Európai Unió Bírósága (EUB) 2023. április 27. napján hozott döntést a C-705/21 számú ügyben. Erről az ügyről beszélgettünk a döntés előtt Lázár Dénessel, a PITEE egyesület elnökével (interjú). Most arról kérdeztük hogyan értékeli az EUB döntését.
Hitelsikerek: Hogyan foglalná össze röviden a C-705/21 számú ítéletet?
Lázár Dénes: Az összes deviza-hitelszerződés semmis. A bankoknak át kell vállalniuk az adósoktól az árfolyamkockázat okozta teljes veszteséget, és csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamatát számolhatják fel a folyósított hitel forint-tőkeösszege után.
Hitelsikerek: Ez túl jól hangzik ahhoz, hogy igaz legyen. Miért gondolja ezt?
Lázár Dénes: 2014-óta teljes egyetértés van arról, hogy semmisek a deviza-hitelszerződések, mert a bankok 2004-2014 között tisztességtelen piaci gyakorlatot folytattak. Erre a devizahitelesek 2011-ben hívták fel a figyelmet (PITEE elemzés). A Kúria ezt elismerte 2013-ban (lsd. Közbenső ítélet Gfv.VII.30.078/2013/14.). A kormány és a parlament pedig elismerték 2014-ben (lsd. Devizahiteles törvények).
2014-óta a vita már kizárólag csak arról szól, milyen szabályok szerint kell a bankokat a tisztességtelen piaci magatartásuk miatt elszámoltatni. Az elszámoltatás, két központi kérdése pedig az, hogy semmis szerződések esetén melyik fél viseli az árfolyamkockázatot, és mekkora kamatot számolhatnak fel a bankok a tőketartozás után. Az Európai Unió Bírósága erre a két kérdésre adta most azt a választ, hogy az árfolyamkockázatot a bankok viselik, a kamat mértéke pedig az MNB alapkamat.
Hitelsikerek: Ezt nem értem. A Győri Ítélőtábla kérdései, nagyjából úgy szóltak, hogy lehet-e alkalmazni a Kúria 2019. júniusi állásfoglalását a devizahiteles perek eldöntése során. Az EUB pedig erre mintha azt válaszolná, hogy nem lehet, mert az állásfoglalás tartalma ellentétes az Európai Joggal. Ön mi alapján vonja le azt a következtetést, hogy a bankok viselik a teljes árfolyamkockázatot és a kamat mértéke az MNB alapkamat? Az ítéletben ilyen kijelentések nincsenek.
Lázár Dénes: A bankok elszámoltatására van három megoldási javaslat. Az egyszerűség kedvéért nevezzük az első javaslatot a fogyasztók javaslatának, a másodikat a parlament javaslatának a harmadikat pedig a Kúria javaslatának.
A fogyasztók javaslata szerint az elszámoltatást a régi Polgári törvénykönyv (régi Ptk.) szabályai szerint kell elvégezni. A régi Ptk. ugyanis szabályozza azt a helyzetet, amikor nincsen szerződés a bank és a fogyasztó között. A régi Ptk. előírta, hogy pénztartozást a teljesítés helyén érvényben lévő pénznemben kell megfizetni (lsd 231. § (1) bek.), és azt, hogy a kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal (lsd 232. § (1)-(2) bek.). Ha alkalmazzuk a Ptk-nak ezt a két paragrafusát, akkor a bankoknak nem volt joguk átváltani a tartozások összegét idegen pénznemre. Tehát nem volt joguk az árfolyamkockázatot az adósokra hárítani. Továbbá a bankoknak nem volt joguk piaci kamatot felszámolniuk a tartozás tőkeösszegére, hanem csak a jegybanki alapkamatot.
A parlament elszámolási javaslatát a devizahiteles törvények tartalmazzák. A parlament ezeket az ún. „DH törvényeket” 2014-ben és 2015-ben fogadta el. A DH törvények szerint az adósok viselik az árfolyamkockázat által okozott teljes veszteséget, mert a DH-törvények jóváhagyták azt, hogy a bankok piaci árfolyamon átváltották idegen pénznemre a tartozásokat, és a DH törvények előírták, hogy a tartozásokat piaci árfolyamon kell visszaváltani forintra. A DH-törvények továbbá jóváhagyták, hogy a bankok piaci kamatot számoltak fel a tartozások tőkeösszege után.
