A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság előzetes döntéshozatali kérdésekkel fordult az Európai Bírósághoz, amellyel – a perbeli deviza alapú lízingszerződés elszámolása kapcsán – az uniós és a nemzeti jogrendszer viszonyának értelmezésére kíván választ kapni.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések lényege, hogy az Európai Uniós irányelv, valamint az Európai Bíróság által hozott döntések mérvadóak-e abban az esetben, ha az adott kérdést tagállami jog is rendezi, vagyis választ vár a devizahiteles ügyekben az uniós jog és határozatok kontra DH törvények értelmezésére, valamint a tisztességtelenség miatt érvénytelen szerződés jogkövetkezményei kapcsán alkalmazandókra is.
A kérdések alapján a Kúria bizonytalan abban, hogy az Európai Bíróság által hozott határozatok összeegyeztethetők illetve elsőbbséget élveznek-e a hazai devizahiteles törvények kapcsán született rendelkezésekkel.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések:
1. Helyes-e a Tanács 1993. április 5-i, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelve (a továbbiakban: 93/13 irányelv) 6. cikk (1) bekezdésének „a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető” fordulatát úgy értelmezni, amely szerint teljesíthető a deviza alapú fogyasztói szerződés főszolgáltatásának körébe tartozó, az árfolyamkockázatot korlátozás nélkül a fogyasztóra telepítő szerződési kikötés figyelmen kívül hagyásával a szerződés, tekintettel arra, hogy a tagállami jog a deviza átváltási mechanizmust kötelező törvényi rendelkezésekkel szabályozza?
Összeegyeztethető-e a 93/13 irányelv 1. cikk (2) bekezdésével, 6. cikk (1) bekezdésével, valamint 7. cikk (1) bekezdésével az olyan tagállami bírósági jogalkalmazás, amely (a tagállami jog irányelv fényében történő értelmezése alapján és az Európai Unió Bírósága által adott jogértelmezési elveket követve) a jogalap nélküli gazdagodás elveinek figyelembevétele mellett
- a) úgy rendeli el visszatéríteni (vagy elszámolni) a fogyasztónak azokat az összegeket, amelyeket a hitelező a tisztességtelennek ítélt feltétel alapján szedett be, hogy erről nem in integrum restititio keretében rendelkezik, mert a tagállami jog speciális rendelkezése az érvénytelenség e lehetséges jogkövetkezményét kizárja, és nem önállóan a jogalap nélküli gazdagodás szabályait alkalmazza, mert ilyen jogkövetkezményt a tagállami jog nem fűz a szerződés érvénytelenségéhez, hanem a fogyasztót úgy mentesíti a számára különösen hátrányos következménytől és egyben a szerződő felek közötti szerződéses egyensúlyt úgy állítja helyre a semmisség tagállami jog szerinti elsődleges jogkövetkezményének, a szerződés érvényessé nyilvánításának alkalmazásával, hogy a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, ugyanakkor a szerződés további (nem tisztességtelen) elemei (beleértve a szerződéses kamatot és egyéb díjakat is) változatlan feltételekkel továbbra is kötik a feleket
b) abban az esetben, ha az érvényessé nyilvánítás nem lehetséges, az érvénytelenség jogkövetkezményét úgy vonja le, hogy a szerződést az elszámolás érdekében az ítélethozatalig hatályossá nyilvánítja és a felek között a jogalap nélküli gazdagodás elveinek alkalmazásával számol el? - A fenti okból érvénytelen szerződés jogkövetkezményének levonásakor félretehető-e az utóbb hatályba lépett tagállami jogszabály jövőre nézve történő forintosítást előíró rendelkezése, mivel az, az átváltási árfolyam meghatározásának következtében bizonyos mértékű árfolyamkockázat viselését hárítaná arra a fogyasztóra is, akit az árfolyamkockázat viselése alól – a tisztességtelen szerződési kikötés miatt – teljes egészében mentesíteni kellene?
- Amennyiben az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonására az uniós joggal összhangban sem az érvényessé, sem a hatályossá nyilvánítással nem kerülhet sor, úgy contra legem, függetlenül a tagállam jogkövetkezményekre vonatkozó szabályozásától, kizárólag uniós jogi alapon milyen dogmatikai alapon, milyen jogkövetkezmény levonására kerülhet sor annak figyelembevétele mellett, hogy a 93/13 irányelv az érvénytelenség jogkövetkezményét nem szabályozza?
Az előzetes döntéshozatali ügy száma C-630/23.
A végzés letölthető ITT – Gfv.VI.30.204/2023/2. Kúria, EDE, Bukliné dr. Vámos Csilla
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak. Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.ugyvedsikerek.hu és www.hitelsikerek.hu webcímeken keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
Amennyiben Ön eseti megjelenés, napi hír keretében és/vagy állandó megjelenésben szeretne az ÜgyvédSikerek – HitelSikerek.hu oldalon szerepelni kérjük az alábbi űrlap kitöltésével jelezze azt számunkra, hogy tájékoztatni tudjuk a megjelenésre vonatkozó információkról.
A megjelentetés lehetősége a jogász szakma képviselőire vonatkozik, beleértve a civil szervezeteket is (adószámmal rendelkezők).
