TÁJÉKOZTATÓ

Tisztelt Adósok!

Manapság az interneten több olyan információ olvasható, amely egyszerűbb megoldással kecsegtet, de valójában nem helytálló.

Találkozhatunk továbbá olyan véleményekkel is, hogy a forintosítást követően a perlésnek nincs értelme, vagy erre nincs is lehetőség. Ez utóbbi vélekedés is téves. Röviden tekintsük át ezeket a kérdéseket:

Elterjedt vélemény, hogy a forintosításra hivatkozással a szerződéstől el lehet állni. Ilyenkor nincs szükség perre sem, mivel az elállás a szerződést megszünteti.

Sajnálattal kell felhívni a figyelmet, hogy ez a gyors megoldással kecsegtető, egyszerű megoldás nem járható út.

A polgári jogviszonyokban általános szabály, hogy szerződéstől elállni nem lehet, kivéve akkor, ha erre valamelyik szerződő felet maga a szerződés, vagy jogszabály jogosítja fel.

A kölcsönszerződésben nincs olyan rendelkezés, amely bármelyik felet feljogosítaná az elállásra. (Fel kell hívni a figyelmet, hogy az elállás nem azonos a felmondással. Felmondásra a szerződésszegés esetén van lehetőség, ugyanakkor a szerződésszegés nem ad lehetőséget az elállásra.)

Mivel a kölcsönszerződések az elállás jogát nem biztosítják, meg kell vizsgálni, hogy jogszabály lehetőséget ad-e az elállásra. Ami többeket megtéveszt, az a régi Ptk. 226. § (2) bekezdésének rendelkezése. Ez lényegében arról szól, hogy ha a jogszabály (adott esetben a forintosítási törvény) a már megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja, akkor elállhat az, akinek az lényeges, jogos érdekeit sérti.

Első ránézésre, úgy tűnik, mintha felmerülne az elállás lehetősége. Valójában azonban nem! Az elállás ugyanis csak akkor jogszerű, ha törvényi szabályozás lényeges, jogos érdeket sért. Az igaz ugyan, hogy a forintosítási árfolyam lényegesen magasabb, mint a felvételkori árfolyam, de lényegesen alacsonyabb annál, mintha a szerződést az aktuális piaci árfolyamon kellene teljesíteni. A lényeges és jogos érdek sérelme tehát csak akkor valósulna meg, ha piaci árfolyam a forintosítási árfolyam alá süllyedne, így az adósok lényeges és jogos érdekét sértené, hogy a törvényi árfolyam magasabb, mint a valós, piaci árfolyam. Sajnos azonban nem ez a helyzet. A piaci árfolyam magasabb, mint a forintosítási árfolyam, így lényeges és jogos érdek sérelmére nem lehet hivatkozni.

A helyzet csapdájából az adós csak akkor szabadulhat, ha a bíróság megállapítja, hogy a szerződés érvénytelen vagy azt, hogy az árfolyamkockázat fogyasztóra történő áthárítása tisztességtelen. E kérdésekben csak bíróság peres eljárás keretében foglalhat állást. A szerződés érvénytelensége – amint az a fentiekből kitűnik – nem ok az elállásra, ha valamely fogyasztó úgy véli, hogy az egyes szerződési feltételek tisztességtelenek és rá nézve hátrányosak, vagy a szerződés érvénytelen akkor ennek megállapítását bíróságtól kell kérni. Ezekben a perekben figyelemmel kell lenni a 2014. évi XL. törvény rendelkezéseire is, mely törvényt többször is módosítottak.

A legutóbbi módosítás lényege az, hogy a perekben a forintosítás adatait is figyelembe kell venni, azonban ez nem jelenti azt, hogy az adósoknak érvénytelen szerződés esetén is úgy kellene teljesíteni, mintha a szerződése érvényes lenne, arról pedig szó sincs, hogy ne lehetne pert indítani.

Az új szabály lényege, hogy a forintosítás következtében előállt tőketartozásból le kell vonni azt az összeget, amit az adós érvénytelen vagy tisztességtelen szerződési feltételek alapján a banknak fizetett. Mindez az adós tartozását jelentős mértékben csökkenti.

Visszatérve az elállásra. Mi történik, ha az adós a fentiek ellenében mégis elállna?

Ezt a bank úgy értékeli, hogy az adós nem törleszt, ezért szerződést szeg. Ennek következményeként felteszi a KHR listára, majd felmondja a szerződést. A szerződés felmondását pedig végrehajtási eljárás követi. Így aztán mégiscsak az adós lesz kénytelen pert indítani a végrehajtási eljárás megszüntetése érdekében, hivatkozva arra, hogy ő a szerződéstől elállt. Ilyenkor azonban a bíróság vizsgálja, hogy az elállás jogszerű volt-e vagy sem. Ha pedig arra következtetésre jut, hogy a régi Ptk. 226. § (2) bekezdésében szabályozott feltétel nem áll fenn, azaz a törvényi módosítás nem sértette az adós méltányos és jogos érdekét, mivel az adós jobban járna, ha a forintosítási árfolyamon teljesítene, mintha a piaci árfolyamon, akkor a végrehajtást nem fogja megszüntetni. Az elállás tehát egy esetleges végrehajtási eljárás megakasztására sem alkalmas.

Nem is beszélve arról, hogy elállás esetén, a szerződéskötés előtti állapotot kell helyreállítani, ami azt jelenti, hogy a még hátralékos tartozást egy összegben és haladéktalanul a bank részére meg kellene fizetni!

Ezért tehát arra szeretnénk felhívni a Tisztelt Adósok figyelmét, hogy mielőtt bármilyen lépésre elszánnák magukat a helyzetet átgondolva járjanak el, és mindenekelőtt alaposan tájékozódjanak és ne adjanak át százezreket megmentő csapatoknak!