A Kúria elszámolási javaslatát pedig a Kúria Konzultációs testületének 2019. június 19-i állásfoglalása tartalmazza. A Kúria szerint az árfolyamkockázat okozta veszteséget meg kellene osztani az adósok és a bankok között. Ehhez a Kúria elfogadta volna a bankok jogát arra, hogy a hitelek folyósításakor piaci árfolyamon átváltották a tartozások összegét idegen pénznemre. De elvette volna a bankoktól azt a jogot, hogy azt piaci árfolyamon váltsák vissza forintra. A forint átváltási árfolyamának a maximálása felosztaná az árfolyam kockázat okozta veszteséget a bankok és a fogyasztók között, annak függvényében, hogy hol húzzuk meg az átváltási árfolyam felső határát. Ami pedig a kamatot illeti, a Kúria javaslata megengedné a bankoknak, hogy piaci kamatot számoljanak fel az adósok tartozása után.
Az Európai Unió Bírósága ezt a három megoldási javaslatot vizsgálta, és a mostani ítéletben egyértelműen az adósok javaslatát fogadta el.
Hitelsikerek: Ha az Európai Unió Bíróságának a C-705/21. számú ítéletéből valamit „egyértelműen” ki lehet olvasni, akkor talán azt, hogy ellentétes a Kúria 2019-es állásfoglalása az európai joggal. Ebből, hogyan következik, hogy a parlament javaslata – vagyis a DH törvények – is ellentétesek lennének az európai joggal? A DH törvényekről az EUB C-705/21 számú ítélete semmit sem mond.
Lázár Dénes: Igen, pont ez a lényeg. Az EUB most ellentétesnek nyilvánította a Kúria 2019-es állásfoglalását az európai joggal, és ugyanebben az ítéletben nem említi a DH törvények egyetlen paragrafusát sem. Ezzel szemben az EUB felsorolja a mostani ítélet 5-8. pontjaiban a régi Ptk. rendelkezéseit. Az EUB tehát kizárólag a régi Ptk. rendelkezéseit tartja elfogadhatónak a bankok elszámoltatása során.
A magyar jog 5 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapügyre alkalmazandó változata (a továbbiakban: régi Ptk.) 231. §‑ának (1) bekezdése előírta, hogy eltérő rendelkezés hiányában a pénztartozást a teljesítés helyén érvényben lévő pénznemben kell megfizetni. 6 A régi Ptk. 232. §‑ának (1) és (2) bekezdéséből kitűnik, hogy a szerződéses kapcsolatokban – ha jogszabály kivételt nem tesz – kamat jár, és a kamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek másként nem állapodnak meg – megegyezik a jegybanki alapkamattal. 7 A régi Ptk. 237. §‑ának (1) bekezdéséből kitűnik, hogy érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. 8 Az említett törvénykönyv 237. §‑ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság e szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Ugyanezen rendelkezés szerint az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenségi ok megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről. 9 Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény rendelkezései értelmében a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések a jövőre nézve 2015. február 1‑jei hatállyal módosultak. E törvényben a magyar jogalkotó többek között előírta a törvényben rögzített időpontban devizában nyilvántartott, még fennálló követelések nemzeti pénznemre történő átváltását, és meghatározta a szóban forgó szerződésekre alkalmazandó kamatláb megállapítását lehetővé tévő szempontokat. [ECLI:EU:C:2023:352]
Hitelsikerek: Ez nem hangzik meggyőzően. Abból, hogy az EUB nem említi a DH törvények egyetlen paragrafusát sem, hogyan lehet arra következtetni, hogy az EUB azokat összeegyeztethetetlennek tartja az európai joggal? Az EUB a korábbi, a C-932/19-es ítéletben kifejezetten összeegyeztethetőnek tartotta a DH törvényeket az európai joggal.
