A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság közbenső ítéletében a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és megállapította, hogy a peres felek között létrejött deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelen.
Peres felek szabad felhasználású lakás előtakarékossági szerződés fedezete mellett nyújtandó, deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek 2007-ben, mely 2016-ban a tartozás teljes rendezésével megszűnt. A felperes keresetében kérte az árfolyamkockázatra vonatkozó tisztességtelenség megállapítását, valamint az ebből fakadó jogkövetkezményként pedig a szerződés hatályossá nyilvánítását és az alperes kötelezését több, mint 3,5 milllió forint megfizetésére. Alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a kereset elutasítása mellett döntött, mert álláspontja szerint a perbeli kölcsönszerződés a felperes által hivatkozott egyetlen okból sem volt érvényetlen. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét heybenhagyta, ítélete szerint az árfolyamkockázat felperesre való telepítése nem lehet tisztességtelen, mert nem teremt egyensúlytalan helyzetet.
Felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és korábbi kérelmei szerinti megállapításokat kérte. Állította, hogy az eljárt bíróságok az árfolyamkockázat tisztességtelensége körében jogszabálysértő módon nem vették figyelembe az Európai Unió Bíróság (EUB) joggyakorlatában kifejtett szempontokat. Alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntésében megállapította, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő, nem értett egyet a másodfokú bíróság álláspontjával a kockázatfeltárásra vonatkozó tisztességtelenség kérdésében. Rámutatott, hogy egyrészt a másodfokú bíróság által hivatkozott Európai Uniós irányelv a perbeli szerződésre nem irányadó, másrészről a magyar jogi szabályozás és joggyakorlat alapján sem lehet a másodfokú bíróság által levont következtetésre jutni.
A Kúria egyértelmú joggyakorlata szerint nem felel meg a tisztességes tájékoztatás követelményének az, ha a szerződés különböző rendelkezéseiből csak kikövetkeztethető az árfolyamkockázat fogyasztóra gyakorolt gazdasági következmény és ez a megállapítás igaz a kockázatfeltáró nyilatkozat tartalmára is.
A Kúria döntésének elvi tartalma: „[28] Nem megfelelő a tájékoztatás akkor, ha abból világosan és egyértelműen nem ismerhetők fel az árfolyamkockázat gazdasági következényei.”
Adósi képviseletet a perben dr. Olsavszky Péter ügyvéd látta el.
Elérhetőség: 06 20 273 2302
Az ítélet letölthető ITT – Gfv.VI.30.050/2022/5. dr. Olsavszky Péter
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak!
Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.hitelsikerek.hu webcímen keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik
a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
