Újabb előzetes döntéshozatali eljárás AxFina (Lombard) ügyben

A Győri Ítélőtábla az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte az alábbi kérdésekben:

1.) Ellentétes-e a Tanácsnak a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK Irányelve 6. cikk (1) bekezdésével, illetve 7. cikk (1) bekezdésével a nemzeti jog olyan értelmezése, amely a fogyasztókkal kötött szerződésben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltétel miatti érvénytelenség jogkövetkezményeit, abban az esetben, ha az a szolgáltatás elsődleges tárgyát érinti, s emiatt a tisztességtelennek minősített feltétel kihagyásával a (kölcsön)szerződés nem teljesíthető, akként vonja le, hogy miután a nemzeti bíróság megállapítja a teljes szerződés érvénytelenségét – azaz azt, hogy a szerződés a maga egészében nem maradhat fenn és nem válthat ki a fogyasztóra kötelező joghatást -,

  1. a) a szerződést úgy nyilvánítja érvényessé, hogy a szerződés elsődleges tárgyát képező nyújtott kölcsön kirovó pénznemévé a magyar forintot és azt a forint összeget helyettesíti be, amit a fogyasztó ténylegesen megkapott a hitelezőtől, és az így maghatározott tőke után fizetendő ügyleti kamatot is az érvénytelennek nyilvánított szerződéstől eltérően határozza meg (helyettesíti be), mégpedig akként, hogy a szerződéskötéskori „induló” kamat a szerződéskötéskor irányadó budapesti bankközi forint hitelkamatlábnak, mint referencia kamatnak (BUBOR) az eredeti (devizaalapú) szerződésben meghatározott kamatfelárral növelt értékével egyenlő;
  1. b) a szerződést úgy nyilvánítja érvényessé, hogy a deviza-forint átváltási árfolyamot maximálja, azaz ténylegesen a fogyasztó által vállalt, azonban tisztességtelennek minősülő szerződési kikötéssel érintett árfolyamkockázatot egy, a bíróság által észszerűnek minősített, és a fogyasztó részéről a szerződéskötéskor is számításba vehetőként értékelt mértékre mérsékeli, a szerződésben rögzített kamatmértéknek egy későbbi törvényben kötelezően előírt forintosítás fordulónapjáig történő érintetlenül hagyásával?

2.) Az 1.) pontban megfogalmazott kérdésre adott válasz szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a magyar jog szerint alkalmazott érvényessé nyilvánítás

  1. a) vagy olyan ténybeli helyzet mellett történik, amikor a felek között még van létező szerződés, azaz a szerződés fenntartása azt a célt szolgálja, hogy a tisztességtelennek minősített feltételek visszamenőleges hatályú korrekciójával a felek közötti jogviszony a jövőre nézve is fennmaradhasson – egyidejűleg az addig teljesített szolgáltatásoknak a módosított feltételekkel történő újraszámításával –, s ezáltal a fogyasztót attól a különösen káros következménytől is védje, amelyet egy azonnali egyösszegű visszafizetési kötelezettség jelentene;
  1. b) avagy olyan ténybeli helyzet mellett történik, amikor a felek között a perben a tisztességtelen szerződési kikötés szempontjából megítélendő szerződés már nem létezik – azért, mert annak futamideje már lejárt, vagy mert a hitelező azt már korábban a törlesztés nem fizetése, vagy általa nem megfelelő mértékűnek tartott összegű fizetése miatt felmondta, vagy mindezek nélkül is a tényleges helyzet az, hogy azt egyik fél sem tartja már érvényben lévőnek, vagy annak érvénytelensége bírósági döntés miatt már nem tehető vitássá –, azaz a szerződés visszamenőleges érvényessé nyilvánítása nem a szerződés fogyasztó érdekében történő fenntartását szolgálja, hanem azt, hogy az egymással szembeni követelések elszámolása és a jogviszony lezárása a tisztességtelennek minősített kikötés (kikötések) korrekciójával történhessen meg?

3.) Amennyiben a Bíróság válasza az 1. a), illetve b) pontokban foglalt kérdésre igenlő – figyelemmel a 2.) pontban felvetett szempontokra is –, akkor az említett Irányelv érintett rendelkezéseivel ellentétes-e a 2. a) pont alatt ismertetett ténybeli helyzetben a nemzeti jog azon szabályának behelyettesítésével a szerződés fenntartása a forintosítási törvényben a jogalkotó által előírt módosítás időpontjáig azoknak a törvényi rendelkezéseknek a behelyettesítésével, hogy

– ellenkező (jelen esetben érvénytelen) kikötés hiányában a pénztartozást a teljesítés helyén érvényben lévő pénznemben kell megfizetni;

– a szerződéses kapcsolatokban – ha jogszabály kivételt nem tesz – kamat jár;

– a kamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz – megegyezik a jegybanki alapkamattal.

A teljes beadvány letölthető ITT

Forrás: Dr. Marczingós Ügyvédi Iroda

Korábbi és folyamatban lévő eljárások itt: Európai Bíróságok

Pervitelben szükséges számítások, kimutatások készítéséhez szakértői segítség:
Erdősi Éva +36 70 324 4298

Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak. Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.ugyvedsikerek.hu és www.hitelsikerek.hu webcímeken keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.

A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.

A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.


Amennyiben Ön eseti megjelenés, napi hír keretében és/vagy állandó megjelenésben szeretne az ÜgyvédSikerek – HitelSikerek.hu oldalon szerepelni kérjük az alábbi űrlap kitöltésével jelezze azt számunkra, hogy tájékoztatni tudjuk a megjelenésre vonatkozó információkról.
A megjelentetés lehetősége a jogász szakma képviselőire vonatkozik, beleértve a civil szervezeteket is (adószámmal rendelkezők).