Lázár Dénes: Való igaz, hogy az EUB a korábbi, a C-932/19-es ítéletben összeegyeztethetőnek tartotta a DH törvényeket az európai joggal. Sőt, az EUB az összes korábbi devizahiteles ítéletében idézi a DH törvények egy vagy több paragrafusát. Az EUB kb. 10-15 döntést hozott az elmúlt években kifejezetten magyar devizahiteles ügyekben. A korábbi ítéletek „A magyar jog” elnevezésű fejezetei minden esetben említik a DH törvények valamelyik paragrafusát. Ezzel szemben egyik korábbi ítéletben sincs hivatkozás a régi Ptk. 231. § (1) bek. vagy a 232. § (1)-(2) bekezdéseire.
A devizahitelesek sikere az, hogy az EUB a mostani döntésében nem a DH törvények rendelkezéseit, hanem a régi Ptk. rendelkezéseit idézi. Ez mutatja azt, hogy az EUB ma teljesen másképp látja a devizahitelezés jogi helyzetét, mint korábban. Ez azt igazolja, hogy a devizahiteleseknek sikerült megváltoztatniuk az EUB ítélkezési gyakorlatát. A devizahiteleseknek sikerült meggyőzniük az EUB-t arról, hogy nézze levegőnek a DH törvényeket. Ez a hatalmas siker.
Ha ugyanis az EUB továbbra is azon az állásponton lenne, hogy a DH törvények összeegyeztethetőek az európai joggal, akkor az EUB a mostani ítéletben azt mondta volna, hogy a Kúria 2019-es állásfoglalása azért ellentétes az európai joggal, mert a DH törvények továbbra is összeegyeztethetőek az európai joggal. Azonban az EUB nem ezt mondja. E helyett az EUB azt mondja, hogy a Kúria állásfoglalása mehet a kukába, az alkalmazandó magyar jog ugyanis kizárólag a régi Ptk. 231. § (1) bek. vagy a 232. § (1)-(2) bekezdései. A DH törvények pedig megszűntek létezni.
Így, érdekes módon a C-705/21. számú ítéletnek a legérdekesebb része nem az, amit az EUB kifejezetten leírt, hanem az, amit nem írt le. Az EUB nem írta le azt, hogy a DH törvények alkalmazhatóak.
Hitelsikerek: Biztos abban, hogy ez a végső szó? Mármint, hogy az EUB a DH törvényeket levegőnek nézni? Nem képzelhető el, hogy az EUB egy későbbi ítéletben, egy másik előzetes döntéshozatali eljárásban a DH törvényeket újra alkalmazza?
Lázár Dénes: Való igaz, hogy a devizahiteleseknek jó okuk van a bíróságokkal szemben bizalmatlannak lenni. A DH törvényeket azért kell levegőnek nézni, mert ellentétesek a jogállamiság elvével, ugyanis a DH törvényeknek visszamenőleges hatályuk van. Az Európai Központi Bank szakértői már néhány héttel az első DH törvény elfogadása után felhívták a figyelmet a törvény visszamenőleges hatályára (lsd. EKB CON/2014/72). Ezzel szemben az EUB bíráinak 9 éven keresztül nem tűnt fel a jogállamiság sérelme. A magyar bíróságok pedig eközben közel 100.000 ítéletet hoztak a DH törvények alapján. Ez a kilenc év és a rengeteg ítélet jelentősen rombolta a jogrendszerbe vetett bizalmat.
Annak érdekében, hogy megakadályozzuk a DH törvények alkalmazását a PITEE egyesület ismét az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult kifejezetten azzal a kéréssel, hogy az EJEB állapítsa meg azt, hogy a DH törvények és a Kúria jogegységi döntései sértik a jogállamiság elvét. Az Európai Unió és az Európa Tanács egyaránt elkötelezettek a demokratikus értékek iránt. Ezért, ha az EUB bírái látják, hogy a DH törvények sértik a jogállamiság elvét, akkor azt az EJEB bíráinak is fel kell ismerniük.
Hitelsikerek: Mit jelent akkor az EUB ítélete a magyar bíróságokra nézve?
