A C-227/18 számú előzetes döntéshozatali eljárásban ítéletet hozott az Európai Bíróság. Az kérdéseket előterjesztő bíróság az alábbi összefoglalás szerinti kérdésekben várt választ a magasabb szintű bíróságtól:
- Az a szerződéses kitétel, ami az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárítja, de nem tartalmaz olyan figyelemfelhívást, amely arra figyelmeztet, hogy emiatt a kockázat miatt a törlesztőrészlet az adós jövedelmének összegét (akár többszörösen) is meghaladhatja tisztességes-e, figyelembe véve másik az Európai Bíróság előtt zajlott (C-26/13; Kásler ügy) eljárásra is hivatkozva, ahol az ítélet szerint a kockázatfeltárás nemcsak mint kötelező szerződéses elemet kell jelentsen, hanem azt, hogy a fogyasztó az ebből fakadó gazdasági következményeket valóban felismerte, megértette.
- Második kérdés, hogy a kapott tájékoztatásból valóban fel tudta-e ismerni az adós a rá telepített az árfolyamváltozásból eredő korlátlan mértékű kockázatokból eredő gazdasági hatásokat, mely kérdésnél szintén a Kásler ügyben keletkezett ítéletre hivatkozik a kérdést feltevő bíróság.
- A harmadik és negyedik kérdésben a 93/13 EGK Irányelvben valamint a C-42/15 döntésben foglaltakra kér értelmezést a fogyasztók védelme érdekében előírtakkal ellentétes tagállami bírói gyakorlatról, valamint a tájékoztató jelleg kötelező erejének kérdéséről.
Az Európai Bíróság válaszai:
1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését és 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezésekben előírt világos és érthető megfogalmazás követelményének megfelel az a devizaalapú kölcsönszerződés, amely olyan feltételt tartalmaz, amely úgy terheli a fogyasztóra az árfolyamkockázatot, hogy nem figyelmezteti kifejezetten arra, hogy az árfolyamváltozásnak nincs felső határa, és amely csak tájékoztató jelleggel említi meg a kölcsön devizában kifejezett összegét és a törlesztőrészletek nemzeti fizetőeszközben kifejezett összegét, amennyiben
– egyfelől a fogyasztót nem csupán arról a lehetőségről tájékoztatták, hogy annak a devizának az árfolyama, amelyben a kölcsönszerződést megkötötték, emelkedhet vagy csökkenhet, hanem értékelni tudja az árfolyamkockázatnak a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is, és
– másfelől a kölcsönfelvevő rendelkezésére bocsátott teljes összeg és a törlesztőrészletek összege egyértelműen meghatározható. Mivel ezek a folyósítás, illetve a törlesztőrészletek esedékességének időpontjában érvényes árfolyamtól függnek, a világos és érthető megfogalmazás követelménye előírja, hogy ezen összegek számítási mechanizmusát, valamint az alkalmazandó árfolyamot átlátható módon kell ismertetni.
2) A Budai Központi Kerületi Bíróság (Magyarország) által előterjesztett első és harmadik kérdés nyilvánvalóan elfogadhatatlan.
A teljes ítélet elérhető itt: CURIA C-227/18 ítélet
Az ügyről korábban már írtunk: itt
Az EDE eljárások összesítője megtekinthető itt: Európai Bíróságok
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel (HitelSikerek és az írás címe) idézhetők, illetve tehetők közzé, beleértve a felhasznált képeket és csatolmányokat is.
