Kedves Olvasóink!
Az Európai Bíróság a mai napon 9:30 órakor ítéletet hozott a C-51/17 számú előzetes döntéshozatali eljárásban. Az eljárás tárgya pontokba szedve:
- Adós által indított per az OTP Nyrt. jogelődje az AXA Bank Europe S.A. ellen
- Fővárosi Törvényszék ítéletével megállapította, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötés tisztességtelen, ezért érvénytelen, a szerződést enélkül kell teljesíteni.
- AXA Bank Eurpe S.A. fellebezett
- A másodfokon eljáró bíróság az ügyet felfüggesztette és előzetes döntéshozatali kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz. Kérdései lényege, hogy a DH törvények hatálybalépése után is a 93/13-as Irányelv hatálya alá tartozik-e a szerződés és ha igen, akkor az árfolyamkockázatól szóló tájékoztatás elégséges-e.
- Az eljárásban részt vevők: felperes (adós), alperes (Bank), Magyar Kormány, Európai Unió Bizottsága, Lengyel Köztársaság Kormánya (felkért tagállami közreműködő)
A mai ítéletben az Európai Bíróság az alábbi határozatot hozta:
1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében szereplő „egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel” fogalmat akként kell értelmezni, hogy az vonatkozik többek között az olyan szerződési feltételre, amelyet valamely kötelező érvényű, a szerződés fogyasztóval történő megkötését követően elfogadott olyan nemzeti jogszabályi rendelkezés módosított, amely arra irányul, hogy más szabályt léptessenek az említett szerződésben foglalt valamely semmis feltétel helyébe.
2) A 93/13 irányelv 1. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy ezen irányelv hatálya nem terjed ki a kötelező érvényű nemzeti jogszabályi rendelkezéseket tükröző azon feltételekre, amelyek a kölcsönszerződés fogyasztóval történő megkötését követően váltak a szerződés részévé, és amelyek arra irányulnak, hogy a nemzeti bank által meghatározott árfolyamot előírva más szabályt léptessenek a szerződés valamely semmis feltétele helyébe. Ugyanakkor az árfolyamkockázatra vonatkozó, az alapeljárásban vizsgálthoz hasonló feltétel e rendelkezés értelmében nincs kizárva az irányelv hatálya alól.
3) A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az a követelmény, amely szerint a szerződési feltételeket világosan és érthetően kell megfogalmazni, arra kötelezi a pénzügyi intézményeket, hogy elegendő tájékoztatást nyújtsanak a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. E tekintetben e követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára, abban az értelemben, hogy az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is.
4) A 93/13 irányelv 4. cikkét akként kell értelmezni, hogy az megköveteli, hogy a szerződési feltételek világosságát és érthetőségét a szerződés megkötésekor fennálló, a szerződés megkötésével kapcsolatos összes körülményre, valamint a szerződés összes többi feltételére hivatkozva értékeljék, azon körülmény ellenére is, hogy e feltételek némelyikét a nemzeti jogalkotó utólag tisztességtelennek nyilvánította vagy ilyennek vélelmezte, és ennek alapján azok semmisségét állapította meg.
5) A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a nemzeti bíróságnak a felperesként eljáró fogyasztó helyett hivatalból figyelembe kell vennie valamely szerződési feltétel adott esetben tisztességtelen jellegét, amennyiben a rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek.
Részletesen elérhető itt: A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács) 2018. szeptember 20.(*)
Az adóst az Ezres számú Ügyvédi Iroda, dr. Dantesz Péter képviseli.
Korábbi cikkeink a témában itt és itt, meg itt és itt is még itt is.
Cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel (link és/vagyHitelSikerek és az írás címe) idézhetők, illetve tehetők közzé, beleértve a felhasznált képeket és csatolmányokat is.
