Erdősi Éva szakértőnk írását olvashatják a Nemzeti Eszközkezelő programjáról, mely témában holnap (2018.11.23.) korán reggel az ATV-ben is nyilatkozni fog.
Nemzeti Eszközkezelő Zrt „tündöklése és bukása” létrejöttének megszüntetésének valódi okai és annak háttere
1. Miért került létrehozásra a szervezet?
Orbán Viktor már a kormány 2010. júniusi 29 pontos akciótervében ismertette, hogy a kormány egy nemzeti eszközkezelőt kíván létrehozni a bajba jutott lakáshitelesek megmentése érdekében, a létesítő okirat azonban csak 2011. augusztus végére készült el.
2. A törvényi háttér:
2011. évi CLXX. törvény, valamint a 128/2012. (VI.26.) Kormány rendelet
3. A cél és a megvalósulás közötti ellentét:
A bajba jutott lakáshitelesek mesterségesen megkülönböztetésre kerültek, hiszen a programba való bekerülés nem azon dőlt el, hogy az adós megfelel-e az abban meghatározott feltételeknek vagy sem, hiszen, ha az adós az előírt valamennyi feltételnek megfelelt, akkor is a hitelező bank döntése volt az, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (továbbiakban: NET) megvásárolja az ingatlant vagy sem.
Itt el is érkeztünk ahhoz, hogy az úgynevezett „nemzeti” szervezet, nem a bajba jutottak, hanem a hitelezők kiszolgálója.
Mi a célja a hitelezőnek?
Nyilvánvalóan az, hogy a kihelyezett kölcsön teljes megtérülése biztosított legyen. Arról, hogy a követelt összeg a devizahitelek kapcsán mennyi, most szándékosan nem térek ki, hiszen a NET programjának az elveit szeretném tisztázni. A törvényben meghatározásra került, hogy a NET a fedezeti ingatlan szerződéskötéskori forgalmi értékének maximum hány százalékát és maximum mekkora összegét fizeti meg a hitelezőnek.
Nézzük a maximum értékeket:
- Budapest és agglomeráció, valamint megyei jogú városok = 47% azaz 9.400.000,-Ft
- Egyéb városok = 43% azaz 6.450.000,-Ft
- Egyéb települések = 29% azaz 4.350.000,-Ft
Előzőkből következik, hogy abban az esetben, ha a hitelező a piacon, árverésen előző értékeknél magasabb összegen tudja a fedezeti ingatlant értékesíteni, akkor nem járul hozzá a NET programba történő belépéshez és ezzel a kérdést le is zárta.
Kijelenthetjük, hogy a „nemzeti” program szerint a bajba jutott az, aki megfelel a feltételeknek és a fedezeti ingatlan nem értékesíthető piaci körülmények között úgy, hogy a hitelező a fenti értékek feletti megtérülést el tudja érni.
Egyszerűbben a kormány segítsége a bankoknak szólt, hogy mégis legyen valamekkora megtérülése azon esetekben, ahol az adósok fizetésképtelenek és a fedezeti ingatlan sem forgalomképes. A „nemzeti” programnak volt egy olyan „mellékhatása”, hogy az adósok ezen része, akik bekerültek a NET-be mégsem lettek földönfutók és nem vesztették el a lakhatásukat.
4. A NET éves beszámolói
Az alábbiakban láthatjuk, területi megoszlásban, ingatlan darabszám és összeg feltüntetése mellett, hogy az egyes években mi történt a programban.
| Megvásárolt ingatlanok értéke | db száma | átlag értéke | visszavásárlás | db száma | átlag értéke | ||
| Budapest | 2012 -2015 | 8 992 135 000 Ft | 1440 | 6 244 538 Ft | |||
| Agglomerizáció | 0 Ft | 0 | 0 Ft | ||||
| Megyei jogú város | 18 827 383 000 Ft | 3495 | 5 386 948 Ft | ||||
| Vidéki város | 34 506 325 000 Ft | 8486 | 4 066 265 Ft | ||||
| Egyéb település | 20 697 340 000 Ft | 8059 | 2 568 227 Ft | ||||
| összesen | 83 023 183 000 Ft | 21 480 | 3 653 196 Ft | 206 261 000 Ft | 49 | 4 209 408 Ft | |
| Megvásárolt ingatlanok értéke | db száma | átlag értéke | visszavásárlás | db száma | átlag értéke | ||
| Budapest | 2016 | 2 588 868 000 Ft | 456 | 5 677 342 Ft | |||
| Agglomerizáció | 2 247 857 000 Ft | 294 | 7 645 772 Ft | ||||
| Megyei jogú város | 5 109 899 000 Ft | 1054 | 4 848 102 Ft | ||||
| Vidéki város | 9 975 231 000 Ft | 2537 | 3 931 900 Ft | ||||
| Egyéb település | 4 871 827 000 Ft | 2022 | 2 409 410 Ft | ||||
| összesen | 24 793 682 000 Ft | 6 363 | 4 902 505 Ft | 693 926 000 Ft | 160 | 4 337 038 Ft | |
| Megvásárolt ingatlanok értéke | db száma | átlag értéke | visszavásárlás | db száma | átlag értéke | ||
