Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság még október hozott döntése alapján a 41.Pkf.634.214/2022. számú ügyben elrendelte a végrehajtási záradék törlését. Az ítélet jogerős.
Jelen ügyben a Hitelsikerek által korábban közzétett KÚRIA precedens képes ítéletével egyező okok miatt mondta ki a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék a végrehajtási záradék törlését.
Adott ügyben a felmondás közlésének megtörténtét igazoló kézbesítési tanúsítvány a tartalmát tekintve nem felelt meg a Kjt. 142. § (2) bekezdésének, így az nem minősül közokiratnak. E jogszabályi rendelkezés akként szól, hogy a közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés szövegét szó szerint jegyzőkönyvbe foglalja, és az okiratot postán ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, illetve az E-ügyintézési törvényben meghatározott módon a másik fél részére továbbítja. A közjegyző a jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat vagy értesítés szövegét a nyilatkozattevő előtt felolvassa, e jegyzőkönyvet a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés közléséről a kérelmet előterjesztő félnek tanúsítványt ad, amelyben feltünteti a nyilatkozat vagy értesítés szó szerinti szövegét, a felek nevét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, illetve székhelyét, a feladás évét, hónapját, napját, a kérelmet előterjesztő kívánságára óráját is.
Ebből következően az eljáró közjegyzőnek két közokiratot kell elkészítenie, egyrészt a kézbesítendő nyilatkozatot tartalmazó jegyzőkönyvet, majd pedig a kézbesítésről készített, a kézbesített nyilatkozat szó szerinti szövegét, valamint a küldemény feladásának helyét és idejét tartalmazó tanúsítványt.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy a ténytanúsítvány nem tartalmazza a kézbesítéssel érintett felmondó nyilatkozat szó szerinti szövegét, a felmondást magában foglaló közjegyzői okiratnak csak a számát tüntette fel a, illetve a küldemény feladásának helyét és idejét.
E hiányosság miatt a kézbesített ténytanúsítvány – a Kjt. 147/A. §-a értelmében – nem tekinthető közokiratnak, azaz a felmondás hatályosulását, és ezáltal a végrehajtani kért követelés esedékessé válását, vagyis a teljesítési határidő lejártát, mint a végrehajtás elrendelése feltételének bekövetkeztét nem igazolja, így a Vht. 23/C. § (2) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek, tehát a végrehajtási záradék kiállítására nem kerülhetett volna sor.
Jelen ügyben a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a fentebb idézett Kúriai precedensképes álláspontja szerint, már azt megelőzően hozott jogerős döntést. Fontos megjegyezni, hogy a záradéktörlési eljárás a döntések egyértelműnek tűnő volta ellenére nem automatikus, nem egyszerű, hangsúlyozni szükséges, hogy ezen nemperes eljárások is komoly szakértelmet igényelnek, csak kellő körültekintéssel, kizárólag szakértő, ezen ügyekben kifejezetten jártas ügyvéd igénybevétele mellett ajánlott! Ellenkező esetben visszafordíthatatlan kárt okozhat a nem megfelelő eljárás az adósoknak! A HitelSikerek ügyvédei közül már eddig is többen sikeresen jártak és járnak el ilyen ügyekben – HitelSikerek Ügyvédlista.
Az ítélet letölthető ITT – 41.Pkf.634.214/2022/4. vh.megsz., Bukliné dr. Vámos Csilla
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak!
Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.hitelsikerek.hu webcímen keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik
a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
