A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság az Argenta Faktor Zrt. felperes keresetét elutasította. Az ítélet jogerős.
Az I. rendű alperes, mint adós és a Lombard Finanszírozási Zrt., mint hitelező között svájci frank alapú kölcsönszerződés jött létre, gépjárművásárlási céllal 2008-ban, melyet a hitelező az adósi késedelmes teljesítésre hivatkozással 2009-ben azonnali hatállyal felmondott. A hitelező a gépjárművet visszavette, értékesítette, majd a szerződésből fennmaradó követelést 2010-ben a felperes Argenta Faktor Zrt-re engedményezte. A Lombard Finanszírozási Zrt. 2010. április 30-án megszűnt, általános jogutódja a II. rendű alperes AxFina Hungary Zrt.
A felperes Argenta Zrt. módosított keresetében kérte a szerződés érvényessé nyilvánítását – meghatározott kamatmértékkel, valamint, hogy az ekként érvényessé nyilvánított szerződés alapján a bíróság kötelezze az I. rendű alperest a követelés megfizetésére, továbbá perbe vonta az AxFina Hungary Zrt-t.
Az ismeretlen helyen tartózkodó I. rendű alperest képviselő dr. Lajos Sándor ügyvéd módosított ellenkérelmében elsődlegesen az eljárás megszüntetését kérte, érdemi védekezésében pedig – többek között – a követelés elévülésére, a felmondás jogellenességére, az összegszerűség megalapozatlanságára, a szerződés érvénytelenségére és a felperes perbeli legitimációjának hiányára is hivatkozott.
Az elsőfokon eljáró Monori Bíróság a keresetet alaposnak találta, a szerződést érvényessé nyilvánította és marasztalta az I. rendű alperest a módosított keresetnek megfelelően.
Az ítélettel szemben az I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen kérve az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozatra való kötelezését, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes kereseti kérelmének elutasítását. Felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, előkészítő iratához csatolva a jogátruházási szerződést is.
Az I. rendű alperes fellebbezését a másodfokú bíróság megalapozottnak találta, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította.
Alperesi érvelést elfogadva a másodfokú bíróság ítéletében kifejtette, hogy a felperes, mint engedményes a régi Ptk. 328. § (1) – (2) bekezdése, 329. §-a alapján szinguláris jogutód, nem általános jogutód, nem szerezte meg a kölcsönszerződésre vonatkozó alakítói jogokat, csak a kölcsönszerződésből fakadó követelés érvényesítésének a jogát vásárolta meg, ez az igény nem járhat az alapul szolgáló jogviszony tartalmi módosítására vonatkozó igény érvényesítésének lehetőségével. Az engedményes csak az engedményezett követelés érvényesítésére rendelkezik perbeli legitimációval, a BH. 2008. évi 128. számú eseti döntés értelmében. A szerződés érvénytelenségének a megállapításához fűződő jogi érdek pedig nem engedményezhető a BH. 2001. évi 335. döntés értelmében.
Az alakítói jogokkal nem rendelkező felperessel szemben az I-II. rendű alperesek sem kérhették a szerződés érvénytelenségének megállapítását, csupán a követelés érvényesítésének kizárása céljából hivatkozhattak a kölcsönszerződés érvénytelenségére.
A szerződés érvénytelenségének a megállapítására a másodfokú bíróság álláspontja szerint kizárólag a peres felek közül a szerződő felek viszonyában van lehetőség. A felperes nem tekinthető a II. r. alperes – vagyis a Lombard Zrt – általános jogutódjának. Az engedményezés a követelés értékesítéséből kifolyólag kizárólag a követelés érvényesítésére korlátozódott. Az iratokból megállapítható, hogy a követelés engedményezésére, és nem a szerződés átruházására került sor. Az engedményes, vagyis a felperes nem lépett be az engedményező, vagyis a II.r. alperes és az I. r. alperes között létrejött szerződésbe, sem az engedményező mellé, sem annak helyébe.
A másodfokú bíróság megítélése szerint, eltérően az elsőfokú bíróság álláspontjától a felperest kívülálló harmadik személyként sem illeti meg az érvénytelen kölcsönszerződés jogkövetkezményeinek levonása tekintetében keresetindítási jog.
[41] Ugyanakkor az új Ptk. 6:208. § (1) bekezdése egyértelműen kinyilvánítja a teljes szerződési pozíció átruházásának lehetőségét annak rögzítésével, hogy a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról. Ennek lényege, hogy a szerződésátruházás a már fennállt jogviszony alanyaiban bekövetkező változás, jogutódlás. A szerződésátruházás a jogviszonyt nem szünteti meg, a szerződést nem újítja meg; lényege, hogy a szerződésből kilépő és a szerződésben maradó fél közötti kötelem szűnik meg, a korábban létrejött jogok és kötelezettségek összessége pedig a szerződésbe belépő és a szerződésben maradó fél között marad fenn. Hangsúlyozni kell, hogy a szerződésátruházás egy sui generis háromoldalú szerződés az eredeti jogviszony alanyai (átruházó és kötelezett) és az átvállaló között. A szerződésátruházás eredményeképp a szerződésbe belépő fél a szerződésből kilépő fél szerződési pozíciójába lép be. Mivel a szerződési pozíció nem más, mint jogok és kötelezettségek összessége, a szerződésbe belépő felet mindazok a jogok megilletik és mindazok a kötelezettségek terhelik, amelyek a szerződésből kilépő felett megillettek, illetve terheltek. A szerződésátruházás gazdasági jelentőségét az adja, hogy a jogok mellett a kötelezettségek tekintetében is tiszta helyzetet teremt: a szerződésből kilépő fél minden kötelemből szabadul. A szerződésbe belépő félre szállnak át a szerződésátruházást megelőzően keletkezett kötelezettségek, így a szerződésbe belépő fél lesz felelős a szerződésből kilépő fél által okozott károkért is.” A felperes által csatolt megállapodás azonban nem tekinthető a hivatkozott Ptk szabályozás szerinti megállapodásnak, így annak a felperesi legitimáció szempontjából jelentősége nincs, de egyébként sem lehet figyelembe venni, utalva a Pp. 373. § (2) és (3) bekezdésére."Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság keresetét ítéletét megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította. Az ítélet jogerős.
dr. Lajos Sándor ügyvéd járt el az ügyben
kirendelt ügygondnokként az adós, mint I. rendű alperes képviseletében
dr. Lajos Sándor elérhetősége: 06 70 398 5715
Az ítélet letölthető ITT- 6.Pf.20.187/2022/7/I. jogerős, dr. Lajos Sándor
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak. Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.ugyvedsikerek.hu és www.hitelsikerek.hu webcímeken keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
Amennyiben Ön eseti megjelenés, napi hír keretében és/vagy állandó megjelenésben szeretne az ÜgyvédSikerek – HitelSikerek.hu oldalon szerepelni kérjük az alábbi űrlap kitöltésével jelezze azt számunkra, hogy tájékoztatni tudjuk a megjelenésre vonatkozó információkról.
A megjelentetés lehetősége a jogász szakma képviselőire vonatkozik, beleértve a civil szervezeteket is (adószámmal rendelkezők).
