Budapest Bank jelzálog alapú szerződése érvénytelen

A Pécsi Ítélőtábla az elsőfokon eljáró Kaposvári Törvényszék ítéletét a kölcsönszerződést érvényessé nyilvánító részében helyben hagyta a többit megváltoztatta és a keresetet elutasította.

A felperes Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank által indított perben az elsőfokú ítélet megállapította a kölcsönszerződés érvénytelenségét, mert a szerződés nem tartalmazta a törlesztőrészletek összegét, de egyúttal érvényessé is nyilvánította.

A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla azonban az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési feltételeket sem találta kellően világosnak és érthetőnek. Megállapította, hogy a perbeli kölcsönszerződés az árfolyamkockázatra vonatkozóan csak egy rövid utalást tartalmaz, mely szerint azt az adós köteles viselni, továbbá hivatkozik a külön kockázatfeltáró nyilatkozatra is, így a másodfokú bíróság ennek a nyilatkozatnak alapján vizsgálta részletesen, hogy a kockázatfeltárás követelményei teljesültek-e. A nyilatkozatról végül megállapítást nyert, hogy:

A nyilatkozat ebben a formában tehát kifejezetten azt a látszatot kelti, hogy az árfolyamkockázat a szerződésnek nem általában érvényesülő, az ügylet lényegéből fakadó jellegzetessége, hanem olyan folyomány, ami az adós szerződésszegéséhez kapcsolódik. A megfogalmazás az árfolyamkockázatot egyfajta szankciós következményként jeleníti meg, így nemhogy nem alkalmas arra, hogy az általánosan tájékozott, észszerűen körültekintő és figyelmes átlagos fogyasztó mérlegelhesse az árfolyamváltozásnak a fizetési kötelezettségeire gyakorolt hatását, világos képet alkothasson az árfolyamváltozás lehetséges gazdasági következményeiről, hanem megtévesztő jellege miatt éppen akadályozza azt.

Ítélet [28]

Mindezekre figyelemmel tehát az árfolyamockázat viselésére vonatkozó kikötéseket a bíróság tisztességtelenek vagyis semmisnek ítélte és mivel a főszolgáltatás körébe tartozó szerződési feltételnek minősülő kikötés semmissége az egész szerződés érvénytelenségét eredményezi, így a perbeli szerződés is érvénytelen.

Összességében bár a szerződést az 1996. évi CXII. törvény 213.§ (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenségi okra vonatkoztatva érvényessé nyilvánítani lehetséges lenne, aminek következményeként ez az érvénytelenségi ok elhárulna (elsőfokú ítélet), de mivel az árfolyamkockázatra vonatkozó tisztességtelen okok miatt a szerződés továbbra sem érvényes, az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásán túl joghatások kiváltására nem alkalmas.

Adóst a perben dr. Némethi Gábor ügyvéd képviselte.
Elérhetőségek: idopont.drnemethi@gmail.com, 06 1 2021659
Weboldal: Némethi Ügyvédi Iroda

Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak. Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.ugyvedsikerek.hu és www.hitelsikerek.hu webcímeken keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.

A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.

A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.


Amennyiben Ön eseti megjelenés, napi hír keretében és/vagy állandó megjelenésben szeretne az ÜgyvédSikerek – HitelSikerek.hu oldalon szerepelni kérjük az alábbi űrlap kitöltésével jelezze azt számunkra, hogy tájékoztatni tudjuk a megjelenésre vonatkozó információkról.
A megjelentetés lehetősége a jogász szakma képviselőire vonatkozik, beleértve a civil szervezeteket is (adószámmal rendelkezők).