Lázár Dénes: A magyar bíróságok kötelesek figyelembe venni az EUB ítéletét. Ezért mostantól kezdve kötelesek a Ptk. 231. § (1) bek. vagy a 232. § (1)-(2) bekezdései alapján elszámoltatni a bankokat. Ezzel párhuzamosan pedig kötelesek a DH törvényeket meg a Kúria 2019-es állásfoglalását levegőnek nézni.
Jogi szempontból tehát visszatekerjük az idő kerekét 2014 tavaszára. 2014 tavaszáig ugyanis sok ítélet született, amiben a magyar bíróságok megállapították a deviza-hitelszerződések semmisségét. a DH törvények ebbe az ítélkezési gyakorlatba avatkoztak be. Ebből is látszik, hogy a DH törvények kifejezett célja az volt, hogy a parlament módosítsa a bíróságok ítélkezési gyakorlatát a bankok javára. Ez a beavatkozás pedig ellentétes a hatalmi ágak szétválasztásának az elvével.
Hitelsikerek: De az jelenleg elképzelhetetlennek tűnik, hogy a magyar bíróságok változtatnának a jelenlegi joggyakorlatukon. Mi lesz, ha a magyar bíróságok továbbra is a DH törvényeket és a Kúria jogegységi határozatait alkalmazzák?
Lázár Dénes: Ha a magyar bíróságok nem veszik figyelembe az EUB döntését, akkor a devizahitelesek jelenlegi helyzete nem fog változni. Viszont akkor a bíróságok nyilvánvalóvá teszik, hogy Magyarországon nincs független igazságszolgáltatás, mert a bíróságok megtagadják a jog alkalmazását. Ez a felismerés pedig Magyarország kilépését/kizárását fogja eredményezni az Európai Unióból.
A devizahiteles perek mutatják, hogy Magyarországon elmaradt a rendszerváltás az igazságszolgáltatásban. Ennek a rendszerváltásnak a hiánya okozza azt, hogy a bankok tisztességtelen hitelszerződésekkel földönfutóvá tehetik a devizahiteleseket, és az is, hogy a magyar társadalom jelenleg védtelen az egyeduralomra törő politikusokkal és pártokkal szemben.
Amint megváltozik a bíróságok ítélkezési gyakorlata abban a pillanatban véget fog érni a devizahitelesek kálváriája, és Magyarország egy lépéssel közelebb fog kerülni a fejlett nyugati demokráciákhoz.
Hitelsikerek: Ugyanakkor, a bankok hatalmas veszteséget fognak szenvedni.
Lázár Dénes: Igen, de ez a veszteség megfelel annak, amit a Parlament eldöntött 1996-ban amikor elfogadta a régi hitelintézeti törvényt. A bankok hatalmas pénzügyi vesztesége annak lesz a következménye, hogy a bankok éveken át tisztességtelen piaci gyakorlatot folytattak. A magyarországi bankok üzleti modellje az elmúlt húsz évben arra épült, hogy kihasználják a független igazságszolgáltatás hiányát. Ugyanis, ha nincs független igazságszolgáltatás akkor nem szükséges betartani a törvényeket, hisz a törvénysértések következmények nélkül maradnak. Pont erre utal Fricz Tamás könyvének a címe, miszerint Magyarország egy következmények nélküli ország.
Egy demokratikus társadalomban nincsen szükség olyan vállalkozásokra, amelyek nem tartják be a törvényeket. Éppen ezért felesleges sajnálni a bankokat, ha most hatalmas veszteséget szenvednek.
Hitelsikerek: De a bankok veszteségét végeredményben az adófizetők fogják viselni.
Lázár Dénes: Igen, ha a bankok nem tudják a saját veszteségeiket viselni, akkor kénytelen lesz az állam kisegíteni a bankokat az adófizetők pénzével. Viszont azt fontos kiemelni, hogy nem a devizahitelesek tehetnek arról, ha az adófizetők pénze rámegy a bankok megsegítésére.
