A KÚRIA PRECEDENSKÉPES ítéletet hozott végrehatás megszüntetése ügyben.
Jelen ügyben az adósi képviseletet ellátó Dr. Krizsa Lajos ügyvéd által megfogalmazottak szerint adjuk közre a Kúria 2022. október 24-dikén született precedensképes ítéletének összefoglalását.
HA VÉGREHAJTÁS VAN FOLYAMATBAN ÖNNEL SZEMBEN, ÉRDEMES VÉGIGOLVASNIA AZ ALÁBBIAKAT!
Elsőként azt mutatom be, hogy eljárásjogi szempontból mi a jelentősége a Kúria döntésének, majd bemutatom a konkrét jogkérdést, ill. azt, hogy végrehajtás alatt álló devizaadósoknak miért érdemes hivatkoznia erre a precedensképes ítéletre, ha hivatkozás tényállásbeli feltételei adottak az ügyükben.
Az, hogy a Kúria valamely határozata precedensképes, röviden összefoglalva azt jelenti az alsóbb bíróságok számára, hogy a kúriai határozatban kifejtett jogértelmezéstől csak akkor térhetnek el, ha az eltérést megindokolják.
A devizaadósok elleni végrehajtások elleni fellépés egyik fontos eszköze a végrehajtási záradék törlésére irányuló nemperes eljárás. Mivel azonban a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmeket I. fokon maguk a végrehajtási záradékokat korábban kibocsátó közjegyzők bírálják el, elmondható, hogy nem ez a jogvédelem legmegfelelőbb eszköze. Az ilyen tárgyú kérelmeket (fellebbezéseket) II. fokon a Törvényszékek bírálják el. Lényeges, hogy a jelenleg hatályos eljárásjogi szabályok szerint a Törvényszékek záradéktörlési kérelmeket elbíráló jogerős döntéseivel szemben nem terjeszthető elő sem felülvizsgálati kérelem a Kúriához, sem alkotmányjogi panasz az Alkotmánybírósághoz. Amennyiben tehát nem értünk egyet a Törvényszék (ilyen eljárásban hozott) érdemi döntésével, vagy annak indoklásával, nincs mód arra, hogy további eljárást kezdeményezzünk a Kúria vagy az Alkotmánybíróság adott kérdésre vonatkozó jogi álláspontjának a megismerése céljából.
A Pfv.I.20.585/2022/4. számú ítélet azért bír fokozott jelentőséggel, mert az ítélet alapjául szolgáló végrehajtás megszüntetése iránt indított pert még 2016-ban indította ügyvédi irodánk egyik ügyfele a régi Pp. szabályai szerint, ezért a Kúria olyan jogkérdésben is állást foglalhatott ebben az ítéletében, mely jogkérdésben végrehajtási záradék törlésére irányuló nemperes eljárásokban az új Pp. alapján már nincsen lehetőség felülvizsgálati kérelem előterjesztésére.
Témánkhoz tartozik, hogy a Kúria Pfv.I.20.585/2022/4. számú ítéletében vizsgált (témánk szempontjából releváns) jogkérdés ugyanakkor igencsak igényelte már az ítélkezési gyakorlat egységesítését, mivel az egyes Törvényszékek az elmúlt időszakban egymásnak ellentmondó döntéseket hoztak és hoznak mind a mai napig e témában.
