Kézbesítési vélelem

Kedves Olvasóink!

Sok esetben látjuk azt, hogy az ajánlott küldeményeket nem veszik át az adósok, mert azt gondolják, hogy akkor az nincs is. Nos, ez nem így van. A hivatalos írat átvételéhez két jogszabályt kell ismernünk.

Az egyik a posta számára előírt 335/2012. (XII. 4.) Kományrendelet 31.§-a, melyben azt rögzítik, hogy a kézbesítést kétszer kell megkísérelni, majd a második kézbesítést követő 5. munkanapon „nem kereste” jelzéssel lehet visszaküldeni a feladónak a küldeményt. Ez a rendelet önmagában csak a posta számára előírt kötelezettséget mutatja meg. Azonban az át nem vett küldemények miatt  sok-sok eljárás indokolatlanul elhúzódott, ezért 1995-ben megalkották a kézbesítési vélelem fogalmát, melynek szabályait a Polgári Perrendtartásban találhatunk.

A kézbesítés vélelem két esetre rendelkezik:

  1. Átvétel megtagadása: ekkor a kézbesítés napján átvettnek kell tekinteni
  2. Át nem vétel: a második értesítést követő 5. munkanapon kézbesítettnek minősül

A fentiek alapján tehát az eljárások során alapesetben az nem mentesít, ha nem veszünk tudomást a nekünk szóló küldeményekről, értesítésekről.

Természetesen a kézbesítések vélelmét meg is lehet dönteni, hiszen lehetnek speciális esetek, de ez már olyan további tudást igényel, melyhez jogi képviselő indokolt.

Ügyvédlista

2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról, 137. § [A bírósági irat kézbesíthetetlensége, kézbesítési fikció]

(1) Ha a bírósági iratot a címzett részére – ide nem értve a kézbesítési fikció eseteit – nem lehet kézbesíteni, erről az érdekelt feleket értesíteni kell.

(2) A bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a címzett az iratot nem vette át – postai szolgáltató útján történő kézbesítés esetén az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza – az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(3) Keresetlevél és az eljárást befejező érdemi határozat kézbesítése esetén a bíróság a kézbesítési fikció beállásáról a címzettet nyolc munkanapon belül – egyszerű postai küldeményben – értesíti. Az értesítésben a bíróság tájékoztatja a címzettet a kézbesítési fikcióval szembeni kifogásra vonatkozó szabályokról, keresetlevél esetén a perindítás joghatásainak beállásáról is. Ha a bíróságnak a címzett elektronikus levélcímét bejelentették, az értesítést a címzett elektronikus levélcímére is meg kell küldeni. A postai úton megküldött értesítéshez mellékelni kell azt a bírósági iratot, amelyre vonatkozóan a bíróság a kézbesítési fikció beálltát megállapította.

Cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel (link és/vagyHitelSikerek és az írás címe) idézhetők, illetve tehetők közzé, beleértve a felhasznált képeket és csatolmányokat is.