C-670/20 ERSTE Bank

Újabb a devizás ügyeket érintő előzetes döntéshozatali eljárás kérelemmel fordult az egyik hazai bíróság az Európai Bírósághoz.

A Ráckevei Járásbíróság az alábbi kérdésekkel fordult a magasabb szintű bíróság felé:

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv1 4. cikke (2) bekezdésének a C-186/16, Andriciuc és társai ítéletben2 rögzített értelmezésére tekintettel világosnak és egyértelműnek minősül-e az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó olyan szerződéses rendelkezés, amely anélkül, hogy kifejezetten rendelkezne az árfolyamkockázatnak a kizárólagosan és teljes mértékben az adósra történő telepítéséről, csupán az adós olyan tartalmú nyilatkozatát tartalmazza, miszerint „tisztában van az ügylet esetleges kockázataival, így különösen azzal, hogy az adott deviza magyar forinttal szembeni alakulása a kölcsön forintban történő visszafizetésének terheit egyaránt növelheti és csökkentheti?

A fenti szerződéses rendelkezés megfelel-e a C-186/16, Andriciuc és társai ítéletben rögzített azon követelménynek, hogy a fogyasztó ez alapján értékelni tudja az árfolyamkockázat viselésének a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is, figyelembe véve, hogy a szerződéskötéskor a fogyasztóval aláíratott, Tájékoztató külföldi devizában történő finanszírozás általános kockázatairól címet viselő dokumentum azonos módon utal az árfolyamváltozás kedvező és kedvezőtlen hatásaira, ezzel azt a stabil árfolyamszint mellett jellemző – a Magyar Bankszövetség által is kommunikált – tendenciát sugallja, miszerint ezen kedvező és kedvezőtlen pénzügyi hatások hosszú távon kiegyenlítődnek ?

A fenti szerződéses rendelkezés megfelel-e a C-l86/16, Andriciuc és társai ítéletben rögzített azon követelménynek, hogy a fogyasztó ez alapján értékelni tudja az árfolyamkockázat viselésének a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is, ha sem a szerződésben, sem a szerződéskötéskor aláíratott árfolyamkockázati tájékoztatóban sem kifejezetten, sem hallgatólagosan nem szerepel, hogy a törlesztőrészlet emelkedés akár jelentős, sőt tulajdonképpen bármekkora lehet?

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének a C-186/16, Andriciuc és társai ítéletben rögzített értelmezésére tekintettel világosnak és egyértelműnek minősül-e az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó olyan szerződéses rendelkezés, amelyben kifejezetten nem szerepel, hogy az árfolyamkockázatot kizárólag és teljes mértékben a fogyasztó viseli, úgy, hogy a szerződés rendelkezéseiből nem derül ki kifejezetten, hogy a törlesztőrészlet emelkedése akár jelentős, sőt tulajdonképpen bármekkora lehet?

Önmagában a fogyasztó erre vonatkozó, szerződéses szabványzáradékban rögzített, általános megfogalmazású nyilatkozata elegendő-e annak megállapítására, hogy az árfolyamkockázatról való tájékoztatás megfelelt a C-186/16, Andriciuc és társai ítéletben foglaltaknak, miszerint a tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy az alapján az átlagos fogyasztó értékelni tudja az árfolyamkockázat áthárításának a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is, amikor ezt a következtetést a szerződés és a tájékoztatás semmilyen más rendelkezése nem támasztja alá?

A C-l86/16, Andriciuc és társai ítéletben rögzítettekre tekintettel megfelel-e a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének az a kúriai jogértelmezés, amely szerint „önmagában az, hogy az alperes tájékoztatást adott az árfolyamkockázatról, kifejezi azt, hogy ezzel a kockázattal a felperesnek reálisan számolnia kellett”?

Részletek ITT

Az általunk követett előzetes döntéshozatali eljárások összesítője megtekinthető itt: Európai Bíróságok