| Budapest | 2017 | 1 756 541 000 Ft | 309 | 5 684 599 Ft | |||
| Agglomerizáció | 2 916 466 000 Ft | 399 | 7 309 439 Ft | ||||
| Megyei jogú város | 4 409 334 000 Ft | 893 | 4 937 664 Ft | ||||
| Vidéki város | 10 107 339 000 Ft | 2657 | 3 804 042 Ft | ||||
| Egyéb település | 5 576 737 000 Ft | 2463 | 2 264 205 Ft | ||||
| összesen | 24 766 417 000 Ft | 6 721 | 4 799 990 Ft | 1 937 567 000 Ft | 429 | 4 516 473 Ft | |
| Megvásárolt ingatlanok értéke | db száma | átlag értéke | visszavásárlás | db száma | átlag értéke | ||
| Budapest | 2012-2017 | 13 337 544 000 Ft | 2205 | 6 048 773 Ft | |||
| Agglomerizáció | 5 164 323 000 Ft | 693 | 7 452 126 Ft | ||||
| Megyei jogú város | 28 346 616 000 Ft | 5442 | 5 208 860 Ft | ||||
| Vidéki város | 54 588 895 000 Ft | 13680 | 3 990 416 Ft | ||||
| Egyéb település | 31 145 904 000 Ft | 12544 | 2 482 932 Ft | ||||
| összesen | 132 583 282 000 Ft | 34 564 | 5 036 621 Ft | 2 837 754 000 Ft | 638 | 4 447 890 Ft |
Fentiekből egyértelműen megállapíthatók a következők:
- A megvásárolt ingatlanokra lényegesen kevesebbet költöttek, mint a törvényben meghatározott maximum összeg, így a valóságban legfőképpen csak a piacon nem értékesíthető ingatlanokat vásárolta meg az állam.
- A legnagyobb baj a vidéki városokban és egyéb településeken van.
- Tovább nő a város és vidék közötti szakadék.
- Az adósok közül Budapesten, az agglomerizációban és a megyei jogú városokban élők közül szorultak ki legtöbben a programból.
5. A megszüntetés körülményei
2018.11.20. napjával megjelenik a kormányrendelet miszerint a NET vásárol további ingatlanokat és Semjén Zsolt bejelenti, hogy a kormány visszaadja az adósoknak azokat az ingatlanokat, amiket a bankok elvettek tőlük.
Ezzel több probléma is van:
- ezek az ingatlanok SOHA nem voltak a bank tulajdonában, az adósok tulajdonában volt amíg be nem kerültek a programban és az állam meg nem vette Tőlük,
- a visszavásárlási lehetőség eddig is adott volt, csak nem ilyen rövid határidővel, hanem a bekerüléstől számított 72 hónap múlva,
- egy, ugyan igazságtalan, de mégis sok ezer család részére lakhatást biztosító rendszert egyik-napról a másikra megszüntetnek,
- még csak konzultáció sem volt, nemhogy a családokkal – ha már családok éve van -, de még szakmai szervezetekkel sem.
6. Valódi okok
A NET-ben 2017. decemberéig 132,5 milliárd forintot költöttek ingatlanvásárlásra. A NET adózott eredménye a következőképpen alakult az utolsó három évben:
- 2015 = 6.949.000,-Ft
- 2016 = 48.668.000,-Ft
- 2017 = 2.627.000,-Ft
Látható, hogy a 132,5 milliárdos „befektetés” 2 ezrelékes megtérüléssel nem jó üzlet a kormánynak, főleg úgy, hogy ezen ingatlanok folyamatos karbantartást is igényelnek.
Főleg úgy, hogy további forrást kellene bevonni, hiszen a devizás probléma a mai napig nem oldódott meg és csak nem fogynak a programba jelentkezők.
Főleg úgy, hogy az egyre nagyobb ingatlanállomány egyre több munkaerőt igényel, így a program működtetése egyre költségesebbé válik.
Főleg úgy, hogy egyre többen nem tudják fizetni még a kevés bérleti díjat sem.
Főleg úgy, hogy minden forrásra szüksége lesz a kormánynak, ha az uniós pénzek elapadnak ezért fel kell gyorsítani a visszavásárlási folyamatot.
7. Végkövetkeztetés
Minden csak kommunikáció kérdése. A gondoskodó állam minden problémát megold. Ne higgyetek senkinek csak a propagandának, ne gondolkozzatok, csak örüljetek, hogy helyettetek ezen nehéz döntések meghozatalra kerülnek!
Kétharmados törvényről beszélünk. Aki nem fogadja el, az egy „áruló”, hiszen nem ad lehetőséget szegény adósoknak, hogy újra saját tulajdonú ingatlanuk legyen. Aki elfogadja, az pedig asszisztál ehhez a kormány, mint megmentő szereplő beteljesüléséhez.
A legnagyobb baj, hogy nincs érdemi szakmai vita, CSAK politikai döntések, melyek tálalása sokakat félrevezet.
Nincs új terv, nem akarunk bérlakásokat, a terv marad a régi, a magyar nép csak ragaszkodjon a saját tulajdonhoz még akkor is ha erre rámegy az élete. Hol vagytok gondolkodó emberek?
