A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az alperesnek az I. r. és II. r. felperesekkel szembeni, kölcsönszerződésből eredő követelése bíróság előtti érvényesítéséhez való joga nem áll fenn. Az ítélet jogerős.
A felperesek mint adósok és az ELLA Első Lakáshitel Kereskedelmi Bank Részvénytársaság (alperes jogelődje) mint hitelező között 2005-ben önálló zálogjoggal és készfizető kezességvállalással biztosított kölcsönszerződés jött létre, melyet a hitelező 2013-ban felmondott. A követelés elévülésének kezdő napja 2013. április 26. napja volt.
Az alperesi jogelőd ELLA Bank a perbeli szerződésből eredő lejárt követelést annak járulékaival együtt 2016-ban átruházta az OTP Bank Nyrt.-re, aki ugyanebben az évben ezeket az alperes OTP Faktoring Zrt-re engedményezte. Sem az alperes, sem a jogelődje nem indítottak végrehajtást a felperesekkel szemben a kölcsönszerződésből eredő követelés behajtása iránt.
A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperesnek a felperesekkel szembeni követelésének bíróság előtti érvényesítéshez való joga nem áll fenn azon okból, hogy az alperes felperesekkel szembeni követelése elévült. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mely ellen felperesek nyújtottak be fellebezési kérelmet, amelyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a kereseti kérelmüknek történő helyt adást, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság érdemi tárgyalási szakasz megismétlésére kötelezését kérték. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A másodfokú bíróság szerint a I. r. és II. r. felperesek fellebbezése alapos. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja folytán a felperesek keresetét érdemben nem vizsgálta, ezért az elévülés kérdését a másodfokú bíróság vizsgálta érdemben. A másodfokú bíróság kiemelte, – hivatkozva a Kúria Pfv.I.20.993/2021/5. valamint Pfv.I.20.910/2020/8. döntéseire – hogy a végrehajtandó határozat meghozatalától kezdődően a követelés és a végrehajtási jog elévülése már egybeesik, a végrehajtandó határozat meghozatalával a végrehajtási jog elévülése minden külön jogcselekmény nélkül elkezdődik vagyis a végrehajtási záradékkal ellátható okiratok alapján közvetlenül végrehajtható követelések ugyanis az okiratban meghatározott határidő elteltével nem csupán esedékessé, hanem egyszersmind végrehajthatóvá is válnak. Az elvülést megszakító esemény pedig kizárólag végrahajtási cselekmény lehet, amit a végrehajtást kérő vagy a végrehajtást elrendelő szerv (pl. bíróság vagy közjegyző részéről végrehajtható okirat kiállítása) végez, vagyis az engedményezési értesítő az elévülés megszakítására nem alkalmas.
A másodfokú bíróság tehát az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes követelése és azzal együtt a végrehajtási jog 2018. április 26. napján elévült, ezért az alperesnek a perbeli kölcsönszerződésből eredő követelése bíróság előtti érvényesítéséhez való joga nem áll fenn. Az ítélet jogerős.
Az ítélet letölthető ITT – 67.Pf. 635.836/2022/7. jogerős, Bukliné dr. Vámos Csilla
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak!
Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.hitelsikerek.hu webcímen keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik
a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
