadt, hogy teljesen mindegy, hogy EURO, CHF vagy büdi zokni a nyilvántartás, ha elsumákolunk egy költséget akkor az semmiképpen sem lehet tisztességes. A bíróság sajnos csak részben találta emiatt a szerződést érvénytelennek, de az, ebben perben éppen elegendő volt ahhoz, hogy az eljárást megállítsa.
Sajnos ismét találtunk az ítéletben egy szemtelen összeget a végrehajtó jutalékát illetően, mely összeggel valószínűleg a bíróság sem értett egyet, hiszen annak megítélését mellőzte is :)

14.P.25.265.2013.17.bp.II.és III.ker.bir.vh.megszunt.erste.dr.czingula

dr. Czingula Katalin ügyvédnőnek gatulálunk!

További Erste Bank elleni ítélet itt

Az értékbecslési díj is költség a fogyasztónak!

Kedves Olvasóink!

A mai beszámolónkban található elsőfokú ítélet érdekessége, hogy a már szinte szokásos Hpt.213.§ (1) c) pontja miatt semmis ugyan, de nem az árfolyamrés feltüntetésének hiánya miatt!
A bíróság megállapította hogy a teljes hiteldíj mutatóba az értékbecslés díját is beleszámították, de a szerződésben és a hozzá tartozó kondíciós listában külön nem tüntették fel a mértékét vagy legalább a becsült mértékét, ezért eme költségelem hiánya a  szerződés teljes semmisségét eredményezte.
További semmisségi ok volt a törlesztőrészletek összegének hiánya is.
A bíróság a Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank szerződésének semmisségével az ahhoz kapcsolódó jelzálogszerződés valamint készfizető kezesi szerződés érvénytelenségét is kimondta.

Megjegyzés: az egységes gondolkodásmód és ítélkezési gyakorlat a kötelező szerződéses elemek hiányának jogkövetkezményeiről, stabilabbá tenné a fogyasztók jogbiztonságát.

19.G.41.179.2013.22.főv.tv.gazd.koll.ervenytelen.bp.hitel.dr.lehner

Gratulálunk dr. Léhner Zsuzsanna ügyvédnőnek!

További Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank elleni ítéletek itt

Gyászhír

Kedves Olvasóink!

Ezalkalommal egy kivételes bejegyzést kell sajnos tennem: mély megrendüléssel szeretném tudatni Veletek, hogy tegnap reggel egy csodálatos embert veszítettünk el.

Sokunk példaképe, lelkesítője és tanítója, Makkos Albert hosszan tartó betegség után végül feladta a harcot és eltávozott szeretteitől. Munkájával mindannyiunkat tanított és segített, a devizaperek élharcosa volt.

Neki köszönhetjük többek között a CHF LIBOR megismerését, a devizahitelezésnek csúfolt gyalázat gazdasági hátterének felvázolását, ügyvédeink közgazdasági ismereteinek alapozását, a teljes semmisség fogalmának széleskörű megismerését, és legfőképpen sokunk lelkesítését, buzdítását arra, hogy kiálljunk az igazunk mellett. Nélküle ma nem tartanánk itt!

Élete minden területén a tisztessége, becsülete irányította, igazságérzete és embersége mindannyiunk számára példaértékű lehet.

Emlékét és munkásságát örökre megőrizzük!

K&H Bank egy érvénytelen szerződésre próbált meg végrehajtást indítani

Kedves Olvasóink!

Dajbukát Balázs jóvoltából a Tatai Járábíróság megszüntette azt a végrehajtást, melyet a K&H Bank kezdeményezett az adóssal szemben. A megszüntetésre az szolgáltatott alapos okot, hogy a végrehajtás alapját képező szerződés az árfolyamrés költségének hiánya és az egyoldalú módosításra okot adot feltételek tételes megnevezésének hiánya miatt érvénytelen.

3.P.20.504.2013.16.tataijb.vg.megszunt.dajbukat

Gratulálunk :)