És akkor nézzük meg, mi ez a konkrét téma:
Ahhoz, hogy egy végrehajtást kérő közvetlen végrehajtást tudjon indítani egy devizaadóssal szemben, (ha a szerződés futamideje egyébként még nem járt le), fel kell mondania a szerződést, és a szerződés lejárttá tételét közokirattal szükséges tanúsítania azon közjegyző felé, akihez a végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelmet előterjeszti (ld. Vht. 23/C.§ (2) bek.). Ezt az utóbbi közokiratot a gyakorlat kézbesítési ténytanúsítványnak nevezi. Abban az esetben, ha a szerződés felmondására a Kjtv. 142. §-ban írtak szerint kerül sor, és a szerződés lejárttá tételét a Kjtv. 136.§ (1) bek. e) pontja szerinti ténytanúsítvánnyal kívánja igazolni a végrehajtást kérő, úgy ennek a kézbesítési ténytanúsítványnak meg kell felelnie a Kjtv. 142.§ (2) bekezdésében írtaknak ahhoz, hogy a kézbesítési ténytanúsítvány közokiratnak minősüljön. A Kjtv. 142.§ (2) bekezdése egyebek mellett azt is tartalmazza, hogy a közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés (esetünkben: a szerződés felmondásának) közléséről a kérelmet előterjesztő félnek (végrehajtást kérőnek) tanúsítványt ad, amelyben feltünteti a nyilatkozat vagy értesítés (szerződés felmondásának) szó szerinti szövegét.
Ehhez kapcsolódóan a közjegyzői gyakorlatban háromféle megoldás alakult ki:
1. a közjegyző a felmondás szövegét belefoglalja a kézbesítési ténytanúsítványba
2. a közjgyző nem foglalja bele a kézbesítési ténytanúsítványba a felmondás szövegét, hanem a felmondást tartalmazó közjegyzői okiratot mellékletként hozzáfűzi a kézbesítési ténytanúsítványhoz
3. a közjgyző nem foglalja bele a kézbesítési ténytanúsítványba a felmondás szövegét, és a felmondást tartalmazó közjegyzői okiratot még csak mellékletként sem fűzi hozzá a kézbesítési ténytanúsítványhoz.
A 3. megoldás egyértelműen helytelen megoldás. Amennyiben ilyen kézbesítési ténytanúsítvánnyal találkozunk, mindenképpen érdemes kérni a végrehajtási záradékot kibocsátó közjegyzőtől a végrehajtási záradék törlését.
Az 1. megoldás egyértelműen helyes megoldás. Fel kívánom azonban hívni a figyelmet arra, hogy ügyvédi irodánk tapasztalatai azt mutatják devizahiteles ügyfeleink ügyeiben, hogy a közjegyzők ezt az egyébként helyes megoldást inkább kisebb, mint nagyobb arányban alkalmazták.
A 2. megoldás vet fel érdemi kérdéseket az ítélkezési gyakorlatban. Egyes törvényszéki tanácsoknak az az álláspontja, hogy ez a 2. megoldás nem fogadható el, mivel nem elegendő a felmondást tartalmazó közjegyzői okirat mellékletként történő hozzáfűzése a kézbesítési ténytanúsítványhoz. Más törvényszéki tanácsok viszont azt az álláspontot képviselik, hogy ez a megoldás így megfelel a Kjtv. 142.§ (2) bekezdésében írt elvárásoknak, mivel a Kjtv. 118.§-ban írtak szerint a közjegyzői okirat mellékletei a közjegyzői okirat részét képezik. Ha tehát a kézbesítési ténytanúsítványhoz mellékletként hozzá lett fűzve a felmondást tartalmazó közjegyői okirat, akkor a felmondás a kézbesítési ténytanúsítvány részét képezi. Bár a közelmúltban meghozott törvényszéki döntések e témakörben egységesedés alatt álló ítélkezési gyakorlatról tesznek említést, valójában nem beszélhetünk erről, mert egészen mostanáig markánsan elkülönül ez a két álláspont a Törvényszékeken.
