2026. május 20. napján a TISZA párt törvényjavaslatot nyújtott be az ’Egyes tisztességtelen fogyasztói szerződések jogkövetkezményeit rendező törvények felülvizsgálata érdekében az érintett folyamatban lévő eljárások kezeléséről’ elnevezéssel az Országgyűlés Hivatalának.
Jelen közlemény célja, hogy a Hitelsikerek.hu szerkesztősége és az alulírott ügyvédek is kifejezzék szakmai véleményüket a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban.
A benyújtott törvényjavaslatot az alábbi okok miatt látjuk aggályosnak:
A törvényjavaslat szakaszszám nélküli (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az úgynevezett devizahiteles törvények hatálya alá tartozó fogyasztói szerződések jogkövetkezményeinek felülvizsgálata érdekében indokolt a még folyamatban lévő perek felfüggesztéséről intézkedni és elrendelni, hogy az érintett végrehajtási eljárásokban végrehajtási cselekményt és intézkedést ne lehessen foganatosítani.
A fenti (1) bekezdést tovább cizellálja az 1. § (1) bekezdése, amely alapján a törvényjavaslat hatálya a törvényjavaslatban meghatározott szerződéseken alapuló polgári peres eljárásokra és bírósági végrehajtási eljárásokra terjed ki.
A 2. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a bíróság soron kívül, hivatalból függeszti fel a törvény hatálya alá tartozó peres eljárásokat, ugyanezen szakasz (2) bekezdése pedig azt rendezi, hogy a devizahiteles fogyasztói szerződéssel érintett végrehajtási eljárásokban intézkedés nem foganatosítható, ezen végrehajtási ügyeket a végrehajtóknak szünetelő ügyként kell nyilvántartaniuk akkor is, ha a törvényjavaslat alapján nem kerülne sor felfüggesztésre.
A fogyasztói devizahiteles eljárások egységes felfüggesztése ismételten nehéz helyzetbe hozná a devizahiteles adósok nagy részét. Jogalkotási múltunkból már ismert, hogy a devizahiteles ügyek egységes rendezése súlyos méltánytalansághoz vezet – amelyre a legjobb példa a DH törvények megalkotása és hatálybaléptetése-, hiszen a DH törvények által okozta károkat tovább súlyosbítaná az a helyzet, ahol a polgári peres eljárásban eljáró bíróságoknak és végrehajtóknak kötelező érvénnyel fel kellene függeszteniük a folyamatban lévő peres eljárásokat, illetőleg a fogyasztói devizahiteles szerződésekkel érintett végrehajtási eljárásokat.
A törvényjavaslat szövegezése szerint nem ad arra lehetőséget, hogy a fogyasztók eldönthessék, hogy a fogyasztói devizahiteles peres eljárások felfüggesztését kívánják-e vagy sem. Habár a törvényjavaslat biztosít fellebbezési lehetőséget a felfüggesztő bírósági végzéssel szemben, annak azonban a felfüggesztésre nincsen halasztó hatálya, és előre az sem látható, hogy a fellebbezés folytán az adósok vajon kerülhetnek-e olyan helyzetbe, hogy a bíróság a felfüggesztett végrehajtási eljárást mégis folytatná, amennyiben ők ezt kérik.
A peres eljárások felfüggesztése különösen a következő esetekben jelenthet nagy méltánytalanságot:
I. Olyan adósok esetében, akiknek az egyetlen lakóingatlanát elárverezték és épp a devizahiteles szerződések érvénytelenségének a megállapítását és az érvénytelenség jogkövetkezményének a levonását kérik a bíróságtól. A devizahiteles adósok ezen köre a felfüggesztés időtartama alatt bizonytalan ideig lakóingatlan és a továbblépés esélye nélkül maradnának, hiszen a felfüggesztett peres eljárásban nincs kilátás az érvénytelen szerződés alapján való elszámolásnak, így annak sem, hogy az érvénytelen szerződés alapján megfizetett összeget az adósok visszakaphassák.
