A Ráckevei Járásbíróság ítéletével az Erste Bank Hungary Zrt. általi végrehajtást megszüntette.
A per alapját képező 2008-as CHF alapú lakásvásárlási célú, szabadfelhasználású jelzáloghitellel biztosított kölcsönszerződésről a bíróság megállapította, hogy nem felel meg a Hpt. 213.§ (1) bekezdés b) és e) pontjainak, ezért semmis.
Az árfolyamkockázat miatt várható változásokról nem adtak elégséges tájékoztatás és ekörben az ítélet megállapította, hogy:
„A felpereseket a szerződéskötést megelőzően és a szerződéskötéskor sem tájékoztatták arról, hogy a devizaárfolyam emelkedése miatt a törlesztőrészletek meghaladják az ugyanezen kölcsönösszegre vonatkozó forintkölcsön törlesztőrészleteit, továbbá meghaladhatják akár az adós teljes jövedelmét és az összes fizetési kötelezettség nem kedvezőbb, hanem magasabb lesz, mint a forintkölcsön esetén. A rendelkezésre álló okiratok nem igazolják, hogy az alperes tájékoztatta volna a felpereseket arról, hogy a tőketartozás olyan mértékű lehet, mely a fedezetül szolgáló ingatlan értékét is meghaladja, önmagában a kamatláb mértéke nem jelenti azt, hogy a kölcsönszerződés alapján fizetendő összeg kevesebb lesz, mint a forintkölcsön, amennyiben ugyanis a deviza alapúság miatt a tőke összege nő, akkor a kamat százalékos mértéke is nő ez alapján, a magasabb érték alapján kerül megállapításra.
Nem elegendő annak amegjelenítése, hogy az árfolyam változhat, hanem annak a világos és egyértelmű gazdasági következményeit is fel kell tárni a fogyasztó előtt, mindez azt jelenti, hogy a pénzintézetnek be kellett volna mutatnia azt, hogy az árfolyam emelkedés következtében olyan magas lehet a törlesztőrészlet összege, melynek kifizetése után a fogyasztó olyan helyzbe kerülhet, hogy adott esetben a szükséges minden napi ellátását sem tudja fedezni. Amennyiben a fogyasztó ezen ismeret birtokában van a szerződéskötést megelőzően, értékeli és áttekinti e körülményeket, akkor lett volna abban a helyzetben, hogy felelősséggel tudjon dönteni, és vállalja a megkötött szerződésből ráháruló kedvezőtlen körülményeket is.” (Ítélet 12.old.)
A teljes hiteldíjmutató (THM) kapcsán pedig az alábbiakra jutott a bíróság:
„A kölcsönszerződésben nem került feltüntetésre a hitelbírálati díj, a számlanyitási, számlavezetési díj, az értékbecslési díj, vagy az azokra vonatkozó becslés, melyek hiányában a THM mértékét helyesen megállapítani nem lehet.” (Ítélet 13.old.)
Adósi képviselő dr. Olsavszky Péter ügyvéd volt.
Elérhetőség: 06 20 273 2302
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak!
Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.hitelsikerek.hu webcímen keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik
a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