Az kizárólag az állami szervek felelőssége, hogy éveken át tétlenül nézték ahogyan a bankok kifosztják a devizahiteleseket. És azért is az állami szerveket terheli kizárólag a felelősség, hogy megpróbálták visszamenőleges törvényalkotással a szőnyeg alá söpörni a bankok törvénysértéseit.
Az adófizetőket nem az károsítja, hogy a devizahitelesek kiállnak a törvényes jogaikért. Az adófizetőket a bankok tulajdonosai károsítják meg azzal, hogy osztalékként kiveszik a bankokból azt a pénzt, amivel a devizahitelesek követeléseit lehetne fedezni.
Hitelsikerek: Április végén lejárt a kilakoltatási moratórium. Az alapján, amit Ön mond le kellene állítani a kilakoltatásokat. Erről a parlament új törvényt fog hozni?
Lázár Dénes: Egy jogtisztelő országban a parlament nem avatkozhat be törvényalkotással magánjogi szerződésekbe. Ezért, ha Magyarország jogállam, akkor nincs szükség törvényre annak érdekében, hogy leálljanak a kilakoltatások.
Az összes deviza-hitelszerződés semmis mert a bankok megsértették a hitelintézeti törvény fogyasztóvédelmi rendelkezéseit (lsd. Régi Hpt 213. § (1) bek.). Ha a bankok vezetői tisztelnék a jogot, akkor nem kérnék a végrehajtás elindítását a közjegyzőktől, hiszen semmis szerződésre nem lehet jogot alapítani. Ha mégis kérnék, akkor a közjegyzőknek kötelességük lenne megtagadni a végrehajtási lap kiadását, hiszen egy semmis szerződés nem végrehajtható. Ha mégis kiadnák, akkor a bíróságoknak le kellene állítaniuk a végrehajtást, hiszen egy semmis szerződésre tilos végrehajtási lapot adni.
Ebből a felsorolásból jól látszik, hogy Magyarországon a jogállamiság problémája nem kizárólag politikai kérdés. Magyarországon nem tisztelik a fogyasztók jogait, se a bankok vezetői, se a közjegyzők, se a bíróságok. Sőt a devizahitelezéssel kapcsolatos híreket olvasva, az is látszik, hogy az újságírók sem veszik komolyan a fogyasztók jogait. A jogállamiság hiánya egy nagyon széles társadalmi probléma.
Hitelsikerek: Ha nem lesz semmilyen új törvény, akkor mi vár a devizahitelesekre következő hetekben hónapokban?
Lázár Dénes: A devizahitelesek és a bankok közötti jogvitát az elszámoltatásról a bíróságoknak kell egyedül eldönteniük. Ebbe a jogvitába ne avatkozzon be se a kormány, se a parlament.
A devizahitelesek helyzete két esetben változhat. Ha a magyar bíróságok elkezdik betartani az EUB legutóbbi iránymutatását vagy ha a bankok vezetői belátják, hogy az EUB iránymutatása aló nem fognak tudni kibújni.
Tekintettel arra, hogy Magyarországon nyilvánvalóan nincs független igazságszolgáltatás, a bíróságok most arra várnak, hogy engedélyt kapjanak a kormánytól az EUB ítélet végrehajtására. A kormány ezt az engedélyt pedig csak akkor fogja megadni, ha lezárulnak a tárgyalások az Európai Bizottsággal az uniós támogatásokról. A bankok vezetői pedig ugyancsak kivárnak, mert jelenleg azt hiszik, hogy pénzügyileg jobban járnak, ha nem tartják be az EUB ítéletét.
Sajnos a devizahitelesek vannak lépéskényszerben amíg a bankok és a bíróságok húzzák az időt, hiszen az adósoknak perelniük kell, ha végrehajtás indulna ellenük. Minden devizahitelesnek azt javaslom, hogy forduljon ügyvédhez és indítsanak pert amint a végrehajtás elindul ellenük. Hiszek abban, hogy idővel jogállami megoldása lesz a devizahitelesek kálváriájának, és akkor a devizahitelesek a perilletéket és az ügyvédi költséget is vissza fogják kapni a bankoktól.
Hitelsikerek: Mikor lesz vége a devizahiteles kálváriának?
