2022.03.31-én meghozta ítéletét az Európai Bíróság a Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt. és PN között folyamatban lévő jogvita ügyében, melyről ITT írtunk.
Az ügynek az volt a tárgya, hogy milyen joghatásai vannak az azon árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési feltételnek, amelyet egy devizában nyilvántartott, viszont a nemzeti pénznemben visszafizetendő kölcsönről szóló szerződés esetében a fogyasztó visel.
Az alábbiakban az ítélet dr. Madari Tibor ügyvéd által összefoglalt elemzést olvashatják:
A C‑472/20. sz. ügyben hozott ítélet elemzése
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Fővárosi Törvényszék terjesztette elő a Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt. által a fogyasztó ellen indított perben.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések a következőek voltak:
1) Biztosítja‑e a [93/13] irányelvben foglaltak maradéktalan érvényesülését az[ – ]ha a szerződés főtárgyára vonatkozik a tisztességtelen szerződési kikötés (árfolyamkockázati tájékoztató nem megfelelő volta), am[i]nek következtében a szerződés nem maradhat fenn, és a felek között nincs egyetértés[ –], hogy a legfőbb bírói fórum által meghozott, az alsóbb bíróságokra egyébként nem kötelező állásfoglalás ad iránymutatást a szerződés érvényessé, illetve hatályossá nyilvánítására a nemzeti jog diszpozitív szabályának hiányában[?]
2) Az első kérdésre adott nemleges válasz esetén, van‑e lehetőség az eredeti állapot helyreállítására, ha a szerződés az elsődleges tárgyára vonatkozó tisztességtelen kikötés miatt nem maradhat fenn, a felek között nincs egyetértés, és a korábbiakban megjelölt állásfoglalás sem lehet irányadó[?]
3) A második kérdésre adott igen válasz esetén, az ezen típusú szerződések vonatkozásában a szerződés elsődleges tárgyára vonatkozó érvénytelenség megállapítására irányuló kereset esetén lehet‑e olyan törvényi követelményt támasztani, hogy a fogyasztónak egyben kereseti kérelmet is kell előterjesztenie a szerződés érvényessé, illetve hatályossá nyilvánítása iránt[?]
4) A második kérdésre adott nemleges válasz esetén, ha nincs lehetőség az eredeti állapot helyreállítására, [akkor] a felek közötti egyensúly biztosítása végett, utólagos jogalkotással a szerződések érvényessé, illetve hatályossá nyilváníthatók‑e[?]”
A Curia az első és a második kérdést találta megválaszolhatónak.
Az első kérdés arra irányult, hogy a Kúria úgynevezett „Konzultációs Testülete” 2019. június 20-i ülésének a tisztességtelen tájékoztatás jogkövetkezményeire vonatkozó állásfoglalása alkalmazható-e. Ez az állásfoglalás egyrészt jogszabályt módosított (amire nem volt jogi lehetősége), mivel a DH2 tv. ( 2015. évi XL. tv.) 37.§. (1) bekezdésében a rPtk. 237.§-nak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek az orvoslásáról szóló rendelkezései közül az eredeti állapot helyreállításának lehetőségét már eleve ( egyébként szintén jogellenesen) kizáró jogkövetkezmények közül a szerződés érvényessé vagy hatályossá nyilvánítását előíró jogkövetkezményeket önhatalmúlag leszűkítette az érvényessé nyilvánítás egyedüli lehetőségére, másrészt ezen belül két metódust vázolt fel a jogellenesség orvoslására. Az egyik ( a pénzintézetek által favorizált, mert a számukra még az előre tervezettnél is magasabb jövedelmezőséget eredményező) megoldás az volt a Testület szerint, hogy a bíróság forintkölcsönként nyilvánítja érvényessé a szerződést, úgy, hogy ügyleti kamatként a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni. A másik, a bírói gyakorlatban szélesebb körben alkalmazott megoldás az volt, hogy a szerződést a bíróság akként nyilvánítja érvényessé, hogy a deviza-forint átváltási árfolyamot maximálja, a szerződésben rögzített kamatmérték forintosítási fordulónapig történő érintetlenül hagyásával, azaz ossza meg az árfolyamváltozás kockázatát a fogyasztó és a pénzintézet között, tipikusan 20-80%-os arányban, tehát úgy számoljanak el a felek, hogy a fogyasztót maximum a meghatározott százalékban kifejezett árfolyamváltozás mértékéig terhelje az árfolyamkockázat, afölött nem.
