A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletével elutasította a Finalp Zrt. keresetét az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás elégtelensége miatt.
Lényeges rész az ítéletből:
A másodfokú bíróság utal arra, hogy a jogvitát a szerződéskötés idején hatályos jogszabályirendelkezésekre figyelemmel kell elbírálni. A szerződéskötés idején hatályos 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.) 203. §-a még nem tartalmazott olyan kifejezett külön rendelkezést, ami szerint a
pénzügyi intézménynek a fogyasztót az árfolyamkockázatról kell, illetve miként kell tájékoztatnia.
Ennek azonban csak annyiban van jelentősége, hogy ebben az időpontban még nem volt olyan kifejezett törvényi előírás, ami szerint erről írásban, a fogyasztó által is aláírtan kellett volna a tájékoztatást adni. A régi Hpt. 203. § (1) bekezdésének a szerződéskötés idején hatályos rendelkezése ugyanakkor előírta azt, hogy a pénzügyi intézmény egyértelműen és közérthetően köteles az ügyfelet, illetőleg jövőbeni ügyfeleit a pénzügyi intézmény által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint a feltételek módosulásairól tájékoztatni. A pénzügyi
intézményt tehát a szerződéskötés idején is általános együttműködési, tájékoztatási kötelezettség terhelte. Az Európai Unió Bíróságának a C-51/17. számú ügyben megszületett ítélete pedig a 3. kérdésre azt a választ adta, hogy a 93/13. irányelv 4. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az a követelmény, mely szerint szerződési feltételeket világosan és érthetően kell megfogalmazni, arra kötelezi a pénzügyi intézményeket, hogy elegendő tájékoztatást nyújtsanak a kölcsönt felvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. E tekintetben e követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára abban az értelemben, hogy az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem értékelni kell tudnia az ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt, esetlegesen jelentős gazdasági következményeit is.
Ilyen tájékoztatás a perbeli szerződésben nem található. A szerződésben szereplő, lényegében technikai jellegű szabályok nem minősíthetők ilyennek, és nem fogadható el az sem, hogy a fogyasztónak magának kellene ezekből összegyűjtögetnie az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatást. Az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatásnak olyannak kell lenni, amiből magának az ügyletnek a kockázatos volta kitűnik az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára, azaz az ügyletben rejlő, a fogyasztó számára jelentkező kockázatról kell tájékoztatást adni oly módon, hogy emiatt a fizetési kötelezettségei jelentősen megnövekedhetnek.
Nincs olyan peradat, de felperesi tényállítás sem, ami szerint a tájékoztatás nem a szerződésben, hanem valamilyen más módon megtörtént volna az adott esetben.
Mindezek hiányában a másodfokú bíróság megítélése szerint az árfolyamkockázat áthárítása a fogyasztóra tisztességtelen, és ez a szerződés érvénytelenségét eredményezi a szerződéskötéskor hatályos 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209/A. §-a alapján. A felperes keresetében az érvényesnek tekintett szerződésen alapuló igényt érvényesített, ez a kereset ezért nem teljesíthető, azt minden további vizsgálódás nélkül el kell utasítani.
Az adóst dr. Madari Tibor ügyvéd képviselte a perben.
e-mail: madari@madari.hu; 061 336-0516, 061 336-0517
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak!
Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.hitelsikerek.hu webcímen keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik
a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
