A Budapest Környéki Törvényszék 21.P.20.188/2023/10. számú ítéletével a korábban már semmissé nyilvánított deviza alapú kölcsönszerződést érvényesség nyilvánította akként, hogy abból mellőz minden az árfolyamváltozásra és annak kockázatára vonatkozó az adóst terhelő rendelkezést. Az ítélet jogerős.
Adósok és Hitelező 2007-ben közjegyzői okiratba foglalt deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek (25 millió Ft), mely szerződést az eljáró bíróság 2013-ban jogerősen semmissé nyilvánított, mert az a régi Hpt. 213. § 1) bekezdés c) és d) pontjába ütközik. Alperesek 2014-ben fizettek be utoljára törlesztőrészletet és a jogerős ítéletet követően több alkalommal írásban kérték a felperesi jogelődöt, hogy számoljanak el, azonban ez nem történt meg. A per során az adósok bírói letétbe teljesítettek befizetéseket. Jelen bíróság 2021-ben kelt ítéletével levonta a jogkövetkezményeket, majd a fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla 2023-ban kelt végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Felperes módosított és a megismételt eljárási szakaszban – felhívásra – módosított keresetében elsődlegesen kérte a régi Hpt. 213. § 1) bekezdés c) pontjának kiküszöbölése érdekében a szerződést érvényessé nyilvánítani oly módon, hogy a kölcsön összegének megfelelő az MNB hivatalos CHF/HUF árfolyama alapján számított CHF összeg legyen, továbbá ennek megfelelően a szerződés egyes pontjainak módosítását. Másodlagos keresetében hatályossá nyilvánítást kért, mely szerint az eredeti szerződés feltételeit kell figyelembe venni és ennek megfelelően több, mint 40 millió forint tartozás megfizetésére kérte kötelezni az adósokat.
Alperesek a megismételt eljárásban is elsődlegesen a per megszüntetését – a kereset elutasítását – kérték. Az eredeti állapot, mint érvénytelenségi jogkövetkezmény helyreállítása ellen tiltakoztak, a jogerős érvénytelenséget megállapító ítélet által meghatározott érvénytelenségi okokon túl további hazai és európai uniós döntések alapján megállapítható érvénytelenségi okokra is hivatkoztak. Az eljárás során kimunkálták és bemutatták az Európai Bíróság C-705/21 döntése alapján a szerintük megfelelő elszámolást, mely alapján tőke és kamat tekintetében az alperesek tartozása mindösszesen körülbelül 13 millió Ft.
A bíróság a felperes keresetét és alperesek érvénytelenségi kifogásait részben alaposnak találta. Megállapításaiban kiindulásként leszögezte, hogy a peres felek között a korábbi jogerős ítélet alapján a szerződés érvénytelen, mert az nem foglalja magában az árfolyamrést, mint költséget, valamint mert az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó feltételek meghatározása nem felelt meg a fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek. A bíróság álláspontja szerint az érvényessé nyilvánítás akadálya lehet az alperes által hivatkozott további tisztességtelen feltételek megléte, ezért azokat megvizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a felperes nem adott megfelelő az árfolyamkockázati tájékoztatást, ezért ebből következően a szerződés adott pontját tisztességtelennek és ennek következtében – az elszámolásra is kiható – további okból is érvénytelennek tekintette. További megállapítása az ítéletnek, hogy a perbeli szerződéshez kapcsolódó Hirdetmény késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezései nem váltak a szerződés részévé, helyette a Ptk. késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
A bíróság a felperes által a kölcsön meghatározásra vonatkozó kérelme kapcsán megállapította, hogy a C-705/21 EUB döntés értelmében az adósok árfolyamkockázatot nem viselnek, ezért az elszámolás devizában történő levezetése csak formális, tényleges árfolyamváltozás nem vehető figyelembe, így az az MNB hivatalos CHF/HUF árfolyama alapján számított CHF összeg megállapítása nem releváns.
A bíróság az érvényessé nyilvánítás körében az érvénytelenség okát úgy küszöbölte ki, hogy meghatározta az adós által viselni köteles árfolyamkockázat felső határát, mely a C-705/21 számú EUB döntés értelmében 0 mértékű, azonban az egyensúlyhiányt úgy állította helyre, hogy a törlesztőrészletek vonatkozásában a szerződéskötéskori MNB középárfolyam szerint számolt el.
Az elszámolás tekintetében az alperesek által benyújtott elszámolást vette figyelembe, mely tartalmazta már az EUB C-705/21 számú ítéletének előírásait, továbbá a teljes futamidőre a szerződéskötéskori MNB CHF/HUF középárfolyamot alkalmazta és mivel felperes az elszámolásra vonatkozóan nyilatkozatott nem tett, így a bíróság az alperesi elszámolást vette ítélete alapjául. Mivel a szerződés élő, felperes azt nem mondta fel, ezért az elszámolás alapján fennálló tartozást alperesek az eredeti futamidő szerint kötelesek teljesíteni. A bíróság az ítéletével a per időszaka alatt az alperesek által teljesítési letétbe helyezett összegeket is elszámolta és a kimutatott kamat és tőketartozás szerint azt a tartozás csökkentésére használta fel. Az így megmaradt tőketartozást a nem vitatott 4,69%-os ügyleti kamattal együtt a futamidő hátralévő részére elosztva kell teljesíteni. Az ítélet jogerős.
Adósokat a perben az 1000. számú Ügyvédi Iroda, dr. Dantesz Péter ügyvéd képviselte.
Elérhetőségek: 06 1 212 2174; 06 30 201 9374; ezres@t-online.hu
A perben alkalmazott számításokat Erdősi Éva készítette.
Az ítélet letölthető ITT – 21.P.20.188/2023/10., jogerős, dr. Dantesz Péter
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak!
Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.hitelsikerek.hu webcímen keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik
a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
