A Kaposvári Járásbíróság a peres felek közt 2007-ben létrejött egyedi lízingszerződést az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó rendelkezések mellőzésével a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánította, ezt meghaladóan a felperes (AxFina) keresetét elutasította. Az ítélet nem jogerős.
Alperes adós mint lízingbevevő és felperes mint lízingbeadó között egyedi lízingszerződés jött létre konkrét személygépjármű, mint lízingtárgy vonatkozásában. Felperes lízingbeadó 2017-ben a szerződést felmondta és erről a lízingbevevőt postai úton értesítette, majd a felperes az illetékes közjegyző előtt fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő az alperessel, mint kötelezettel szemben lízingszerződésből eredő lízingdíjtartozás jogcímen.
A kibocsátott fizetési meghagyással szemben az alperes jogi képviselője útján törvényi határidőn belül ellentmondást terjesztett elő, ezért az eljárás perré alakult.
A perré alakult eljárásban a felperes keresetet tartalmazó iratában kérte alperes marasztalását a főkövetelés és kamatai valamint az eljárás során felmerült költségekben is.
Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperesi keresetet teljes egészében, jogalapjában és összegszerűségében is vitatta, a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte.
A bíróság az AxFina Hungary felperes keresetét túlnyomórészt megalapozatlannak találta és elsődlegesen az alperes által előterjesztett érdemi ellenkérelemben megfogalmazott érvénytelenségi kifogások tekintetében vizsgálta, hogy a felek által kötött lízingszerződés érvényesnek tekinthető-e.
A rendelkezésre álló iratokból a bíróság megállapította, hogy a felek szerződéskötési akarata és szándéka svájci frank devizán alapuló, havi fix konstrukciójú személygépjármű finanszírozásra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés megkötése volt, ez alapján került sor a későbbiekben az egyedi lízingszerződés megkötésére. Mivel az alperesi védekezés szerint a deviza alapú lízingszerződés vonatkozásában az alperesi fogyasztó az árfolyamkockázatról tájékoztatást egyáltalán nem kapott és bár a bíróság megállapította, hogy a lízingszerződéshez tartozó üzletszabályzat a szerződés részévé vált, a Kúria 2/2011. számú PK véleménye alapján az általános szerződési feltételek egyedileg meg nem tárgyalt feltételeinek tisztességtelenségének vizsgálatára lehetősége volt.
Az árfolyamkockázat kapcsán a pénzügyi intézményt terhelte a bizonyítási kötelezettség azonban sem a lízingszerződésből, sem a hozzá tartozó üzletszabályzatból nem derült ki hogy az árfolyamváltozásból eredő plussz terheket ki és milyen mértékben köteles viselni és hogy az így viselendő tehernek nincs felső határa, de a peres eljárás során tanúként kihallgatott a felek közti egyedi szerződést tanúként aláíró személy sem tudta alátámasztani azt.
Mindez azt eredményezte, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződéses kikötések vonatkozásában a felek közti szerződés érvénytelennek volt tekintendő a szerződéskötés időpontjára visszamenő hatállyal az érvénytelen részek kihagyásával.
Alperes hivatkozott a jogszerűtlen felmondásra is, mert a felmondás csak akkor lehet jogszerű, ha a megszűnésig lejárt és hátralékos tartozás meghaladja az addig teljesített túlfizetés összegét. Az összegszerűségi levezetés, valamint a felmondás jogszerűségének megállapíthatósága kapcsán is a bíróság felperesi indítványra igazságügyi szakértőt vezetett a perbe, akinek a szakvéleményét kellően részletesnek és alaposnak is találva, azt ítélethozatala alapjául a bíróság elfogadta.
A bíróság tehát az árfolyamkockázat vonatkozásában a felek közti szerződést érvénytelennek találta és a bírósági felhívásra eljárt igazságügyi szakértő számításai szerint az alperesnek tartozása nincsen, továbbá ugyanezen számításokat alapul véve fizetési kötelezettsége a felmondáskor sem állt fenn, ezért a felperes keresete a tartozás megfizetésére vonatkozóan nem megalapozott.
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak. Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.ugyvedsikerek.hu és www.hitelsikerek.hu webcímeken keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
Amennyiben Ön eseti megjelenés, napi hír keretében és/vagy állandó megjelenésben szeretne az ÜgyvédSikerek – HitelSikerek.hu oldalon szerepelni kérjük az alábbi űrlap kitöltésével jelezze azt számunkra, hogy tájékoztatni tudjuk a megjelenésre vonatkozó információkról.
A megjelentetés lehetősége a jogász szakma képviselőire vonatkozik, beleértve a civil szervezeteket is (adószámmal rendelkezők).
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak. Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.ugyvedsikerek.hu és www.hitelsikerek.hu webcímeken keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
Amennyiben Ön eseti megjelenés, napi hír keretében és/vagy állandó megjelenésben szeretne az ÜgyvédSikerek – HitelSikerek.hu oldalon szerepelni kérjük az alábbi űrlap kitöltésével jelezze azt számunkra, hogy tájékoztatni tudjuk a megjelenésre vonatkozó információkról.
A megjelentetés lehetősége a jogász szakma képviselőire vonatkozik, beleértve a civil szervezeteket is (adószámmal rendelkezők).
