AFővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság megváltoztatta az I. fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék ítéletét és közbenső ítéletében megállapította, hogy a felek között 2006. július 27. napján létrejött kölcsönszerződés érvénytelen. A közbenső ítélet jogerős.
Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest a perköltség és az eljárási illeték megfizetésére. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az I. rendű alperes a kölcsönszerződésben és a kockázatfeltáró nyilatkozatban egyértelműen tájékoztatta az adósokat a deviza alapú kölcsönök kockázatáról, ezért a felperes alaptalanul hivatkozott a megfelelő tájékoztatás hiányára.
A másodfokon eljáró bíróság szerint a megfelelő tájékoztatással szemben támasztott minimális követelmény, hogy felhívja az adós figyelmét az árfolyamváltozás kockázatának fennállására, elmagyarázza, hogy a kockázat miben áll, és abból az adós számára felismerhető legyen, hogy a kockázat milyen hatást gyakorol a törlesztőrészletekre és negatív változása esetén az adós gazdasági helyzetére.
A Fővárosi Ítélőtábla közbenső ítéletében leszögezte, hogy a perbeli kölcsönszerződés az árfolyamváltozás kockázatát korlátlanul az adósokra hárította, de a tájékoztatás nem hívta fel kellő nyomatékkal az adósok figyelmét az árfolyamváltozás kockázatára, abból csak kikövetkeztethető volt, hogy van ilyen kockázat. Sem a kölcsönszerződés, sem a kockázatfeltáró nyilatkozat nem ad magyarázatot arra, hogy a kockázat miben áll, hogy az árfolyam változása milyen hatást gyakorol az adósok kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségére , az árfolyam különböző változásai esetén miként változik a törlesztőrészletek és a fennmaradó tőketartozás összege.
A közbenső ítélet megállapította, hogy fentiek okán az I. rendű alperes által a felperesnek és a II. rendű alperesnek adott tájékoztatás nem felelt meg a minimális követelményeknek sem. Megfelelő tájékoztatás hiányában nem tekinthető érthetőnek és világosnak az árfolyamváltozás kockázatát az adósokra hárító szerződési feltétel, ezért ez a feltétel tisztességtelen és ebből következően az semmis. Mivel a tisztességtelen feltétel nélkül a kölcsönszerződés nem teljesíthető, a Ptk. 239. § (2) bekezdése alapján a perbeli szerződés egésze érvénytelen.
A másodfokú közbenső ítélet megállapította azt is, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeiről az elsőfokú bíróságnak kell határoznia.
Adóst dr. Czingula Katalin képviselte.
Elérhetősége: kczingula@gmail.com
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak!
Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.hitelsikerek.hu webcímen keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik
a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak!
Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.hitelsikerek.hu webcímen keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik
a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
