A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a 3.Pf.20.742/2021/6/II. számú ítéletével jogerősen megállapította, hogy a felek között 2008-ban létrejött deviza alapú jelzálog típusú kölcsönszerződés érvénytelen.
Az ítélőtábla a felperesek fellebbezését alaposnak találta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azonban a döntésével és annak jogi indokaival nem értett egyet. Az elsőfokú bíróság vizsgálta az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelenségét, azonban okszerűtlen jogi következtetéssel utasította el ennek a szerződési feltételnek a tisztességtelensége megállapítására és a jogkövetkezmény levonására irányuló kereseti kérelmet.
Az ítélőtábla az árfolyamkockázatra vonatkozó feltételek tisztességtelenségének vizsgálata során az 93/13/EGK irányelv és az azt értelmező Európai bíróság (EUB) ítélkezési gyakorlatából indult ki (C-51/17., C-227/18., C-186/16., C-26/13., C-126/17., C-619/19., C-212/20., [C-776/19-C-782/19. egyesített ügyek]) továbbá a 2/2014. PJE határozat alapján. Ezekből következik, hogy „az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás akkor tekinthető megfelelőnek, ha abból a fogyasztó számára kétséget kizáróan kiderül, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül őt terheli, a kedvezőtlen árfolyamváltozásnak nincs felső határa és az a futamidő alatt is reálisan bekövetkezhet, továbbá, hogy a forint árfolyamának súlyos leértékelődése, illetve a deviza kamatlábak emelkedése milyen hatást gyakorol a törlesztőrészletek összegére és ezáltal a fogyasztó gazdasági helyzetére.” [32]
A perbeli szerződés adott pontja ugyan utal az árfolyam változása miatt felmerülhető veszteségre, azonban az nem derül ki egyértelműen, hogy ennek nincs felső határa és ez a futamidő alatt is bekövetkezhet. A tájékoztatás alapján az árfolyamváltozásnak a kiegyensúlyozott ingadozására számíthattak az adósok, ellenben arról nem kaptak világos figyelmeztetést, hogy a forint árfolyamának súlyos leértékelődése akár ellehetetlenítheti számukra a szerződéses teljesítést. Erre vonatkozóan a szerződéshez tartozó ÁSZF sem tartalmazott többletinformációt. Az ítélőtábla tehát megállapította, hogy a perbeli szerződés kapcsán az OTP Bank által nyújtott tájékoztatás nem felel meg teljeskörűen az EUB által előírt feltételeknek, az árfolyamkockázat korlátlan viselésére vonatkozó rendelkezései tisztességtelenek, amely az egész szerződés érvénytelenségét okozza, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperesek kereseti kérelmével egyezően megállapította a perbeli szerződés teljes érvénytelenségét, továbbá rendelkezett az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásáról is.
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak!
Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.hitelsikerek.hu webcímen keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik
a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
