A Kúria a jogerős ítéletet, mely az OTP Jelzálogbank Zrt. szerződésére alapuló végrehajtásának megszüntetésére irányult, hatályában fenntartotta.
A felperes adós és az OTP Jelzálogbank Zrt. közötti deviza alapú kölcsönszerződést – annak felmondása után – az alperes az OTP Faktoringra engedményezte, aki az adóssal szemben végrehajtási eljárást kezdeményezett.
A felperesek a végrehajtás megszüntetését kérték, hivatkozva arra, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló záradékolt okirat nem közokirat és szakértő bevonásával bizonyították, hogy az okiratot készítő közjegyző a rendelkezésére álló idő alatt nem olvasta fel teljes terjedelmében a közvetlen végrehajtás alapjául szolgáló közjegyzői okiratot a szerződő felek jelenlétében.
„…a felperesek által csatolt magánszakértői vélemény szerint 30 oldal terjedelmű köznyelvi szöveg felolvasása minimálisan 2 óra 30 percet vett volna igénybe, a perbeli közjegyzői okirat jogi szövegének normál tempójú felolvasása ennek legalább a másfélszerese; ezzel szemben a közjegyző a perbeli szerződésre és az azzal összefüggő minden feladatra 30-45 percet fordított. Nem lehetett megállapítani, hogy a közjegyző felolvasta volna a perbeli kölcsönszerződést tartalmazó okiratot, ezzel megsértette a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 120.§ (1) bekezdésének d) pontját, hiszen a kölcsönszerződést tartalmazó okiratot nem olvasta fel teljes terjedelmében, továbbá nem volt jelen valamennyi aláíró.” (Pfv.I.20.785/2020/4. [8])
Az elsőfokú bíróság megállapította a közokiratiság hiányát és helytállóan vonta le annak jogkövetkezményét a végrehajtás megszüntetését, mellyel a másodfokú bíróság is egyetértett.
A jogerős ítélet ellen az alperes hitelező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, de a Kúria döntésében azt nem találta megalapozottnak. Megállapította, hogy a jogerős ítéleti döntés nem jogszabálysértő, indokaival egyetértett és utalva a már korábbi döntéseire leszögezte, hogy: „A Kúria a Pfv.I.21.346/2013/12. számú, továbbá a Pfv.I.21.325/2016/6. számú ítéletében is kifejtette arra vonatkozó álláspontját, hogy ha a végrehajtás alapjául szolgáló záradékolt okirat nem közokirat, akkor a „közvetlenül végrehajtható követelés” érvényesen nem jött létre, ebben az esetben a követelés az okirat záradékolása útján közvetlenül nem kényszeríthető ki.”
Mindezeket a megállapításait a Kúria a jelen ügyben is változatlanul irányadónak tekinti.”
Adóst a perben dr. Szepesházi Péter ügyvéd képviselte.
szepeshazi@gmail.com; +36 30 370 1201
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak!
Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.hitelsikerek.hu webcímen keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik
a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak!
Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.hitelsikerek.hu webcímen keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik
a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
