A Banif Plus Bank Zrt. mint a kölcsönt nyújtó, de a Cofidis S.A. mint követeléskezelő keresetét utasította el a Fővárosi Törvényszék másodfokú bírósága az árfolyamkockázatról való tájékoztatás elégtelensége miatt.
„Az árfolyamkockázat valós tartalmára vonatkozó, konkrét és egyedi tájékoztatás megtörténtét és tartalmát a pénzügyi intézménynek kell bizonyítania.” (Ítélet 6. oldal)
Az ítélet indokolásból közlünk részletet, a kiemelések tőlünk származnak:
„A másodfokú bíróság azonban kiemeli, hogy a perbeli szerződés fogyasztói szerződésnek minősül, ezért az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatónak meg kell felelnie a 93/13/EGK irányelv 4. cikk (2) bekezdésében foglalt világos és érthető megfogalmazás követelményének is. Az irányelvben foglalt követelmény értelmezésére az Európai Unió Bírósága jogosult, ez az értelmezés az árfolyamkockázattal kapcsolatban a C-186/16. és a C-51/17. sz. alatti döntésekben jelent meg, ezért az alperesi védekezés kapcsán az abban foglaltakat is figyelembe kellett venni.
A C-186/16. sz. alatti döntéssel egyezően a C-51/17. számú ítéletben is kimondta az unió bírósága, hogy a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az a követelmény, amely szerint a szerződési feltételeket világosan és érthetően kell megfogalmazni, arra kötelezi a
pénzügyi intézményeket, hogy elegendő tájékoztatást nyújtsanak a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. E tekintetben e követelmény
magában foglalja, hogy az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is.
A perbeli szerződésben rögzített tájékoztatás ennek a követelménynek nem felel meg, mert nem tartalmazza, hogy a kedvezőtlen árfolyamváltozás az adóst terhelő pénzügyi kötelezettséget jelentős mértékben megnövelheti, ekként az adós vállalása gazdasági következményeit felmérni nem tudta.
Ebből az következik, hogy a szerződés II. és az ÁSZF 8. pontjának az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatást tartalmazó feltételei az átlagos fogyasztó számára nem világosak és nem érthetőek, ezért a Ptk. 209.§ (4) bekezdése értelmében tisztességtelennek minősülnek. Erre tekintettel azt már nem kellett vizsgálni, hogy a tájékoztatásra mikor került sor .” (Ítélet 6. oldal)
Adóst dr. Várhelyi Tamás ügyvéd képviselte a perben.
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak!
Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.hitelsikerek.hu webcímen keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik
a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.