Lázár Dénes: Azt gondolom három feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a devizahitelesek kálváriája véget érjen. Első lépésben a bankoknak bocsánatot kell kérniük minden devizahitelestől személyesen a tisztességtelen piaci magatartásukért és azért, hogy tíz éve hasznot húznak a devizahitelesek emberi jogainak a megsértéséből. Második lépésben a bankoknak el kell számolniuk a régi Ptk. rendelkezései alapján. Aminek az eredményeként a bankoknak vissza kell fizetniük a jogalap nélküli gazdagodásukat plusz kamatokat plusz bírósági illetéket plusz ügyvédi költséget. Végezetül, akinek az elszámolás után maradna fent tartozása, az kapjon egy új tisztességes hitelszerződést, ami a tartozás visszafizetését rendezi.
Hitelsikerek: A fennmaradt tartozás rendezése sok adósnak egy fontos kérdés. Mi lesz azokkal az adósokkal, akiknek a jelenlegi vagyoni helyzete nem teszi lehetővé, hogy új hitelt vegyenek fel? Hogyan látja az EUB a szerződések érvényessé nyilvánítását?
Lázár Dénes: A régi Ptk. 237. § szabályozza a szerződések érvényessé nyilvánítását. Számomra kérdés, hogy ez a rendelkezés egyáltalán alkalmazható-e az Európai Unió jogrendszerén belül. Az Európai Unió gazdasági rendszere a szerződési szabadságra épül. Ezzel a szabadsággal ellentétes az, ha egy bíróság kötelezi a feleket arra, hogy szerződést kössenek egymással.
A magyar bíróságok a szerződések érvényessé nyilvánítását abból a célból alkalmazzák, hogy a hiteljogviszony hosszú távon megmaradjon az adósok és a bankok között. Ezzel szemben az EUB a szerződések érvényességének a fenntartását csak átmeneti időre engedné meg. Mégpedig arra az időre, ami szükséges ahhoz, hogy az adott bank és az adós rendezzék kötelezettségeiket és megszüntessék a közöttük fennálló jogviszonyt. (lsd. C-705/21 számú ítélet 36. pont)
36 Előzetesen meg kell állapítani, hogy mivel az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem tartalmaz elegendő információt arra vonatkozóan, hogy az első és a második kérdés megválaszolása szempontjából releváns‑e az a körülmény, hogy a szóban forgó kölcsönszerződés érvényességének megállapítása és a fogyasztó e szerződés tisztességtelennek ítélt kikötéséből eredő kötelezettségeinek kiigazítása arra irányul, hogy lehetővé tegye a nemzeti bíróság számára az érintett szolgáltató és fogyasztó közötti kölcsönös kötelezettségek rendezését, valamint a közöttük fennálló jogviszony megszüntetését, e két kérdést nem kell e körülményre tekintettel megvizsgálni. [ECLI:EU:C:2023:352]
Az EUB álláspontja tehát az, hogy minden adósnak új tisztességes szerződést kell kötnie, ha a régi tisztességtelen szerződése semmis. Az adósoknak azonban nem kell tartaniuk attól, hogy nem kapnának hitelt. Hiszen az új hitel fedezeteként felajánlhatják azt az ingatlant, amit a korábbi hitelből vásároltak. Akinek van hitelfedezete az kapni fog hitelt.
Hitelsikerek: És akkor mit tehetnek azok, akik már elveszítették az ingatlanjukat, vagy akik már jogerősen pert veszítettek a bankjuk ellen?
Lázár Dénes: Minden végrehajtási eljárás és minden jogerős bírósági ítélet sérti az érintett devizahitelesek emberi jogait, ha az indokolásban a DH törvények és a jogegységi határozatok vannak felsorolva.
Következésképpen minden devizahiteles kérhet a magyar államtól kártérítést, ha már elveszítette az ingatlanját vagy ha már van jogerős ítélet az ügyében.
Ezeknek a devizahitelesek érdemes megvárniuk az EJEB következő ítéletét.
VéGE
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak!
Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.hitelsikerek.hu webcímen keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik
a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
