A Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta az adós ellen indult végrehajtási eljárást megszüntette. Az ítéletben a bíróság az elévülés jogpolitikai céljának összefoglalója is megismerhető.
Felperes adós és édesapja 2008-ban kötött kölcsönszerződést – a perben nem álló – OTP Bankkal, mely szerződést a bank 2011. augusztus 9. napján közjegyzői okiratba foglalt felmondással felmondta. A felmondó nyilatkozatot a felperes nevében édesapja 2011. augusztus 22. napján átvette.
A hitelező OTP Bank ezt követően a fennálló követelését az alperes OTP Faktoringra engedményezte, akinek kérelmére a közjegyző 2017. július 20. napján végrehajtást rendelt el a felperessel szemben.
Felperes adós önállóan, jogi segítség nélkül terjesztett elő keresetet a végrehajtás megszüntetés érdekében, elévülésre hivatkozva. A bíróság a keresetet elutasította azzal az indokolásssal, hogy a felperes a követelés elévülését nem tudta bizonyítani, mert az OTP Faktoring igazolta, hogy a szerződés felmondását követően, a 2016. június 29. napján kelt és a felperes részére szabályszerűen kézbesítettnek tekintendő fizetési felszólításával az elévülést megszakította.
Felperes jogi képviselő segítségével fellebbezést nyújtott be, melyben előadta, hogy a végrehajtási jog elévülését csak végrehajtási cselekmény szakíthatja meg, melyel a bíróság teljes mértékben egyetértett. Az ítélet indokolásában hivatkozik a felperes által előadott bizonyításban szereplő BH2014.151. szám alatti eseti döntésre, melyben egyértelmű a Kúria állásfoglalása abban, hogy „a végrehajtási záradékkal ellátható okiratok alapján közvetlenül végrehajtható követelések az okiratban meghatározott határidő elteltével nemcsak esedékessé, hanem egyszersmind végrehajthatóvá is válnak. Az ilyen követelések esetében a végrehajtási jog elévülése – az egyéb feltételek fennállása esetén – a követelésre megállapított teljesítési határidő letelte utáni napon kezdődik. Ettől az időponttól kezdve a követelés más hatósági eljárás közbeiktatása nélkül, végrehajtás útján közvetlenül kikényszeríthető, ezért elévülésének megszakítására a rPtk. 327. § (3) bekezdése az irányadó.”
A Törvényszék egyetértett azzal a felperesi hivatkozással is, „hogy a követelést a közokiratba foglalt felmondás lejárttá tette, és ennek következtében az a felmondásban megjelölt 15 nap elteltével esedékessé vált. Ha pedig a felperessel szembeni követelés esedékessé és ezáltal végrehajthatóvá vált, a végrehajtási jog elévülését csak a végrehajtási cselekmény, azaz a közvetlen végrehajtás elrendelésére tett lépés szakíthatta meg (Pfv.I.21.768/2016/9.). Ha mód van végrehajtási kényszer közvetlen alkalmazására, akkor csak a végrehajtási cselekményt lehet olyan célravezető jogérvényesítési lépésnek tekinteni, amely az elévülés megszakítására alkalmas (Pfv.I.21.122/2018/6.).”
A dátumokat figyelembe véve tehát a hitelező az igényét közvetlen végrehajtás útján érvényesíthette volna, mely adott ügyben 2011. szeptember 7-dikén kezdődött és 2016. szeptember 7-dikéig tartott.
A döntésben foglalt további megállapítás, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakkal ellentétben a perbeli követelés elévülése tekintetében a rPtk. 327. § (1) bekezdése nem alkalmazható, ennélfogva az értesítések, felszólító levelek nem alkamasak az elévülés megszakítására.
Az ítéletből idézve az elévülés jogpolitikai céljaival kapcsolatos megállapítások:
„A Kúria a Pfv.I.20.184/2013/9. számú ítéletében is kifejtette: záradékolható okirat esetén a végrehajtható határozat maga a záradékolható közokirat, a Ptk. 327. § (3) bekezdése pedig attól kezdve irányadó, amint a záradék kiállítása lehetővé válik, amely általában a teljesítési határidő leteltét követő nap.
A fenti értelmezés áll összhangban az elévülés jogpolitikai céljával is, melynek lényege: a jogosultat rákényszerítse követelését belátható időn belüli érvényesítésére. Ha a végrehajtási kényszer közvetlen alkalmazásának lehetősége esetén sem csak a végrehajtási cselekményt kellene az elévülés megszakítására alkalmas jogérvényesítési lépésnek tekinteni, lehetőség nyílna arra, hogy a jogosult a követelése érvényesítését indokolatlanul elhúzza, jogbizonytalanságban tartva az adóst. Ez a fajta magatartás azonban nem egyeztethető össze a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével, sőt adott esetben joggal való visszaélést is megvalósíthat.” (Ítélet 4. oldal)
Adóst a perben dr. Madari Tibor ügyvéd képviselte.
| Madari Ügyvédi Iroda weboldala ITT | |
| 1027 Budapest Frankel Leo u. 5. mfsz. 2. | |
| iroda //kukac// madari.hu | |
| +36 1 3360 516 |
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak!
Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.hitelsikerek.hu webcímen keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik
a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak!
Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.hitelsikerek.hu webcímen keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik
a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
