A Dunakeszi Járásbíróság az Inhold Pénzügyi Zrt. felperes az alperes adós ellen deviza alapú lízingtartozás megfizetése iránt indított perében a felperes keresetét elutasította. Az ítélet jogerős.
A CIB Lízing Zrt. mint felperesi jogelőd lízingbeadó, valamint adós, mint lízingbevevő svájci frank alapú pénzügyi lízingszerződést kötöttek 2006-ban, melyet a lízingbeadó 2012-ben azonnali hatállyal felmondott. A CIB Lízing Zrt. a követelést 2014-ben felperesre engedményezte, aki 2019-ben fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett közjegyző előtt, mely ellen alperes ellentmondással élt, ennek folytán az eljárás perré alakult.
Felperes kérte az alperes lízingtartozás és egyéb költségek megfizetésére való kötelezését, alperes pedig a kereset elutasítását kérte.
A bíróság megállapította, hogy a felperesi jogelőd és alperes között zárt végű pénzügyi lízingszerződés jött létre, melynek részévé vált az üzletszabályzat is, amit az alperes megismert és elfogadott, ezért az árfolyamkockázatról adott tájékoztatás vizsgálatához az üzletszabályzat releváns rendelkezéseit is vizsgálta a bíróság. A deviza alapú hitelezés lényeges, a főszolgáltatás körébe eső eleme az árfolyamkockázat mértéke, viselése, vagyis az a szerződés lényeges feltétele, ezért a bíróság vizsgálata az árfolyamkockázat alperes által történő viselésére vonatkozó szerződési rendelkezések tisztességtelenségére és az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás egfelelőségére irányult. A Dunakeszi Járásbíróság leszögezte, hogy a Kúria hasonló tényállás mellett kifejtett jogalkalmazási gyakorlatától nem kíván eltérni.
A perben felperesnek kellett bizonyítani, hogy az árfolyamkockázatról, annak lehetséges változásáról, korlátlan voltáról a lízingbeadó megfelelő időben és módon írásban tájékoztatta-e az alperest. Felperes ennek a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, az alperes árfolyamkockázatról való megfelelő tájékoztatásának megtörténtét igazoló bizonyítékot nem terjesztett elő, bizonyításában kizárólag arra hivatkozott, hogy a szerződés, valamint az ÁSZF adott pontjaival alperes árfolyamkockázatról való tájékoztatása iránti kötelezettségének eleget tett, mely rendelkezések elegendőek voltak arra, hogy azok alapján az átlagos fogyasztó számára világos és egyértelművé váljon, hogy ezen rendelkezések az árfolyamváltozásra vonatkoznak és hogy az árfolyamkockázat viselésének felső határa nincsen.
A bíróság azonban felperes ezen álláspontját nem osztotta, és a szerződés, valamint az ÁSZF felperes által megjelölt pontjait megvizsgálva akként foglalt állást, hogy ezen rendelkezésekbe foglalt tájékoztatás nem felel meg sem a hazai sem az európai uniós követelményeknek. Tekintettel pedig az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó rendelkezés tisztességtelensége a szerződés egészének érvénytelenségét eredményezi (2/2014. PJE határozat), hiszen annak kiesésével a szerződés teljesítése lehetetlenné válik, amely a Ptk. 239. § (2) bekezdése alapján teljes érvénytelenséghez vezet. Érvénytelen szerződésre pedig jogot alapítani, illetve teljesítést követelni nem lehet.
Mindezek miatt és mivel a felperes csupán az alperes teljes kötelezését kérte a szerződésből eredően minden lízingdíj megfizetésére – mintha tartalmában a lízingszerződés azonos lenne egy kölcsönszerződéssel,a bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet letölthető ITT – 1.P.20.619.2021.11. CIB.Inhold ker.elut. dr. Némethi Gábor
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak!
Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.hitelsikerek.hu webcímen keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik
a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
