KÚRIA, KDB Bank Zrt., új eljárás, Gfv.VI.30.082/2021/9. jogerős, dr. Szepesházi Péter

Jelen ügyben a Kúria döntésével az önálló zálogjog érvényesítése tárgyában a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

A BG Magyarország Ingatlanfinanszírozási Zrt. mint hitelező és adós között deviza alapú kölcsönszerződés jött létre. A hitelező a kölcsön forrását refinanszírozási jogviszonyból a KDB Bank Zrt. felperestől szerezte, aki az önálló zálogjogot a felperesre ruházta át, így az ügyben eljáró Földhivatal 2008-ban bejegyezte az alperesi tulajdoni illetőségekre a hitelező önálló zálogjogát, majd annak átruházása következtében ugyanezzel a nappal a felperes önálló zálogjogát 156.535 CHF erejéig. A hitelező 2014-ben végelszámolást követően jogutód nélkül megszűnt. A megszűnését megelőzően a harmadik személyek részére nyújtott kölcsönökből származó követeléseit a felperesre engedményezte. Felperes 2017-ben a kölcsönszerződést felmondta, hivatkozva az átruházással megszerzett önálló zálogjogra való jogosultságára.

A felperes keresetében az alpereseket annak egyetemleges tűrésére kérte kötelezni, hogy a 156.535 CHF és ennek 2017. november 25-től a kifizetésig járó késedelmi kamata követelését az alperesek ingatlan tulajdoni hányadából kielégítse, alperesek pedig a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott és ítéletével annak tűrésére kötelezte az I. és II. rendű alpereseket, hogy a felperes követelései erejéig kielégítést keressen. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette és ennek következményeképpen megállapította, hogy a felmondás jogszerűtlen volt, a perben elérni kívánt joghatás kiváltására nem alkalmas, a kielégítési jog megnyíltának hiányában viszont a felperest az érvényesíteni kívánt jog nem illeti meg, a zálogtárgyból való kielégítést nem követelheti.

A felperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték azzal, ha a Kúria mégsem osztaná az ítélőtábla álláspontját a felmondás jogszerűtlensége tárgyában, úgy az alapul fekvő szerződés vizsgálata vonatkozásában új eljárás lefolytatásának van helye.

A Kúria a jogerős ítéletet jogszabálysértőnek találta és vizsgálata szerint a felmondás nem tekinthető jogszabálysértőnek a jogerős ítéletben megállapított okból, ugyanakkor álláspontja szerint a másodfokú ítélet jogszabálysértéséből nem következik egyenesen az elsőfokú ítélet helybenhagyása.

“[36] A jogerős ítélet meghozatalát követően hozta meg a Kúria a biztosítéki céllal alapított önálló
zálogjog esetén a zálogkötelezett jogainak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 269. § (3) bekezdése alapján történő érvényesítéséről szóló 2/2021. Polgári jogegységi határozatát (a továbbiakban: 2/2021. PJE határozat), amely megszüntetve a korábbi széttartó bírói gyakorlatot, kötelező értelmezést adott az rPtk. 269. § (3) bekezdése vonatkozásában. Annak értelmében biztosítéki céllal alapított önálló zálogjog esetén azt, ha a zálogjog közvetlen megszerzőjének jogutódja a zálogjog megszerzésekor legalább arról tudott, hogy az önálló zálogjogot egy másik jogviszonyra tekintettel, annak biztosítékaként
alapították, úgy kell tekinteni, hogy az alapul szolgáló jogviszonyt ismerte (Kúria Gfv.VI.30.445/2020/5.).

[37] Az adott ügyben az elsőfokú bíróság a felperes előadása alapján állapította meg az ítéletében, hogy az alperesi tulajdoni illetőségeken az önálló zálogjog alapítása (kettős) biztosítéki célt szolgált: egyrészt az alperesek a hitelező felé azzal biztosították a szerződésszerű teljesítésüket, másrészt a hitelező és a felperes között fennálló refinanszírozási jogviszony alapján a hitelező az önálló zálogjogot már az alapítás napján a refinanszírozóra, azaz a felperesre átruházva biztosítsa a refinanszírozás visszterhességéből fakadó kötelezettséget. A felperes perbeli előadásából következik, hogy az önálló zálogjogot visszterhesen szerezte, továbbá annak megszerzésekor tudott arról, hogy azt a kölcsönjogviszonyra tekintettel, annak biztosítékaként alapították. A PJE határozat értelmében ezért az alpereseket megilleti a jog, hogy a perben az alapjogviszonyból származó kifogásaikat a felperessel szemben érvényesítsék.”

A Kúria döntése szerint mivel a jogerős ítéletben írt okok nem alapozták meg a kereset elutasítását, ugyanakkor sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság nem bírálta el érdemben az alperesek alapjogviszonyból származó kifogásait, ezért ennek érdekében új eljárás lefolytatása és új határozat hozatala szükséges, ahol az elsőfokú bíróságnak érdemben kell vizsgálnia az alperesek kifogásait és csak ezt követően kerülhet abba a helyzetbe, hogy a jogvitában érdemi döntést hozhasson.

Az alperesek képviselője Dr. Szepesházi Péter ügyvéd volt.
Elérhetőségek: szepeshazi@gmail.com; +36 30 370 12 01

Az ítélet letölthető ITT – Gfv.VI.30.082.2021.9. KDB önálló zálogjog dr. Szepesházi Péter.pdf

Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak. Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.ugyvedsikerek.hu és www.hitelsikerek.hu webcímeken keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.

A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.

A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.


Amennyiben Ön eseti megjelenés, napi hír keretében és/vagy állandó megjelenésben szeretne az ÜgyvédSikerek – HitelSikerek.hu oldalon szerepelni kérjük az alábbi űrlap kitöltésével jelezze azt számunkra, hogy tájékoztatni tudjuk a megjelenésre vonatkozó információkról.
A megjelentetés lehetősége a jogász szakma képviselőire vonatkozik, beleértve a civil szervezeteket is (adószámmal rendelkezők).