Az érvénytelenül érvényes szerződések országa

2019.02.19-én a Kúria egy adott ügyben a felülvizsgálati eljárás eredményeként a másodfokú ítélettel egyetértve, azt hatályában fenntartotta, vagyis az Allianz Bank/FHB Bank deviza alapú szerződése a nemzeti törvényeknek megfelelő, érvényes, az adóst terhelő több tízmilliós követelés végrehajtható.

Az ügy 2012-ben kezdődött, amikor az adósok ráébredve az egyébként fél országot érintő, devizás csalfaságokra, pert indítottak az Allianz Bank ellen, a köztük lévő kölcsönszerződés érvénytelensége okán. A perben a Szegedi Törvényszék megállapította, hogy az több pontban sem felel meg a hivatkozott (nem mellékesen kógens, avagy kötelező érvényű) szabályoknak, ezért a szerződést érvénytelennek mondta ki. A végzés 2014. februárban jogerőre emelkedett, melyet áprilisban kaptak kézhez az érintettek.

Az ügyben fellebbezés, egyéb nem történt, az adósok várták, hogy az ítélet alapján majd rendezik a Bankkal a helyzetet. De nem történt semmi. Látszólag, mert a háttérben eközben az ország vezetése ráébredt a deviza alapú hitelezés körüli problémákra, hiszen az országban a bíróságok a törvényeknek megfelelően további számos esetben meg tudták állapítani ezeknek a típusú szerződéseknek az érvénytelenségét, ami a bankoknál piros csengőként villoghatott így sürgősen tenni kellett valamit. Tettek is. A kormány egészen egyszerűen átírta a játékszabályokat menet közben, például a devizás törvények megalkotásával, de néhány vélemény szerint az új Polgári Perrendtartás szabályai a perindítási lehetőségek kapcsán is ezen okok miatt születtek vagy legalábbis befolyással voltak rá. Ezzel párhuzamosan a jogi környezet megváltozása által a bíróságokra nehezedő nyomás különböző jogegységi határozatok megalkotására “kényszerítette” a vezető bírákat, és általánosságban a bírósági rendszer összességétől “elvárta” azoknak az alkalmazását, mely végül az adósokat elmarasztaló sorozatos ítéletekben köszönt vissza. Az “új” törvények, a bírósági függetlenség megingása, valamint a vélhetőleg folyamatos banki lobbi (lásd. EBRD Paktum, 1. b) pont), letölthető a cikk alján) eredményeként ott tartott és tart az ország azóta is, hogy az érvénytelen szerződések minden észérv ellenére, de érvényesek lehetnek. Jelen állás szerint ezen nem változtat és nem segít még az sem, hogy az Európai Bíróságról érkező ítéletek, határozatok, irányelvek egyre-másra állapítják meg az adósok igazát szolgáló tényeket (lásd EUrópai Bíróságok), a magyar helyzetet uralók továbbra is megingathatatlanul hiszik(?), hogy ez így rendben van.

De térjünk vissza a konkrét esethez. Tehát volt egy jogerős ítélet arról, hogy a szerződés érvénytelen, de az ítélet mentén a felek között további egyeztetés nem történt, ehelyett az akkor már FHB Bank az Allianz Bank jogutódjaként érvényessé nyilvánítási pert indított az adósok ellen. 2015-ben járunk, miután született már néhány törvény (DH törvények), melyeket akárhogy is szépítünk, magyarázunk, elsősorban a kölcsönt nyújtók érdekeit szolgálja. Értik, ugye? Az átalakított, újraírt, az érdekek mentén alakított törvénykezés lehetőséget adott ennek a Banknak is, mint ahogy az összes többinek is, hogy az addig már érvénytelennek ítélt szerződéseket, most a bíróságok újra érvényessé tehessék, hiszen ezt már törvény biztosította számukra. Magyarázták mindezt azzal is (és sajnos a bírók is adoptálták ezeket a magyarázatokat), hogy az adósoknak nem lehet érdeke a szerződések érvénytelensége, hiszen abban az esetben a feleknek el kell számolniuk egymással és nincs az adósoknak pénze arra, hogy visszafizessék, amit kaptak (arról bölcsen hallgattak, hogy azért van egy fedezetük is, mely felhasználható és egy lehetőség, hogy újabb tisztességes szerződéssel vegyenek fel kölcsönt, stb.). Nem vették figyelembe, hogy az adós általában felnőtt, jog- és döntésképes személy, aki képes megérteni azt is, ha a szerződésének érvénytelensége okán pert indít, akkor annak a következményeivel is számolnia kell. (Ezen a ponton érdemes megemlékezni és egy imát elmorzsolni a volt PSZÁF akkori vezetőségének lelki üdvéért, amiért azt állították, hogy nem terheli őket felelősség és a devizahitelezés körül minden a legnagyobb rendben volt, abban hibát nem lehetett találni.)

Ezzel tehát az állam gyakorlatilag a felelős döntéstől is megfosztotta az adósokat. De jó oka volt rá, amit meg is indokoltak, ugyanis nem kevesebbet állítottak, minthogy a szerződések érvénytelensége az országot csődhelyzetbe juttatná (lásd a PSZÁF akkori elnöke dr. Szász Károly a Kúriának írt szívhez szóló válaszlevelét. Letölthető a cikk végén) Remek. Legyen az adósnak lelkiismeret furdalása, jusson ő koldusbotra. Mint ahogy lett is. Adósok tízezrei jutottak csődhelyzetbe, generációk vagyona, szállt át a bankok tulajdonába. Ezzel párhuzamosan a bíróságokba vetett bizalom, a hit az igazságszolgáltatásban súlyosan megrendült.
Tényleg ez volt a helyes út?

Visszatérve az ügyhöz a 2015-ben indult érvényessé nyilvánítási pert az FHB Bank megnyerte. Pont ott ahol korábban az érvénytelenséget kimondó ítélet is született. (A Szegedi Törvényszékről beszélünk, mely intézményben folyó ítélkezési gyakorlat bemutatása egy külön cikket érdemelne.) Adósok fellebbeztek, de minden hiába a Szegedi Ítélőtáblát nem hatotta meg semmi. Az adósoknak nem sok választása maradt, mint tovább előre, hiszen a több tízmilliós banki követelést mostanra már több milliós illeték is terhelte. Felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek hát az ítélet ellen, melyben a Kúria végül kimondta a végső szót, a szerződés érvényes, az adósok fizessenek. Függöny le.

Ennyi a történet az országról, ahol az érvénytelen is lehet érvényes és bár nagyon szeretnénk politikamentesen gondolkodni, mert pusztán jogkérdésekről kellene beszélnünk, de a devizás történetben egyszerűen képtelenség. A magyar állam az állampolgárai ellen fordult a pénzügyi hatalommal karöltve, magával rántva a jogrendszert is. Van esélye a polgárnak ebben a környezetben? Döntsék el Önök.

A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel (link és/vagy HitelSikerek és az írás címe) idézhetők, illetve tehetők közzé, beleértve a felhasznált képeket és csatolmányokat is.