A Curia rögzítette, hogy egy ilyen nem kötelező erejű állásfoglalás nem tekinthető a 93/13 irányelv hatékony érvényesülését biztosítónak, mert nem biztosít teljes körű védelmet azon személyek számára, akiket a tisztességtelen feltétel következtében sérelem ért. A Kúria állásfoglalása nem tekinthető egyenértékűnek a nemzeti jog diszpozitív ( a főszabálytól eltérést engedő) rendelkezésével, amely a szerződés tisztességtelen feltételét helyettesítheti.
Erre tekintettel az első kérdésre azt a választ adta a Curia, hogy az úniós joggal kifejezetten ellentétes, így semmiképp nem alkalmazható a Konzultációs Testület hivatkozott állásfoglalása.
A második kérdés arra irányult, hogy van‑e lehetőség helyreállítani az eredeti állapotot, amelyben a felek e szerződés megkötésének hiányában lettek volna.
A Curia álláspontja szerint a tisztességtelen jelleg megállapításának lehetővé kell tennie azon jogi és ténybeli helyzet helyreállítását, amelyben a fogyasztó e tisztességtelen feltétel hiányában lett volna; többek között azzal, hogy a fogyasztó számára biztosítja az eladó vagy szolgáltató jogalap nélküli – a fogyasztó kárára az említett tisztességtelen feltétel alapján való – gazdagodásának visszatérítéséhez való jogot, ha a fogyasztó nem közölte, hogy a tisztességtelen feltételek fennmaradását akarja, és a szerződés semmissé nyilvánítása különösen hátrányos következményeknek tenné ki a fogyasztót. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegét megállapító nemzeti bíróság feladata a nemzeti jogból eredő jogkövetkezményt meghatározni azért, hogy a tisztességtelen feltételek ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és másrészt értékelni azt, hogy az érintett szerződés ezen tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető‑e. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a felek vonatkozásában nem lehet helyreállítani azt az állapotot, amelyben akkor lettek volna, ha e szerződést nem kötötték volna meg, e bíróság feladata gondoskodni arról, hogy a fogyasztó abba a helyzetbe kerüljön, amelyben akkor lett volna, ha a tisztességtelennek ítélt feltétel soha nem létezett volna. A fogyasztó érdekei védelemben részesíthetők többek között azáltal, hogy visszatérítik neki azokat az összegeket, amelyeket a hitelező a tisztességtelennek ítélt feltétel alapján szedett be, azzal, hogy e visszatérítés a jogalap nélküli gazdagodás jogcímén történik. A bíróság hatásköre nem terjeszkedhet túl azon a mértéken, amely feltétlenül szükséges a szerződő felek közötti szerződéses egyensúly helyreállításához, és ily módon a fogyasztónak azon különösen hátrányos következményektől való védelméhez, amelyeket a szóban forgó kölcsönszerződés semmissé nyilvánítása válthat ki. Mindezek alapján a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az eredeti állapot helyreállítása, mint az érvénytelenség jogkövetkezménye lehetséges, azaz a DH2 tv. 37.§-a, és a Konzultációs Testület hivatkozott állásfoglalása nem alkalmazható, mert azok ellentétesek az úniós joggal; ha az eredeti állapot helyreállítása lehetetlennek bizonyul, e bíróság feladata gondoskodni arról, hogy a fogyasztó végső soron abba a helyzetbe kerüljön, amelyben akkor lett volna, ha a tisztességtelennek ítélt feltétel soha nem létezett volna.
E döntés egyik gyakorlati következménye az, hogy a Konzultációs Testület két ajánlott módszertana ellentétes az úniós joggal, így nem alkalmazható, másrészt az, hogy az eredeti állapot helyreállítása ismét lehetséges követelés a fogyasztó részéről, a DH2 tv. rendelkezése, és a kialakult bírói joggyakorlat ellenére.
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak!
Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.hitelsikerek.hu webcímen keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik
a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