II. A fenti probléma lép fel abban az esetben is, ha a polgári peres eljárásban az fogyasztói devizahiteles szerződés érvénytelenségét a bíróság közbenső ítélettel már megállapította, de az elszámolásra éppen a felfüggesztés miatt nem kerülhet sor.
III. A törvényjavaslat nem veszi számba az adósok azon körét sem, akik a devizahiteles szerződésük alapján a kölcsönfelvétel óta rendre megfizetik a havonta őket terhelő, sok esetben jelentős összegű törlesztőrészleteket, hiszen a felfüggesztés a törvényjavaslat szerint nem vonatkozik a törlesztés felfüggesztésére. Ilyen helyzetben az adósok ezen köre sem az érvénytelenséggel kapcsolatos jogaikat nem érvényesíthetik hatékonyan bírósági peres eljárásban, sem pedig a törlesztőrészletek megfizetésének felfüggesztését nem kérhetik.
A benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban elmondható, hogy nem cizellálja és nem is vizsgálja részleteiben az egyes folyamatban lévő polgári peres eljárásokat, nincs tekintettel a devizahiteles adósok eltérő ténybeli és jogi helyzetére.
Álláspontunk az, hogy szükséges az adósoknak megadni a lehetőséget, hogy eldönthessék, hogy kérik-e a folyamatban lévő peres eljárásaik felfüggesztését a kötelező bírósági felfüggesztés helyett, és szükséges megadni a lehetőséget arra is, hogy amennyiben peres eljárás megindítását kérik, arra az esetre a törlesztőrészletek megfizetésének felfüggesztését is kérhessék, amely esetben a bíróságoknak ideiglenes intézkedéssel kötelező volna elrendelni a törlesztőrészletek megfizetésének felfüggesztését is.
A felfüggesztés kérdését illetően mindenképpen el kell különíteni a peres eljárások és a végrehajtási eljárások felfüggesztését, a végrehajtási eljárások törvényjavaslat szerinti felfüggesztését indokolt bevezetni.
Hangsúlyozandó tény, hogy az ún. devizahiteles pereket manapság a devizahiteles fogyasztók indítják a bankokkal szemben, ahol a bank marasztalását kérik az érvénytelen szerződésre tekintettel. A törvényjavaslat ebben a formában elzárja a fogyasztókat attól, hogy jogszerű igényüket bírósági úton érvényesítsék.
A törvényjavaslat alapján továbbá a peres eljárás felfüggesztésének esetleges oka egyebekben abban látszik, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeit jogszabállyal rendezze a jogalkotó, de fontos kiemelni, hogy az érvénytelenség jogkövetkezménye felől az Európai Unió Bírósága már döntött C-630/23. számú döntésében, így a nemzeti jogalkotó nem juthatna ezzel ellentétes, illetőleg eltérő döntésre. Nem mellesleg a DH törvényeket illetően a mai napig folyamatban van az Európai Unió Bírósága előtt előzetes döntéshozatali eljárás (C-1/26.), annak az eredményének bevárása nélkül a jogalkotás szintén idő előtti, és ezzel kapcsolatban szintén elmondható, hogy a nemzeti jogalkotó nem juthat sem eltérő, sem ezzel ellentétes eredményre. A törvényjavaslat, illetőleg az az alapján megszületendő törvény az uniós joggal való összeegyeztethetőség szempontjából is aggályos.
Budapest, 2026. május 21.
Dr. Dantesz Péter ügyvéd
Dr. Madari Tibor ügyvéd
Dr. ifj. Dantesz Péter ügyvéd
Dr. Dantesz-Madarász Petra ügyvéd
Dr. Csikász Levente ügyvéd
Dr. Sántha Gergely ügyvéd
Dr. Zugh Katalin ügyvéd
Dr. Várhelyi Tamás ügyvéd
Dr. Kisházi János ügyvéd
Dr. Karkosák Balázs ügyvéd
Dr. Pintér Matild ügyvéd
Dr. Lajos Sándor ügyvéd
Dr. Tóth Gergő ügyvéd
Dr. Mándli Ádám ügyvéd
Dr. Czingula Katalin ügyvéd
Dr. Olsavszky Péter ügyvéd
Dr. Krizsa Lajos ügyvéd