Az „új Pp-s” ügyekben pedig nincs mód arra, hogy felülvizsgálati kérelmet terjesszünk elő azért, hogy megismerhessük a Kúria jogi álláspontját e témában. Ezért bír jelentőséggel a Kúria „régi Pp-s” ügyben meghozott precedensképes ítélete. A Kúria ugyanis olyan kézbesítési ténytanúsítványt vizsgált és értékelt a Pfv.I.20.585/2022/4. számú ítélet előzményét képező eljárásban, mely kézbesítési ténytanúsítványba nem került konkrétan belefoglalásra a felmondás szövege. A Kúria ítéletének 26. bekezdéséből az alábbiakat emelem ki:
„Az adott esetben azonban a közjegyző nem így járt el, mert a felmondás közlését igazoló tanúsítvány nem tartalmazza az alperes nyilatkozatának szó szerinti szövegét. A közjegyző a felmondást tartalmazó jegyzőkönyvet és annak a felperesek részére történt feladását igazoló tanúsítványt valóban egymáshoz fűzve kezelte, ez a megoldás azonban nem felel meg a Kjtv. 142.§ (2) bekezdésébe foglalt kógens előírásnak. Hangsúlyozza a Kúria: a közjegyzői okiratokhoz fűződő bizonyító erő miatt rendkívül fontos, hogy a közjegyző maradéktalanul betartsa a Kjtv. szigorú szabályait. A Kjtv. 142. § (2) bekezdése nem szorul értelmezésre: egyértelműen és eltérést nem engedő módon írja elő azt, hogy a közjegyzőnek a felmondás közlését tartalmazó tanúsítványban „szó szerint” fel kell tüntetnie annak a nyilatkozatnak vagy értesítésnek a szövegét is, amelyre az annak közlését igazoló tanúsítvány vonatkozik. Ellenkező álláspont ellentétes lenne a Kjtv. rendelkezésével, azt sugallaná, hogy a közjegyző szabadon határoz e kérdésben, és vitathatóvá válna, hogy mely okirat, illetve milyen tartalmú okirat közlése történt meg.”
A Kúria PRECEDENSKÉPES ítéletéből tehát az következik (legalább is számunkra), hogy a fentiek szerint bemutatott háromféle megoldásból a Kúria szerint is csak az 1. megoldás esetén beszélhetünk arról, hogy a kézbesítési ténytanúsítvány közokiratnak minősül. Azaz abban az esetben, ha a felmondás szövege nem belefoglalásra került a kézbesítési ténytanúsítványba, hanem csak (mellékletként) hozzáfűzésre került a felmondás a kézbesítési ténytanúsítványhoz, akkor a végrehajtási záradék törlésének lehet helye, mivel a kézbesítési ténytanúsítvány nem minősül közokiratnak.
A végrehajtás alatt álló adósoknak érdemes tehát megvizsgálniuk a felmondásukhoz tartozó kézbesítési ténytanúsítványt abból a szempontból, hogy az közokiratnak minősül-e vagy sem, azaz a tanúsítvány alkalmas volt-e a közvetlen végrehajtás Vht. 23/C.§ (2) bekezdése szerinti feltétel fennállásának tanúsítására, vagy sem.
További lépések megtétele érdekében mindenképpen javasoljuk, hogy forduljon szakemberhez. Jelentősége lehet például, hogy adott időpontban elkészült kézbesítési ténytanúsíványra milyen időállapotú jogszabályi rendelkezések vonatkoztak. Továbbá legyen figyelemmel arra is, hogy a Kúria vizsgált ítéletének precedensképessége azt jelenti, hogy attól az alsóbb bíróságok eltérhetnek, ha az eltérés okát megindokolják! Bejegyzésünkben tehát csak egy lehetőségről adunk tájékoztatást, de nem biztos, hogy konkrét ügyben konkrét törvényszékek a tárgybeli precedensképes ítéletnek megfelelő döntést fognak hozni.
Azért bízunk abban, hogy a Kúria döntése segít majd egységesíteni az ítélkezési gyakorlatot, és segítséget nyújt Önöknek a végrehajtási záradékok törléséhez.
Ehhez sok sikert kíván:
Dr. Krizsa Lajos ügyvéd
Krizsa Ügyvédi Iroda
Elérhetőségek: krizsa@krizsa.hu; +36 70 377 3315
Az ítélet letölthető itt – Pfv.I.20.585/2022/4. KÚRIA dr. Krizsa Lajos
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak!
Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.hitelsikerek.hu webcímen keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik
a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
