Gfv.VI.30.464.2020.6. Kúria KDB Zrt./BG Zrt. önálló zálogjog

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mely a felperes KDB Bank Európa Budapest Zrt. az önálló zálogjogból származó kielégítési jog gyakorlása iránti kérelmét elutasította.

A felperes KDB Bank Zrt. és a BG Magyarország Ingatlanfinanszírozási Zrt. között refinanszírozási jogviszony állt fenn, amelynek keretében a felperes forrást biztosított a BG Zrt. hitelezési tevékenységéhez, melynek biztosítékaként BG Zrt. a javára harmadik személyek által alapított önálló zálogjogot átruházta a felperesre.

A BG Zrt. és alperes adósok deviza alapú kölcsönszerződést illetve ugyanekkor zálogszerződéssel a kölcsönszerződés biztosítékaként önálló zálogjogot alapítottak az adósok által megvásárolt ingatlanra a hitelező mint zálogjogosult javára és tudomásul vették, hogy az önálló zálogjog a refinanszírozó bank javára átruházásra kerülhet.

A hitelező 2014-ben végelszámolást követően jogutód nélkül megszűnt. Ezt megelőzően a harmadik személyeknek nyújtott kölcsönszerződésekből származó követeléseit a felperesre engedményezte. Felperes a zálogszerződést 2017-ben felmondta. Keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket annak tűrésére, hogy perbeli ingatlanból bírósági végrehajtás útján a követelése kielégítést keressen, alperesek pedig a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, a felperes az önálló zálogjogot nem ingyenesen szerezte, ugyanakkor a refinanszírozási jogviszonyra tekintettel a zálogszerződés alapjául fekvő jogviszonyt ismernie kellett, továbbá megállapította a kölcsönszerződés és a zálogszerződés érvénytelenségét is a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértése, illetve az egyoldalú a fogyasztók hátrányára kikötött szerződési feltételek miatt. Ítéletében kiemelte, hogy bár a felperesi jogelőd önállónak nevezte a zálogjogot, az tartalmilag nem minősül annak. Az elsőfokú bíróság ítéletében felhívott szerződéses rendelkezésekből arra következtetett, hogy a zálogjogi szerződés kifejezetten nem önálló, a kölcsönszerződés felmondása nélkül sem a hitelező és zálogjogosult, sem a zálogjog megszerzője nem érvényesítheti a zálogjogot. A kereset elutasításának azért volt helye, mert a felperes nem bizonyította a kölcsönszerződés felmondását, ekként zálogjoga érvényesítésének megnyílását, azaz a felmondása jogszerűségét.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kiegészítette a tényállást a kölcsönszerződés, az üzletszabályzat és a zálogszerződés több rendelkezésével és ezeknek az áttekintése után azt a következtetést vonta le, hogy helytálló az alperesek azon hivatkozása, miszerint a zálogjogviszony tartalmát nem kizárólag az önálló zálogjogot alapító szerződés megnevezésű okirat, hanem annak a kölcsönszerződésben és az üzletszabályzatban található szabályokkal együtt történő értelmezése alapján kell megállapítani. Ebből az következik, hogy amikor a hitelező az önálló zálogjogot a felperesre ruházta, akkor azt azzal a tartalommal tudta megtenni, amilyen tartalommal az adósokkal szerződött. A felperesre is irányadók ezért a kölcsönszerződésben és az üzletszabályzatban található, de tartalmuk szerint az önálló zálogjogot szabályozó rendelkezések. Vizsgálata kiterjedt a felmondási jogra is és a rendelkezésekből egyértelműsítette, hogy a felek az önálló zálogjog felmondását a hitelező részére csak azzal a feltétellel tették lehetővé, hogyha a kölcsönszerződés azonnali hatállyal felmondásra kerül, azonban felperes maga sem állította, hogy a kölcsönszerződést valaha is felmondták volna. Minderre tekintettel viszont a felperest nem illeti meg az önálló zálogjog felmondásának joga, ebből kifolyólag joghatás kiváltására sem alkalma, vagyis az abból történő kielégítést sem követelheti.

A felülvizsgálati kérelemben a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetnek helyet adó döntés hozatalát kérte, alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték.

A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a kérelemben megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek.

Döntésében hivatkozott a Kúria által 2021. február 18-án hozott jogegységi döntésre (2/2021 PJE):
“[40] A PJE határozat indokolása értelmében az önálló zálogjog biztosítéki célú alapítása fiduciárius ügylet: a zálogjogosult kielégítési jogát ebben az esetben a felek megállapodása korlátozza. Míg a járulékos zálogjog esetében a törvényi járulékosság intézménye teremti meg a kapcsolatot a zálogjog és a biztosított követelés között, addig a biztosítéki célú önálló zálogjog esetében a felek megállapodása kapcsolja össze a zálogjogot és a biztosított követelést. Az önálló zálogjog ilyenkor, tehát biztosítéki célú alapítás esetén sem járulékos kötelezettség, jogi sorsa nem függ a biztosított követelés jogi sorsától, az alapügylet érvénytelensége például nem teszi magát a zálogszerződést is érvénytelenné. A biztosítéki célból fakadó következmények azonban a felek jogviszonyának részévé válnak, a jogosult tehát a dologi jogosultságait csak a biztosítéki célból fakadó korlátokkal, a zálogjoggal biztosított követelés érvényesítése érdekében gyakorolhatja. Mivel azonban a biztosítéki célú önálló zálogjog esetében nem a törvényi járulékosság, hanem a felek szerződése (tehát egy relatív hatályú, kötelmi megállapodás) kapcsolja össze a zálogjogot és a biztosított követelést, a zálogjogosult kielégítési jogának a biztosítéki célból fakadó korlátozása csak a zálogjog közvetlen megszerzőjével (az eredeti zálogjogosulttal), valamint az rPtk. 269. § (3) bekezdésének kifejezett rendelkezése alapján a zálogjog közvetlen megszerzőjének olyan jogutódjával szemben érvényesülhet, aki az önálló zálogjogot ingyenesen szerezte, vagy a szerzéskor az annak alapjául szolgáló jogviszonyt ismerte.”

Mivel jelen ügyben a feleres az önálló zálogjog megszerzésekor ismerte annak biztosítéki célját, ezért az alperesek a kölcsönjogviszonyból eredő kifogásaikat a perben érvényesíthették, így hivatkozhattak arra is, hogy a kölcsönszerződés az önálló zálogjogból való kielégítési jog megnyílását a kölcsönszerződés felmondásához kötötte.

Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak. Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.ugyvedsikerek.hu és www.hitelsikerek.hu webcímeken keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.

A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.

A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.


Amennyiben Ön eseti megjelenés, napi hír keretében és/vagy állandó megjelenésben szeretne az ÜgyvédSikerek – HitelSikerek.hu oldalon szerepelni kérjük az alábbi űrlap kitöltésével jelezze azt számunkra, hogy tájékoztatni tudjuk a megjelenésre vonatkozó információkról.
A megjelentetés lehetősége a jogász szakma képviselőire vonatkozik, beleértve a civil szervezeteket is (adószámmal rendelkezők).